tag:blogger.com,1999:blog-10752314815427701712024-03-05T01:11:18.823-08:00danielfromhungarySZEMÉLYES VILÁGTÖRTÉNETDanielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.comBlogger191125tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-70255814620625628702022-02-03T03:34:00.001-08:002022-02-03T03:34:42.284-08:00Machetés Messi és a meg nem mászott hegy<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Már ment le a nap, amikor a mellettem ülő polgármester (kreol
nyelven „tonsi”, azaz town chief) megkért, hogy mutassam be a
csapatot és meséljem el, miért jöttünk. A városházán ültünk
az emelvényen, előttünk a helyi tisztviselők és érdeklődök
gyülekeztek. A helyszín Kpademai falu valahol messze északon
Libériában, a sierra leonei határ közelében. </span></p><p style="text-align: justify;">
</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgOqmzN8tdp6-GeyW83NF5zufwxsqcuS4jQQotz9eFdSSBK9Mr2Cq6w4N5j4auq1w1-yQXy5837zfpiuPP7eBYJ9JoGsUZu3F79nIeaTsH6T7CmLqYBvAbvzeUSHOffv3tOpHsBsVPUxexPqV2E1S1iAVOSZZ9VZhW08yYm90fb4TwqZOy1X8uCZQ=s16000" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Megérkezés Kpademai faluba</td></tr></tbody></table><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Az egybegyűltek köszöntése után rátértem jövetelünk céljára:
fel szeretnénk menni a Wuteve, vagy ahogy helyben ismerik, a
Wologizi hegyre, lehetőleg a csúcsára. A viszonylag egyszerű
bejelentést hosszas vita és kétkedés követte. Valójában miért
jöttünk? Melyik bányatársaságnak dolgozunk? Hány geológus van
köztünk? Ezek voltak az első kérdések. Ismét olyan helyen
jártunk, ahol az őszinte turisztikai érdeklődés nincs a
megfelelő és elfogadható motivációk között.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Miután kénytelenek
voltunk feladni a Nimba hegység megmászását, Libéria nyugati
részébe indultunk. Járhatatlan utakon, a LandCruisert bőven
elnyelő kátyúkban néhol lépésben haladva estére a Wuteve
hegységhez értünk. A felállás a szokásos, semmi információ,
csak helyben érdeklődés és rögtönzés. Az esélyeink ellen
szólt, hogy a vidéki Afrikában egy nap alatt semmit sem lehet
elintézni. Eddigi tapasztalataim szerint ha konkrét célod van, két
falu per nap a haladási sebesség, feltéve, hogy a falvak közel
vannak egymáshoz. Ugyanis minden faluban újra kell tárgyalni a
helyzeted, a melléd kerülő segítők feladatait és béreit,
valamint a számunkra ismeretlen (és gyakran teljesen közömbös)
helyi erőviszonyoknak megfelelő udvariassági köröket is le kell
futni, nem megfeledkezve a helyi erős embert érintő előnyökről
sem.</span></p></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="826" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhe6Vq8lFlEm3t6SvhGAWKfoZZwV8fGzpEK3mwT8mmDG2UrhB1s_ggVq62UlxoSI3NArFBDJtvonzydeLOJlnYWDGo7oVjtogJGz504s4wmjkPy1iBa10TWDVIKhYjchZnR2U3HPhFBUcVB095srQZO-gvhC_mr8w8yvkpYZ2y7h-qwJsjv3wdfag=w330-h400" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="330" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ötéves terv sok ambícióval és kevés eséllyel.</td></tr></tbody></table><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">***</span><span style="clear: right; float: right; font-size: medium; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></span><p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Naplemente előtt egy órával fordultunk le a „főútról” egy
motornyi nyomtávú csapásra, hogy még vaksötét előtt elérjünk
egy Lisco nevű helyre, ami nemes egyszerűséggel a Liberian Iron
and Steel Companyról kapta a nevét, és a Wologizi megmászásához
az utolsó lakott településként van nyilvántartva. Elég sok
vitatott minőségű és teherbírású fahídon haladtunk át eddig
is, de egy ponton végképp zsákutcába jutottunk: a falu előtti
két híd közül egyik sem nézett ki úgy, hogy az elbírjon egy
terepjárót. Ahogy tanakodtunk a híd előtt, megjelent pár ember
és megnyugtatott, hogy ezen a hídon még át lehet menni. És ha
már itt vagyunk, ne is menjünk tovább, amíg nem tisztáztuk, hogy
kik vagyunk és mit akarunk. Ezt amolyan visszautasíthatatlan
ajánlatnak kell érteni errefelé: amíg nem tisztáztuk a látogatás
célját, addig legfeljebb visszafelé mehetünk, előre nem.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Érkezésünkre az egész falu összeszaladt, és a nyitójelenetben
említett városházán elkezdődött a bemutatkozó ülés, amelyen
a sorsunkról döntött a helyi elit. Ilyen helyeken mindig
megkérdezem, szoktak-e turisták járni errefelé. Ennek az infónak
igen praktikus az ismerete, ugyanis ha van turizmus (értsd: az
elmúlt években volt legalább egy-két turista), akkor van
protokoll arra nézve, hogy mit csináljanak az ide érkező,
bányászati- és egyéb minisztériumoktól semmilyen engedéllyel
nem rendelkező fehérekkel. Ha igaz, amit állítanak, akkor
előszedik Jonast vagy Mosest vagy Messit, aki legutóbb az
idegeneket kísérte és máris van egy forgatókönyv a következő
tennivalókról. Nos, itt nem volt semmilyen protokoll, bármennyire
is mondták, hogy volt már itt turista. Az ülés azzal zárult,
hogy a helyiek egy része kételkedett, hogy nem bányának
dolgozunk, de mivel ránk esteledett, invitáltak, hogy aludjunk ott.
És akkor már főznek vacsorát is, meg legyen tánc. Az biztos,
hogy a helyi kisbolt heti forgalmát bőven elfogyasztottuk aznap
este.</span></p></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;"></span><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgOKv0CfAQm00nAJNEWc28A42y-ZehONvOMsLSTjQZoL3Aes1FQXNFR3zgHrD5lmrZcFqxgV2j2vSR3ypl8MfhpAatPucHuMhqDIk_r26GJDnUuWfIzeurroHFL91CPpt0uveb7THw2vtewNXtkfWCez4pQpynsERLggk211RkBBpu5ESWE8pST7Q=w640-h480" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nagyközért</td></tr></tbody></table><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgOKv0CfAQm00nAJNEWc28A42y-ZehONvOMsLSTjQZoL3Aes1FQXNFR3zgHrD5lmrZcFqxgV2j2vSR3ypl8MfhpAatPucHuMhqDIk_r26GJDnUuWfIzeurroHFL91CPpt0uveb7THw2vtewNXtkfWCez4pQpynsERLggk211RkBBpu5ESWE8pST7Q=s1000" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></a></div><p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">A „városháza” melléképületében szállásoltak el minket. A
két szobánk pont olyan, amilyet elképzelsz egy dzsungelfaluba: két
apró, poros, ablaktalan helyiség, benne pár szakadt matraccal –
ez utóbbi már luxus, hasonló helyeken mindig sárkunyhóban
aludtunk a földön. Hamarosan betekertek egy led lámpát a falu
főterén, minket beinvitáltak a boltba, és elkezdődött az
őrület.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">A kreol nyelv
tulajdonképpen egy nagyon egyszerű angol és a helyi nyelvek
keveréke. Kell fül és rutin a megértéséhez. Számomra a
beszélgetések, érvelések és sztorizások végighallgatása
koncentrálós agymunka, általában 10-70 százalék közti
megértéssel. Persze néhány kör után letisztul a szókészlet,
és akkor kiderül, hogy a sim card az „singa”, az over there az
„ovada”, vagy a town chief a „tonsi”. Ebből még lett
kalamajka később.</span></p><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgM1N06n1ghQ7-w9W0Gn9cFuqiXDtEbhXfPYsq2SmW92StZGoU9VftRpgx40o7vZP6fLEFloDaeYjcPSHQaBbEVKqSFRU_-3sbq6QRnisfPOZDeGf3Wqq4gjn_9Heu3rpJzjBTqutnQvMHiR3UT0R0_gutk5ZPUiQzU2IviC5uhJedPFU-pQnE1kw=s1000" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgM1N06n1ghQ7-w9W0Gn9cFuqiXDtEbhXfPYsq2SmW92StZGoU9VftRpgx40o7vZP6fLEFloDaeYjcPSHQaBbEVKqSFRU_-3sbq6QRnisfPOZDeGf3Wqq4gjn_9Heu3rpJzjBTqutnQvMHiR3UT0R0_gutk5ZPUiQzU2IviC5uhJedPFU-pQnE1kw=w640-h480" width="640" /><br /></span></a><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Megjelent a falu biztonsági főnöke, egy Messi nevű jó ötvenes
alkoholista rendkívül tolakodó stílussal és machetével. Azonnal
belém tukmált tejszínű pálmabort az alumínium kulacsából, ami
után rögtön visszahúzódtam a szobába egy öblös korty
viszkire, hátha megúszom a befosást a víz nélküli vécében. A
kisboltban felfedeztem az eddigi legprogresszívebb (és legkevésbé
környezetbarát) terméket, a zacskós gint. A sierra leonei
produktum vizet, alkoholt, cukrot és ételízesítőt tartalmaz, és
a gyártó szándéka szerint ez a keverék 43 fokos gint eredményez.
Másfél dollárnyi helyi dollárért azonnal vettem hat felest, majd
még hatot, meg még hatot. Egy-egy ilyennel le tudtam szerelni a
lepattanóra gyülekező alkeszeket, akik a megfelelő mértékű
mérgezésnek előre örülve gyorsan lekoptak. A gines zsacskón
egyébként a borotvált hónaljú Wesley Snipes képe van, és Black
Commando névre hallgat. Annyira lokálisan terjesztett termékről
beszélünk, hogy még a legszakadtabb kisvárosban sem lehetett már
kapni. Amikor egy Zorzor nevű „városban” egy deszkabódé
boltban megkérdeztem, van-e Black Commando, úgy nézett rám az
eladó, mintha a Kempinsky büféjében kértem volna egy tüskét a
croissant mellé.</span></p></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="clear: right; float: right; font-size: medium; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="750" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjoTY683PfOAzCWzVpSeczfsNiPWbLRoZUhbVjp6zk-HorrhDTn81uG3Zu8zv7iGwSr1IgS_3M0GMm4heBrw4bdRa3QFTWb6pG2riIoMUK3GkcgcSoG2YnQccsz4ICdHjKiI7NpJjbuM824fMdo-ZseUfeClIGnbQd2zkFEI9D3cAeLG2eNz60tcA=w300-h400" width="300" /></span><span style="font-size: medium;"><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><p align="justify" style="line-height: 150%;">Közben előszedtem a direkt ilyen alkalmakra tartogatott frizbit és
elkezdődött a falu behülyítése. Ketten kezdtük el dobálni
egymásnak, és vagy száz szempár nézte ezt az aerodinamikai
csodát. Pár perc után kiszedtem a tömegből egy komát és
beállítottam harmadiknak. Elég gyorsan ráérzett a műfajra, de
azért kicsit bénázott, amin az egész falu röhögött. Még egy
arcot kiemeltem a bámészkodók közül, de ő nagyon béna volt,
így megvolt az esti műsor a teljes kompániának. A frizbit végül
megkapták ajándékba. Remélem egyszer még járok arra és viszek
nekik még egyet. Egy ponton aztán rádugták a hangfalakat egy
akkumulátorra és összekötötték egy ipoddal és kezdetét vette
az éjfélig tartó full hangerőn baszatás, ami után a kecskék és
a kutyák folytatták hajnalig a showt.</p></div></span></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Mivel a vacsorát nem kértük, az lett a reggelink: mint mindig,
most is rizs, csilis hallevessel. A monroviai luxusszálló
kivételével sehol sem lehetett mást enni, bár pár helyen a halat
mócsingos marhadarabok váltották. A rizs és a csili sztenderd, ez
utóbbitól leolvad az arcod, mert a nemcsípős és a kurvaerős
között semmilyen átmenet sincs.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Reggelre a helyzetünk
nem rendeződött, de legalább a továbbjutás lehetősége
alakul(gatot)t. A tonsi döntése az volt, hogy menjünk tovább
motorral Liscoba, az utolsó bányászfaluba. Egy óra alatt
összeszedtek három motorost meg egy guideot, végül félóránkénti
száz százalékos infláció mellett hármasával fölültünk a
motorokra és elindultunk. A matek úgy jött ki, hogy 500 per motor
a fuvar. Majd később kiszámolták, ha várnak ránk pár órát,
az még 500 per motor. Plusz a guidenak is hasonló áron kell motor
plusz a várakozás. Ez nagyjából 4 USD per tétel, szóval nem
nagy kiadás, csak ha sok van belőle és félóránként duplázódik,
akkor félnapos intervallum fölött már látható sor a
költségvetésben. És mivel az emberek többsége egész nap semmit
sem csinál, a várakozást beárazni a fizetett munka mellett
nyilvánvaló arcátlanság. De mindegy, legyen egy jó napjuk.</span></p></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjCmv7PhwNoZlB1QTkjr5iTRmDAx_C4nbqp6uOj2KH7IVqEtHIlwzRtD69jyEmuaVEB249BPuooeBweF3VJRuk7AwtO0aD7DmxwOj45mb-tnK5lKQ33whxiUk8x7eDscwrzsQz4ZIVtaGMOTPmiesShIXi-vSAWHLPx8MpxVUVeCvgIq3U3gZnj0Q=s1000" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjCmv7PhwNoZlB1QTkjr5iTRmDAx_C4nbqp6uOj2KH7IVqEtHIlwzRtD69jyEmuaVEB249BPuooeBweF3VJRuk7AwtO0aD7DmxwOj45mb-tnK5lKQ33whxiUk8x7eDscwrzsQz4ZIVtaGMOTPmiesShIXi-vSAWHLPx8MpxVUVeCvgIq3U3gZnj0Q=w640-h480" width="640" /><br /></span></a><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Lisco felé botrányosan idillien alakult minden. A párába burkolt
Wuteve hegy dzsungelfalvain száguldottunk át integető gyerekek és
nők között, majd elértünk Liscoba, ahol a helyi tanár/tonsi
fogadott. Rengeteget beszélt és nála volt a 10 százalékos
megértési arány, ami miatt a többi helyi sokkal érthetőbb
tolmácsolása kellett. Az azonban nem tetszett a főnöknek, hogy őt
nem értjük, a többieket meg igen, így mindenkit bekussoltatott és
elkezdett minket egrecíroztatni. Néha mosolygott és nevetett, néha
öklét rázva üvöltött, látszott, hogy nem százas. Az egész
végig nem esett le neki, hogy mi bizniszelni akarunk vele, amivel ő
is tudna pénzt keresni. Időközben dél lett, és egyértelművé
vált, hogy aznap már nem jutunk föl a hegyre, ami viszont azt is
jelentette, hogy csak az időnket vesztegetjük és értelmesebb
lenne gyorsan visszamenni Monroviába, hogy a kilépéshez szükséges
PCR tesztet időben megkapjuk.</span></p></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhbV-kiuCfQ-9DWHwCGonndGFjmgztW42RMr3IDTgvWyOaCvxDiQNASe7xHrJdJddlzXgf-6Ab1Tg7UcgV_Wdz_rpyfJ9IJOzRwldJg0KPuUuYSrXkgNkrgkpcNU5g8NVuJ7xoqjxAazXThCsWp8C9dbQQuS981-9R1PuTEUZrmuMlitniBLhkzww=s1000" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhbV-kiuCfQ-9DWHwCGonndGFjmgztW42RMr3IDTgvWyOaCvxDiQNASe7xHrJdJddlzXgf-6Ab1Tg7UcgV_Wdz_rpyfJ9IJOzRwldJg0KPuUuYSrXkgNkrgkpcNU5g8NVuJ7xoqjxAazXThCsWp8C9dbQQuS981-9R1PuTEUZrmuMlitniBLhkzww=w640-h480" width="640" /><br /></span></a><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Két óra értelmetlen blabla után annyi történt, hogy a bolond
főnök megkérdezte, hogy őt hogy hívják, amit nyilvánvalóan
nem tudtunk. Ettől nagyon megsértődött. Végül annyit sikerült
kialkudni, hogy oké, akkor ad mellénk embert a hegyre. De az
embernek előbb ennie kell, azaz most elküld valakit kaját
szerezni, utána azt megfőzik, aztán evés, aztán indulunk csak a
szomszéd faluba. Ahol nagyjából ugyanez a program. Végül mondtam
a tonsinak, hogy elég jól elbaszta az időt a semmire, úgyhogy
most el is megyünk. Ezt a koncepciót egyáltalán nem értette, nem
hitte el, hogy energiát nem kímélve idevergődtünk, és pár óra
tárgyalás után úgy távozunk, hogy egyetlen dollárt sem kerestek
rajtunk.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Nem, nem voltunk mi
balfaszok, csak optimisták. Megint az volt a helyzet, mint előtte,
hogy semmilyen információt nem leltünk a neten, ezért belevágtunk
nélküle. Lehetett volna eggyel jobb az infrastruktúra, például
ha havonta arra téved egy pár expat hegyre menni, akkor simán
működhetett volna. Persze ideális helyzet sosincs Afrikában, ezt
csak papíron lehet így kiszámolni. Ennyi időnk volt, idejöttünk,
megpróbáltuk, nem sikerült. Nem kedvetlenített el a helyzet,
egyrészt remek móka volt minden egyes pillanata, sokat láttunk,
sokat tapasztaltunk, már tudjuk, hogy lehet megcsinálni, ha lesz
legközelebb. Végül pedig nyilvánvalóvá vált, hogy ha nekünk
nem sikerült, akkor jó eséllyel másnak se nagyon. (Megfelelő
falunevek és keresőszavak birtokában utólag találtam egy 11 éves
sztorit a hegyől, de az a koma sem ment föl, csak egy napot
trekkingelt a környéken.) Kevés szórakoztatóbb hobbit tudok
ennél elképzelni.</span></p></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhryO-j7kOZRgF-eE0viEIyI_alUBJxY-XnpLjBOpttKP2kqoeDNJCuoieTrf9yBHnl27K_8az8qnKlMQ__YXjkaiefhLAsbtGN7V0DbS7Ll6O1V0cFxIZghImhuPzz9QvxvgenkWYL1zBU8d8Ll1nWCVX6fLsKzaf7TWkFpSb7UbLQOIgIez7u1Q=w640-h480" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Arcleolvaszó chili</td></tr></tbody></table><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhryO-j7kOZRgF-eE0viEIyI_alUBJxY-XnpLjBOpttKP2kqoeDNJCuoieTrf9yBHnl27K_8az8qnKlMQ__YXjkaiefhLAsbtGN7V0DbS7Ll6O1V0cFxIZghImhuPzz9QvxvgenkWYL1zBU8d8Ll1nWCVX6fLsKzaf7TWkFpSb7UbLQOIgIez7u1Q=s1000" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></a></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Monroviába visszatérve megcsináltattuk az őrületig bonyolított
értelmetlen PCR tesztet, lásd alább. Végül úgy döntöttünk,
hogy a további csavargás helyett már nem autózunk újabb napokat,
hanem maradunk a városban. Egy luxusszálló előtt elhajtva egy
gyors döntés hatására bekanyarodtunk a parkolóba, és próba
szerencse alapon megkérdeztem, van-e ötfős apartman. Éppen volt,
500 dollárért, amit azonnal ki is vettünk. Libéria bármennyire
is szakadt hely ugyanis, mivel nincs turizmus, csak NGO-k és
bányavállalatok alkalmazottai utaznak erre, így 50 dollár per fő
alatt lényegében semmilyen szállás nincs. A monroviai 50
dollárost első nap már teszteltük, aránylag tiszta, de kicsi
szoba, csótánnyal és szarul kinéző dolgokkal. Ehhez képest a
100 dolcsisban benne van a lazacos reggeli meg hogy medencében lehet
sörözni egész nap. És ez nagyjából lefedi azt az igényt,
amivel a két hegy meg a végtelen közlekedés után elő bírtunk
állni.</span></p></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;"><br /></span><span style="font-size: medium;">***</span></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: large; text-align: center;"><br /></span></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: large; text-align: center;">A monroviai PCR teszt leírása azoknak, akiket nem idegesítenek az idegesítő dolgok.</span></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;">
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">1. Belépsz a
tesztközpontba (szemetes óceánpart) és leülsz a sorba</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">2. Odajön hozzád egy
önkéntes, hogy csak akkor ülsz jó helyen, ha van referencia
számod. Ehhez le kell tölteni egy appot, kitölteni az összes
létező adatoddal, aminek a végén valóban kapsz egy hétjegyű
kódot. Ha ez nincs meg, akkor is sorra kerülsz valamiért.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">3. A hétjegyű kódot
egy nő ráírja egy papírra, majd kitölt neked egy csekket 50 vagy
75 dollárról, amit be kell fizetned. Hogy 50 vagy 75 az random, a
társaság egyik fele ilyet, a másik olyat kapott, pedig ugyanazzal
a géppel megyünk ugyanoda. Hogy ne legyen baj, megreklamáltuk.
Ehhez az 50 dolláros csekkeseknek újra ki kellett tölteni az appot
egy újabb referenciaszámért, amit újra leírtak egy cetlire.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">4. Az összes cetlivel
és számmal a pénztárhoz kellett menni fizetni. Az én számomra
azt mondták, az nem megfelelő, töltsem ki újra az appot és
kezdjem előröl. Indulatba jöttem, és felvontam a szemöldököm,
de tudtam, hogy vesztettem. A nő, akinek annyi dolga volt, hogy egy
hétjegyű számot leírjon egy papírra, nekem csak hat számjegyet
írt le. Amikor mondtam neki, hogy eltévesztette, azt válaszolta,
hogy csomót dolgozik. Mondtam, hogy ez valóban így van, de az az
egyetlen dolga, hogy hétjegyű számokat telefonról papírra
átírjon, így nem nagy az elvárás, hogy jó legyen. Végül újabb
nekifutásra helyesen oldotta meg a feladatot és ki tudtam fizetni a
teszteket. Befizetéskor azonnal megkaptam sms-ben a megerősítést,
bár ezt nem kérte senki.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">5. Beültünk a
tesztelős sorba. Jött egy koma, hogy van-e pecsétes papírunk,
amire majd sorszámot adnak. Nem, nincs.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">6. Beálltam egy sorba
pecsétet szerezni. A kitöltött appból átírták papírra az
infókat, minden referenciaszámot leírtak egy külön papírra,
névvel, ezt egyesével lepecsételték. Ezzel párhuzamosan a
neveket és referenciaszámokat egy listára is fölírták és
lepecsételték. A papírokat megkaptam.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">7. Beültünk a
tesztelős sorba. A pecsétes papír ellenőrzése után kaptunk öten
egy sorszámot, amivel be is szólítottak.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">8. Az app és a papírok
alapján egyesével kikérdezték tőlem az összes adatot, és
miután nem volt hol belekötni, beléphettünk a teszt
regisztrációra.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">9. A teremben volt vagy
20 szék, azon ment a sorbanülés. Amikor sorra került valaki, a
maradék 19 ember fölállt, és odébb ült eggyel. Sorra kerültem.
A papírokról az adataimat egy másik papírra, majd némi
belekérdezéssel tarkítva felírták egy appba. Mivel akkor még
nem volt szállásunk, teljesen mást adtunk meg, mint ahova mentünk.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">10. A tesztelés pont
olyan volt, mint bárhol máshol.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">A részidő 2 óra 40
perc volt úgy, hogy lényegében nem volt sor. A tíz lépésből 8
teljesen felesleges, a kb 20 fős személyzet munkáját két fő
kiválóan elvégezte volna. This is Africa – ez a magyarázat
arra, hogy a kitöltött appot miért kell átírni papírra, és azt
miért kell kézzel visszaírni egy appba. Továbbá a pecsétes
papírok megléte is elég súlytalan programpont a hatékonysági
listán.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 150%;"><span style="font-size: medium;">Az eredményt másnap
egy honlapra belépve, a referenciaszám birtokában lehetett
letölteni. További trükk, hogy nekünk 24 órán belüli teszt
kellett, az 175 USD, de egy papírra ki volt írva, hogy ilyen
lehetőség nincs, csak 72 órán belüli 75 dollárért. Mi ezt
kértük, és úgy 16 órával később megvolt az eredmény.</span></p></div><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEis8_rwdBg5IkXC_TstSfCybH1U9makDw5lAiK78ZVTiJj6k2v9snuA1l55OOn49I6y2bu1btPMP6stFbsCrD60p6g_HASqDOxFMtc2_RXYodWhmsxR6xJ4dsuow_e-LNQNz8u-kQfNCSukKjJACKGB6rRrVqn-oGH_TueP2QEb6dvoa99tRceXAw=s1000" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEis8_rwdBg5IkXC_TstSfCybH1U9makDw5lAiK78ZVTiJj6k2v9snuA1l55OOn49I6y2bu1btPMP6stFbsCrD60p6g_HASqDOxFMtc2_RXYodWhmsxR6xJ4dsuow_e-LNQNz8u-kQfNCSukKjJACKGB6rRrVqn-oGH_TueP2QEb6dvoa99tRceXAw=w640-h480" width="640" /><br /></span></a><span style="font-size: medium;">Még csak egy hete
jöttem el Afrikából, de máris hiányzik.</span></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-502870354430858702022-01-25T09:33:00.004-08:002022-01-27T11:44:14.483-08:00Piás város bányászati problémákkal: hegyi sztorik Libériából. 1.<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Aki olvas az utazásaimról, tudhatja, hogy semmivel sem lehet jobban
behúzni egy túrába annál, mint ha nincs kép a neten arról a
helyről, ahova készülünk. Szokásos világbajnok csapatunk újabb
két taggal egészült ki, így öten vágtunk neki a Nimba és a
Wuteve hegységeknek. A Nimba hegységben található Guinea és
Elefántcsontpart legmagasabb pontja a közös határon, a Wuteve
pedig Libéria legmagasabbja. Előbbi úgy 1700, utóbbi 1400 méter
fölött van tengerszint felett és a latin betűs internet egyetlen
leírást sem tartalmaz ezekről a helyekről.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiirB9FzHKSfGWv0I-3k1E50Lnh8J8i6W9rp72S2vdmsKNHhD0fXnUwBvr7fmW8NYabMr44BHaYOaXEjnUJAnI9evh6g6AoA9tuiSlShQT9DUfXJgSHP2WYtmQZnCGPWSPVHN4i3b_i_fyCK9LYmfIJPtMs10MraeqQXHQKAujNtcTHDn3eqca4tg=s1000" style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEiirB9FzHKSfGWv0I-3k1E50Lnh8J8i6W9rp72S2vdmsKNHhD0fXnUwBvr7fmW8NYabMr44BHaYOaXEjnUJAnI9evh6g6AoA9tuiSlShQT9DUfXJgSHP2WYtmQZnCGPWSPVHN4i3b_i_fyCK9LYmfIJPtMs10MraeqQXHQKAujNtcTHDn3eqca4tg=w640-h480" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">***</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Többször volt alkalmam a covid alatti utazásról írni, de ami a
januári afrikai utat illeti, az az eddigiek közül is kilógott. Az
eredeti tervek szerint Etiópia, Eritrea és Szomáliföld volt a
célpont, azon belül is az ottani nagy hegyekre való fölsétálás.
Közben Etiópiában a háború hulláma elérte a Simien hegységet
is (azóta újra lehet menni egyébként), és Szomáliföldről is
megosztó hírek érkeztek, így az egész túrát át kellett
szervezni a jóval kényelmesebbnek tűnő Mozambikba, Malawival és
Zambiával kiegészítve. Napokkal később megjelent az omikron és
mindhárom ország a karanténos listára került. Pár héttel
indulás előtt került a képbe Libéria, mint C-terv, ami aztán
nagyon gyorsan komolyra fordult.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Nyugat-Afrika turisztikai értékeiről nem véletlenül nem
hallottak a legtöbben, és a <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2009/03/my-holiday.html" target="_blank">korábbi guineai és sierra leonei tapasztalataim</a> alapján én sem nagyon tudtam meggyőzni másokat,
hogy majdnem olyan, mint Thaiföld, csak még nem hallottál róla. A
száz-kétszáz dolláros vízumok, a három-négy átszállásos
repülések, a nem létező infrastruktúra és a drága, de legalább
szar szolgáltatások szerencsésen távol tartják a kevéssé
kitartó és jobban megközelíthető helyeken is boldog turistákat.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg9XI-t4EmMIgPCPDfz5UwJTqS2ldLB_D497Mjvj74ZHPfRwFf_VahcsFY8QSXMU7ceyBCOw2GIgiEC0rzfxZr1Fw18zI-XTQLxYeorJ1oCzBkmKEVbVMdO1DAJ1c2GH13IDVPH0Q5yEO-bWX9M4sJBqTj5L2izGcAXQ0REhzqBvjetInU6241P6Q=s1000" style="clear: right; float: right; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEg9XI-t4EmMIgPCPDfz5UwJTqS2ldLB_D497Mjvj74ZHPfRwFf_VahcsFY8QSXMU7ceyBCOw2GIgiEC0rzfxZr1Fw18zI-XTQLxYeorJ1oCzBkmKEVbVMdO1DAJ1c2GH13IDVPH0Q5yEO-bWX9M4sJBqTj5L2izGcAXQ0REhzqBvjetInU6241P6Q=w400-h300" width="400" /></a><span style="font-size: medium;">Miután két hetet csúszott a vízumunk, és indulás előtt két
nappal még mindig csak annyit mondtak a komák, hogy „sorban állok
érte”, komolyan visszatértem az etióp túra beizzításához. A
végső határidő után egy nappal, az indulás előtt 36 órával,
amikor elküldtem egy üzenetet a vízumos embernek, hogy kösz a
semmit, megérkeztek a dokumentumok egy pdfben. Az addiszi repjegy
foglalását leállítottam és minden kezdődött előröl.
Stresszes műfaj covid alatt Fekete-Afrika túrát szervezni a
karácsonyi időszakban.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">***</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">A mondás szerint nincs könnyű hegy, és hiába beszélünk
viszonylag alacsony magasságokról, a valóság nem ennyire
egyszerű. A négyezresekben az a jó, hogy elég nagyok ahhoz, hogy
másoknak is föltűnjenek, így előbb vagy utóbb, de kiépül
valamilyen infrastruktúra a környékre. Ezzel szemben az ezer méter
körüli kis afrikai hegyekre senki sem kíváncsi, és senki sem
feccöl bele pénzt és energiát, hogy senki által nem járt
helyeket megnézzen magának. Ezekre a célpontokra szakosodni
túravezetői szempontból a lehető legjobb kihívás, ugyanis
minden egyes túra expedíciós jellegű, bejáratlan (néha
bejárhatatlan), gyakran megismételhetetlen és rengeteget lehet
belőle tanulni. Mindezt olyan helyeken, ahol nemigen jár fehér
ember – néha ember se nagyon. Minden információt magunknak kell
megszerezni, és minden lépést magunknak kell kijárni az
engedélyek megszerzésétől kezdve a különböző érdekű
autoritásokkal való tárgyalásig vagy akár a faluközösség
előtt való felszólalásig. A normális nyaralással szemben az
ilyesmire viszont még évek múlva is emlékszik az ember.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgPGSsSiVaeJP9rAYLFqqTYWVy5ic-B_XcQhOe_2mY4Nd44FRdlC7ARG7-HTLcRagMPsZcKRD6V9cnJ0bzka86yIBZ3XqQXnaZbwr6dbYN3LG0G559PnFnceqFFsH4NTBD0G4HnC44sd_EhzjyxO5R39CU5zaXvEHNGetts3gDT-Bg7iFQv_R_5Uw=s1000" style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgPGSsSiVaeJP9rAYLFqqTYWVy5ic-B_XcQhOe_2mY4Nd44FRdlC7ARG7-HTLcRagMPsZcKRD6V9cnJ0bzka86yIBZ3XqQXnaZbwr6dbYN3LG0G559PnFnceqFFsH4NTBD0G4HnC44sd_EhzjyxO5R39CU5zaXvEHNGetts3gDT-Bg7iFQv_R_5Uw=w640-h480" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Tervezés közben a Nimba tűnt egyszerűbbnek. Ugyan a legmagasabb
csúcsa már Libérián kívül van, de mivel semmilyen
infrastruktúra (például ösvény) nincs a környéken, logikusnak
tűnt, hogy egy helyi rangerrel meg lehet állapodni, hogy a két
határ között teszünk egy egynapos gerinctúrát. Egyetlen erre
vonatkozó forrás van a neten, de az egyrészt nem pontos, másrészt
– mint utólag kiderült – nem is igaz, mindenesetre ez alapján
lehetségesnek tűnt a megközelítés. A Google Earth műholdképei
szerint szavannás-erdős hegygerincen kellett volna egy szép
trekkinget lenyomni.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjz0SZzZP4ZTZgYyOnDWVywLEB4-CWJIeovChu1UB_6UlZizfpcYaSlcSMePxIXJJwd1sHu22dLBDJjTs2CfUpNGKCNFfFYmUvEzqUVPCSMgddb9EjPuYEAYHAum0ClKutiAuUCK6YrogiapnfmTbxHBhYb2IE9SOtMvwEKJvGcsyzyoWIYN3e-tw=s1000" style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="313" data-original-width="1000" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjz0SZzZP4ZTZgYyOnDWVywLEB4-CWJIeovChu1UB_6UlZizfpcYaSlcSMePxIXJJwd1sHu22dLBDJjTs2CfUpNGKCNFfFYmUvEzqUVPCSMgddb9EjPuYEAYHAum0ClKutiAuUCK6YrogiapnfmTbxHBhYb2IE9SOtMvwEKJvGcsyzyoWIYN3e-tw=w640-h200" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span lang="hu-HU">A
Nimba hegy libériai oldala egy ArcelorMittal nevű acélgyártó cég
bányájáé gyakorlatilag, így minden tevékenységhez a cég
hozzájárulása kellett. Szerencsére ez a rész működött a
legjobban. A bányászváros Yekepa, amit egy helyzetet jól értő
itt élő expat úgy jellemzett, hogy „drinking town with mining
problem”. Egyetlen hotel (értsd: munkásszálló), egyetlen night
club (baszatós zene sötét helyen, én leginkább
shitface/</span><span lang="hu-HU">metálrészeg</span><span lang="hu-HU">
állapotomban keveredek ilyenre), sok templom (episzkopális,
katolikus, evangélikus, baptista, </span><span lang="hu-HU">egyéb
keresztény szekták) és különböző minőségű </span><span lang="hu-HU">egyszintes
</span><span lang="hu-HU">lakótelepek alkotják a „várost”, ami
egyébként meglepően szerethető annak ellenére, hogy a halálra
iváson kívül nemigen látszik benne </span><span lang="hu-HU">más,
</span><span lang="hu-HU">hosszú távú perspektíva.</span></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span lang="hu-HU">Az urbánus élet ezen fokáról mindent elárul az a jelenet, amikor a "város" "közepén" sim kártyáért (később ld. singa) sorban ülve patkányra hízott csótány kezdett fölmászni a szembe ülő koma lábán. Ő végig nem látta, és magyarázott valamiről, majd amikor a szörny megjelent a térdén, sokkot kapva rám söpörte, de én már sejtettem, mi lesz. Spiccel azonnal visszapöccintettem a komára, majd az akkor éppen zajló African Cup-ra utalva odavetettem, hogy Yekepa Cup, Bro. Nem volt több kérdés.</span></span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhJl7QzRlyFwmtPsTI5YPulRb-p4-X5IrbRL03TDwZYV2e9YM-qA7DBKeqyF1YfZrVMDCFShsAfClpj2t65_-XFWdUpsNnECO5U_aMbBA6__TzsaYBJ48HY5-Er_YE-CEQkNGdzGGui_F38_REKDGAMWag2Rus22BcpteGhllQngFJrB4RWjtW6Lw=s1000" style="clear: right; float: right; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhJl7QzRlyFwmtPsTI5YPulRb-p4-X5IrbRL03TDwZYV2e9YM-qA7DBKeqyF1YfZrVMDCFShsAfClpj2t65_-XFWdUpsNnECO5U_aMbBA6__TzsaYBJ48HY5-Er_YE-CEQkNGdzGGui_F38_REKDGAMWag2Rus22BcpteGhllQngFJrB4RWjtW6Lw=s320" width="320" /></a><span style="font-size: medium;"><span lang="hu-HU">E</span><span lang="hu-HU">ste
szereztünk egy helyi rangert, és megállapodtunk, hogy másnap
fölvisz a legmagasabb pontra. Reggel még mindig ez volt a cél, de
már elhangzott az is, hogy a Nimba legmagasabb pontjáról
beszélünk, Libéria területén, természetesen. Pár órás
kirándulás után fölértünk a Libéria, Guinea és
Elefántcsontpart hármas határát jelző határkőhöz.<br /><a href="https://www.youtube.com/watch?v=dT2UH0qY-18&ab_channel=oryszabi" target="_blank"><br />Naittakert</a>,
megérkeztünk. Hiába mutogattam a vezetőnek, hogy mi a guineai
legmagasabb pontra igyekszünk, és az arra van látható
messzeségben, az aznapi túránk itt véget ért. A kategorikus </span><span lang="hu-HU">NEM</span><span lang="hu-HU">
számomra elég vonzó tárgyalási alap, így abban maradtunk, hogy
estére összehív egy megbeszélést és értekezünk egyet, hogy a
</span><span lang="hu-HU">NEM</span><span lang="hu-HU"> az mennyire
</span><span lang="hu-HU">NEM</span><span lang="hu-HU">, illetve nem
lehet-e </span><span lang="hu-HU">IGEN</span><span lang="hu-HU">
véletlenül.</span></span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEikOEHxQN8zQc3domoOXa4B-m3AI5ro45nATXsF3d7BL1-l9ztsbvfWQ2-eS7IfazlTHO6VSDa3chVEA4NRpsRL9N_calHmp9EIlExjekAa2Af4mIAwndkK_2sw_3wmD-KcdtfwEtY6GZt054RaajmcDgPKTnILfKdjuCd7B-idlRSKEjvWnJ-4ng=s1000" style="clear: right; float: right; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEikOEHxQN8zQc3domoOXa4B-m3AI5ro45nATXsF3d7BL1-l9ztsbvfWQ2-eS7IfazlTHO6VSDa3chVEA4NRpsRL9N_calHmp9EIlExjekAa2Af4mIAwndkK_2sw_3wmD-KcdtfwEtY6GZt054RaajmcDgPKTnILfKdjuCd7B-idlRSKEjvWnJ-4ng=w400-h300" width="400" /></a><span style="font-size: medium;"><span lang="hu-HU">Egy
tucat megsütött hal után, </span><span lang="hu-HU">csilitől
leégett hajjal, </span><span lang="hu-HU">félrészegen beszélgetve,
elkezdtek gyűlni </span><span lang="hu-HU">körém </span><span lang="hu-HU">az
emberek. Volt libériai ranger, guineai kollég</span><span lang="hu-HU">ája</span><span lang="hu-HU">,
</span><span lang="hu-HU">környezetvédelmi </span><span lang="hu-HU">menedzser
a bányától, helyi nemtudommit képviselő szaki, összesen vagy
hat ember. Egészen kiváló párbeszédek zajlottak:</span></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Helyiek: - Természetesen guineai vízum nélkül nem lehet a hegyre
menni.</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Én: - Miért nem?</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Helyiek: - Mert az Guinea.</span></p><p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: large; text-align: left;">Én: - De mi nem megyünk Guineába, csak a határán megyünk. Egyik
lábunk Guineában, a másik Elefántcsontparton. Eszünk ágában
sincs belépni.</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Helyiek: - Öööööööö.</span></p><p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;">***</span></span></p><p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;">Helyiek: - A libériai rangerek nem mehetnek át Guineába.</span></span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Én: - Miért nem?</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Helyiek: - Legalább szólni kéne a guineaiaknak.</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Én: - Itt ül egy. Hello, Sir, átmehet a ranger Guineába?</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Helyiek: - Öööööö, erre még nem volt példa.</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Én: - Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet, csak azt, hogy még nem
csináltad.</span></p>
<p align="justify" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;"><span lang="hu-HU">Helyiek:
- Ööööööö, </span><span lang="hu-HU">igen</span><span lang="hu-HU">.</span></span></p><p align="justify" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: large; text-align: left;">***</span></p><p align="justify" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj-XFDZ3Gtx_ETB-BvQcEkloS1L4_KiO-lsELA2OBwuoBZzfoK8NY-9MbSZxSzwISfosA2A3f0a5lOuinbA7U3znUBE1LuhXjqL74WMMIP5LPIF0MPFU3V0-mKCp_xUUl96IZXPc0KseEpJxd9ffANlB-byIaoh_89s_6zvcEuLpV1EkHRXcQ8Hsg=s1000" style="clear: left; float: left; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj-XFDZ3Gtx_ETB-BvQcEkloS1L4_KiO-lsELA2OBwuoBZzfoK8NY-9MbSZxSzwISfosA2A3f0a5lOuinbA7U3znUBE1LuhXjqL74WMMIP5LPIF0MPFU3V0-mKCp_xUUl96IZXPc0KseEpJxd9ffANlB-byIaoh_89s_6zvcEuLpV1EkHRXcQ8Hsg=w400-h300" width="400" /></a></p><p align="justify" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: large; text-align: left;">Helyiek, egy óra győzködés után: - Sajnálom, nem lehet átmenni
innen.</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Én: - Ez ugye a Nimba hegység, a három ország határán? És azt
mondjátok, hogy a libériai oldalról még soha egyetlen ranger vagy
bányavállalati ember nem volt arra kíváncsi, hogy mi van a
határkövön túl?</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Helyiek kussban: - Nem, ilyen még nem volt.</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Én: - És nem akarjátok tudni, hogy milyen vadcsapások,
növényfajok és tereptárgyak vannak a hegyen, közvetlenül az
országhatár környékén?</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">
Helyiek csillogó szemmel: - Nos, ha így nézzük a dolgot, ez egy
tudományos expedíció, és mint ilyen, lehetséges.</span></p><p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;"><span lang="hu-HU" style="text-align: left;">V</span><span lang="hu-HU" style="text-align: left;">égül
a nemből igen lett azzal a feltétellel, hogy nem hagyjuk el a
hegygerincet, és naplementéig visszatérünk Libéria területére.
</span><span lang="hu-HU" style="text-align: left;">Imádom Afrikát és a kompromisszumokra
kész embereket.</span></span></p><p lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"></p><p><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgpf0YHkBmeCm7xdStbDtxwZ9dy1TIU7RpRnbGDMOZ89yWiwGoyhkT7NpnCT5m9jbi-fD_L-pVhzcWjtMgSl0xMY6fn6eAa6i-M18Bu-LHp-LtLOz485-ZUOayuKeA0XGrLnJ5raRuawkGrbIPargMzQ_jVt3E7nPzxF4TctKi9oxcIwR4elDmQkA=s1000" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgpf0YHkBmeCm7xdStbDtxwZ9dy1TIU7RpRnbGDMOZ89yWiwGoyhkT7NpnCT5m9jbi-fD_L-pVhzcWjtMgSl0xMY6fn6eAa6i-M18Bu-LHp-LtLOz485-ZUOayuKeA0XGrLnJ5raRuawkGrbIPargMzQ_jVt3E7nPzxF4TctKi9oxcIwR4elDmQkA=w400-h300" width="400" /></a></p><span style="text-align: left;"><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Másnap hajnalban indultunk, és elég jó tempóban reggel 9-re a
hármashatár kőnél voltunk. Itt köszönt szembe a valóság. Az a
valóság, ami nincs fönt a neten, és amitől nagyon meg lehet
combosodni. Percek alatt csesződött el a napunk. Pár lépés után
alig észrevehetően kezdett sűrűsödni az aljnövényzet. Ötven
métert sem haladtunk, amikor előkerült a machete és percenként
pár métereket tudtunk haladni legfeljebb. A szövevényes indák
még pár méterről sem látszanak a talpad alatt, csak azt veszed
észre, hogy már nem a talajon jársz, és minden egyes lépésnél
derékig ki kell emelni a térded, hogy ne fogjon meg a növényzet.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Egy óra múlva a
mellig érő, majd három méteres bozót dzsungellé vált.
Leginkább tüskés indákkal és kidőlt fatörzsekkel súlyosbított
dzsungellé. Jóval harminc fok fölött volt, de muszáj volt
kabátot venni, különben a növényzet a bőrt szaggatja meg.
Vezetőnk időnként bemért GPS pontokat, hogy áldozzunk a tudomány
oltárán is. Délig nagyjából két kilométert tettünk meg a
légvonalban tízből, és nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a túrát
innen fizikailag lehetetlen végigvinni. Egy nap alatt egész
biztosan. Többre meg nem volt lehetőségünk, mert ahhoz legalább
kettőt a hegyen kellett volna aludni, azaz kellett volna guineai
vízum, legalább 12, de inkább 15 liter víz per fő, háromnapi
kaja, illetve elegendő felszerelés az ottalváshoz. A hegy az
elefántcsontparti oldalról sűrű dzsungellel határolt, egyedül a
guineai oldalról lehetne fölmenni valahogy, de az egy külön út
és legalább 4-5 nap a legközelebbi városból. Legalább
megpróbáltuk.</span></p></span><p></p>
<p style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Tulajdonképpen
mindenki vidáman jött le a hegyről. Egyrészt alaposan elfáradtunk
(a foglalkozás elérte célját), másrészt ismét bebizonyosodott,
amit eddig is nagyon jól tudtunk: nincs könnyű hegy. A következő
sem volt az.</span></p><p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh3B2M_0DrJw_e_cdI7Jo0VrZASHJTyzk4MzVX-38uomZpCr7QOcHM7W1gvLN8P76037ZgVkn6rRdmwoFzcFzsx3niA6xXdzM05fvGJtzfk184U5n9PIVlOG9GI-HYBxV9YT6bZ256sYr5gwm7je-dbWnXZX02gcnXOTuRSauTQOwH67iR5KfS92w=s1000" style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh3B2M_0DrJw_e_cdI7Jo0VrZASHJTyzk4MzVX-38uomZpCr7QOcHM7W1gvLN8P76037ZgVkn6rRdmwoFzcFzsx3niA6xXdzM05fvGJtzfk184U5n9PIVlOG9GI-HYBxV9YT6bZ256sYr5gwm7je-dbWnXZX02gcnXOTuRSauTQOwH67iR5KfS92w=w640-h480" width="640" /></a></p>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-34086043749686982672021-12-01T12:47:00.003-08:002021-12-01T12:47:37.465-08:00Namíbia: Bányarobbantás és az Apfelstrudel-háború<p></p><div style="text-align: justify;"><b>Bányarobbantás Alex lett az egyik legemlékezetesebb név a
telefonomban. Addigra már volt Helicopter Johannes, meg korábbról
Chameleon Joe is. Ő például talált nekem kaméleonokat
Tanzániában, az Usumbara hegységben. Johannes meg helikoptert
szerzett a Viktória-vízeséshez. Tiszta sor. Alex egy kicsit
keményebb dió.</b></div><p></p>
<p lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAeTigLXTtY4T3h-NhqUmXJGcF5hH2RMRmSX5e-Tnd5fxCgWQeGLtoCqH7fpOVCD9jKnmULe7C_YSoVm7MvtTJ9I2Lvw0R5bJQeUH1HTJuuikWxZIuSVT6jqO_QnMsqQFM6ZgFtptztA/s1000/P1090447.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="238" data-original-width="1000" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAeTigLXTtY4T3h-NhqUmXJGcF5hH2RMRmSX5e-Tnd5fxCgWQeGLtoCqH7fpOVCD9jKnmULe7C_YSoVm7MvtTJ9I2Lvw0R5bJQeUH1HTJuuikWxZIuSVT6jqO_QnMsqQFM6ZgFtptztA/s16000/P1090447.JPG" /></a>
</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
Addigra már legalább másfél hete úton voltunk. Az már biztosan
látszott, hogy több programunk lesz, mint amennyit végig tudunk
csinálni. Elspoilerezem, Bányarobbantás Alex is ment a kukába
végül. Volt egy fölülről nagyjából nyitott költségvetés
azzal a feltétellel, hogy minden legyen a legfaszább, de Alexet nem
hatottuk meg ezzel.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
<br />
</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
A Namíb sivatag négyszámjegyű útjain verettük már egy ideje.
Az egyszámjegyű sem feltétlenül aszfalt, mint ahogy ezen a
földúton is lehet menni százhússzal. A hegybe karmolt
drágakőbánya felé haladunk abban a reményben, hogy vagy nem
találunk ott senkit és gyűjthetünk, vagy van valaki, aki helyi és
szívesen elad szépet olcsón. Vagy megnézhetünk egy robbantást.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
<br />
</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJgJz2yDUgOFh13ALgw8ZqCBOyF13q3rxB0WK-o693HBvy0-3wuFAJSOIxQhVuL-0xqwYfqtlI_tkeufALVjKoObPB4Husjfz2uyVy_F7IRomazSAAt0TlPnHMFg3F-BpOc6qnOoDLGA/s1000/P1090499.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJgJz2yDUgOFh13ALgw8ZqCBOyF13q3rxB0WK-o693HBvy0-3wuFAJSOIxQhVuL-0xqwYfqtlI_tkeufALVjKoObPB4Husjfz2uyVy_F7IRomazSAAt0TlPnHMFg3F-BpOc6qnOoDLGA/w400-h300/P1090499.JPG" width="400" /></a>Két leharcolt koma került elő a Mad Max romjai közül. Nem úgy
tűnt, mintha dolgoznának, nem is mímelték. Cserébe kérésre
elkezdtek mutogatni egy vödör ametisztet, meg füstkvarcot, meg a
zárványokat, amiből barbárul kifeszegették mindezt, hogy
szépítse az európai otthonokat. A főnök nincs itt, így egyrészt
lehet arcátlanul alkudozni a gazdátlan, pontosabban egyelőre
lajstromozatlan holmira, másrészt nem lehet ledumálni a
robbantást. Mert az az igazi, ha visszajövünk, műsor lesz,
munkavédelmi sisak, valami értelmetlen verseny győztese megnyomja
a piros gombot, minden lerobban, majd lehet csákányozni meg
feszegetni a zárványokat és olyan drágaköveket vásárolni, amit
évmilliók után mi látunk meg először.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
De Alexnek, a főnöknek csak a száma lett meg, meg a beceneve, két
heti telefonálgatás sem után állt kötélnek, se ingyen, se sok
pénzért. Végül annyi program volt a sivatagban, hogy említés
nélkül kidobtuk a bányarobbantós programot, és más úton
mentünk az óceán felé.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEyGe7v-kStNLV3tbxzeXsBYtXV63roDtGjfNFGeb9VGWCzlMSSUPdn5bN2JCjmmxkTRA8Q4yqQPJpw-4nLxJKalg8vadorwCfxCNnfLdD8OU83uY-Rg8WcByU5lJ4wJ4ToaG3EXUpLA/s1000/P1090812.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEyGe7v-kStNLV3tbxzeXsBYtXV63roDtGjfNFGeb9VGWCzlMSSUPdn5bN2JCjmmxkTRA8Q4yqQPJpw-4nLxJKalg8vadorwCfxCNnfLdD8OU83uY-Rg8WcByU5lJ4wJ4ToaG3EXUpLA/w400-h300/P1090812.JPG" width="400" /></a>Addigra már túl voltunk zsiráfok százain Botswana és Namíbia
legprímább nemzeti parkjaiban, pár ezer kilométer autózáson,
bozóttüzeken, a zimbabwei határátkeléseken, de várt még a
munka nagyja, az előzetesen lebeszélt programok maradéktalan
végrehajtása, és a szokásos rögtönzések.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
Másfél éves csúszással érkeztünk Namíbiába, egy tavaly
áprilisra tervezett programot összerakni rendesen. A vírus nem
sokat segített, a repjegyek a másfélszeresükre drágultak, a
turistákkal foglalkozó infrastruktúra berozsdásodott (és egyben
remek alkupozíciót biztosított tizennégy ember nevében
beszélni), az amúgy sem mindig egyszerű afrikai határátkelések
tovább bonyolódtak a PCR tesztekkel, és elsősorban az
érvényességükkel kapcsolatos matekkal.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXFMVkZaFHAvQ5y7ayGqUfhq0PGVZdejFLfYu7XvsAyeLqvgy7pU12oM8jLwylKtXv777lZsaJWVL500blMiNklbiHzmEfqOqXtBUijM-WwWDGJ-F5RXCoK-fdxSMmruFlEBrjAtE4cQ/s724/P1100364.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="724" data-original-width="600" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXFMVkZaFHAvQ5y7ayGqUfhq0PGVZdejFLfYu7XvsAyeLqvgy7pU12oM8jLwylKtXv777lZsaJWVL500blMiNklbiHzmEfqOqXtBUijM-WwWDGJ-F5RXCoK-fdxSMmruFlEBrjAtE4cQ/s320/P1100364.JPG" width="265" /></a>A zimbabwei határhoz kellett például friss teszt, amit Botswanában
készítettek előző nap. A nagy érdeklődés során a helyi
kórházból a zambiai határhoz irányítottak, majd onnan vissza a
botswanaihoz, mindezt útlevél nélkül, pusztán bemondásra, hogy
csak jövünk, megyünk, tesztelünk. Végül meglett a tesztelő
hely, fizetni előre kellett tök máshol, majd levették a mintát
és mindenki boldog volt. Két héttel később, amikor már
ténylegesen tétje volt a folyamatnak, már minden máshogy volt. A
múltkori tesztvételi helyen rejtői párbeszéd alakult ki.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Csókolom, teszteli jöttem!</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Maga kamionos?</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Nem, miért? - az ablakon egy cetli, hogy ez az ablak a
kamionosoké. Odébbmegyek egy méterrel, ő meg átül az asztal
másik oldalára, ugyanabban a szobában. A másik ablakon nincs
cetli.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Oké, itt vagyok, tesztelni szeretnék.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Itt nem lehet.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- De lehet, két hete pont ebben a szobában vettek mintát.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Zambiából jön?</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Ott sose voltam, el sem hagytam Botswanát, és Zimbabwébe kell a
teszt. Ráadásul 14 főre, és lehetőleg azonnal.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6sD6AW16TuU1VvRb8P3PFlGU1kX_X6wfUt6cVDzCquEfqpQNS3OIE6-XNnP6AIGgkOPAgoPUTvZEPd1-neppoMdrCsQ59SU-dc0rtqIof3semLwgr74_muz699MYaCkicLqloi-S0JA/s1000/P1100388.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6sD6AW16TuU1VvRb8P3PFlGU1kX_X6wfUt6cVDzCquEfqpQNS3OIE6-XNnP6AIGgkOPAgoPUTvZEPd1-neppoMdrCsQ59SU-dc0rtqIof3semLwgr74_muz699MYaCkicLqloi-S0JA/w400-h300/P1100388.JPG" width="400" /></a>
- Itt a múltkor sem tesztelhették. </p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Pedig itt teszteltek, pont azért jöttem ide vissza.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Akkor az tévedés volt. Itt csak a Zambiából érkezőket
tesztelik.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- De én a múltkor sem onnan érkeztem.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Akkor a múltkor sem tesztelhették volna itt.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Az lehet, de most meg most van, egy csoporttal megyek holnap
Zimbabwébe. Kell a teszt.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Itt nincs is annyi összesen.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- De a múltkor…</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
- Sajnálom, viszlát! Menjen be a városba a Weighbridge klinikára.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
Ahogy gyalogoltam vissza a zambiai határról Botswanába, megint
útlevél nélkül, bemondtam, hogy tesztelni voltam, csak nem
sikerült, és szó nélkül visszaengedtek. Közben besötétedett,
megállt mellettem egy autó egy családdal, és rám szóltak, hogy
azonnal szálljak be, veszélyes ennyi állat között. Akkor tűnt
csak fel, hogy többszáz majom nyüzsög körülöttem.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0ZscgAEPKAPo36cbzn-K2hFQ7VKeliaf4iHMK3J1yyQRq6yMUnKqUWyJaaNKfoeh8kzUx_cPj31OWy1FKM_t-CA9_vwijAzj7KLDpKGGCJA6WSf20jGpHDPsDYIZ2atk6mRCGkt_H_g/s1000/P1100376.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0ZscgAEPKAPo36cbzn-K2hFQ7VKeliaf4iHMK3J1yyQRq6yMUnKqUWyJaaNKfoeh8kzUx_cPj31OWy1FKM_t-CA9_vwijAzj7KLDpKGGCJA6WSf20jGpHDPsDYIZ2atk6mRCGkt_H_g/w640-h480/P1100376.JPG" width="640" /></a>
</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
Nemcsak a teszteléssel, de a hétköznapokkal is akadtak gondok.
Országról országra változik, hogy mikor és hol van kijárási
tilalom, és mikor nem lehet szeszt kapni napközben, és mikor van
teljes alkoholtilalom. Botswanában például teljes szesztilalom
van, de elsőre föl sem tűnt, mert akkor még tele volt a kocsi
hűtője. Mondjuk az első checkpointon megállított a katona koma a
vaksötétben, és halálra kérdezgetett, de aztán továbbengedett.
A legközelebbi város kihalt, se étterem, se hotel, végül
behajtunk a bozótba és a kocsi tetején lévő sátorban alszunk
valahol a pampákon. Mint kiderült, nemcsak szesztilalom, de
kijárási tilalom is van, csak nem tudtuk, hogy most vajon ennyire
vidéken vagyunk-e, és ez normális, vagy szigor van, amit nem
tartunk be. Végül is tökmindegy, van éjszakai vezetés meg ivás
is, nem kell annyit stresszelni ezen.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-y4DJBKVh88V1ZgPa_lKHChNQKfVsLt3vEQ7eQDOoY3UsfTKaYsqLHSs8f2XzYR8SZswnCIdw5xc6CwvUOKChSJiZI1jnApVdDtmVc75cGkMVvDkZDt1-9RoZA_zmeBl34em7ZMl5PQ/s1000/P1090834.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-y4DJBKVh88V1ZgPa_lKHChNQKfVsLt3vEQ7eQDOoY3UsfTKaYsqLHSs8f2XzYR8SZswnCIdw5xc6CwvUOKChSJiZI1jnApVdDtmVc75cGkMVvDkZDt1-9RoZA_zmeBl34em7ZMl5PQ/w400-h300/P1090834.JPG" width="400" /></a>A turizmus a többi országéhoz hasonlóan itt is romokban. Nekünk
persze ez nagyon jó, mert minden olcsóbb és gátlástalanul lehet
alkudni jobb autóra, jobb szállásra, több szolgáltatásra,
ráadásul nem is kell osztozkodni másokkal a lodgeokban. Namíbiában
az egyik Mad Maxes tanyán panaszkodott a tulajdonos felesége, hogy
régebben napi száz autó állt meg náluk kávézni, most meg mi
vagyunk az elsők aznap.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
Egyébként Namíbia egyik jellegzetessége a posztapokaliptikus
hangulatú sivatagi porták ‘30-as évektől gyűlő autóroncsokkal
és mindenféle retro cuccal. Bő évszázaddal ezelőtt, amikor
Namíbia még német gyarmat volt, a németek és a dél-afrikaiak
elkezdték fölvásárolni az ország földjeit. Akik jobban jártak,
gyémántbányát nyitottak, akik kevésbé, kénytelenek voltak
beérni párszáz/párezer négyzetkilométerrel, amint elfért
rengeteg állat. A gyémántbányák gyorsan lezárt területek
lettek, mert annyi kő volt, hogy a kezdeti időkben a földről,
négykézláb szedték össze a nyakba akasztott bőrzacsikba a jobb
sorsra érdemes egykor helyi lakosok. Aki gazdálkodni kezdett,
összeszedett minden autó- és egyéb roncsot a környéken és az
út mellé hordta őket. Egykor hulladéknak számítottak, ma pedig
a legjobb cégérek, amire eléggé harapnak az erre autózó
ízirájderek.
</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhtUjFfO8kn-uzdY-MCyrsbjer1vgMp8ZM1D3VpruZXqDy5yG-cb9XHXdF0wJqIp-7jM14A-HPEAUQIba8rub7nfEpKTeoOUvYL2PH2ymlbcGIfOcbxoTt8cpTdp9wXbrMbf25E6ffug/s1000/P1100358.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="587" data-original-width="1000" height="376" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhtUjFfO8kn-uzdY-MCyrsbjer1vgMp8ZM1D3VpruZXqDy5yG-cb9XHXdF0wJqIp-7jM14A-HPEAUQIba8rub7nfEpKTeoOUvYL2PH2ymlbcGIfOcbxoTt8cpTdp9wXbrMbf25E6ffug/w640-h376/P1100358.JPG" width="640" /></a>
</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
Így kerültünk el az egyik tanyára is. A teljesen kihalt út
mentén száz kilométeres körzetben semmi, amikor egyszer csak
felbukkant pár autóroncs, valamint egy Apfelstrudel valamint Kudu
Steak és egy Ice Cream feliratú tábla. Ez a verhetetlen kombináció
a világ egyetlen más pontján sem fordulhatna elő. Különösen az
Apfelstrudel érdekelt, egy héttel korábban, több száz
kilométerrel arrébb, Solitaire-ben már kóstoltam egy kiválót,
vastagot és gyümölcsöst. A pitét előállító néni egy ponton
megkérdezte, hogy jó-e (igen, jó, lehetne mondjuk tejszínhab
nélkül, kevésbé édes és erősebb textúra, de ezt nem mondtam),
és hogy jobb-e, mint amit a Namíb sivatag túlvégén,
Solitaire-ben adnak (ez más, az vastagabb, hangzott a diplomatikus
válasz). Végül elkezdte fikázni a többszáz kilométerre lévő
másik almáspite készítőjét, hogy az nem is pite, meg a pite nem
olyan vastag, meg nem elég édes, és hogy azzal szégyent hoz az
Apfelstrudelre. Egy pillanatra megcsapott a világpolgárság
felszabadító érzése (vagy inkább az, ami a honvágy ellentéte),
pont olyan volt a magyarországnyi területen élő két német
ellenségeskedése a sivatag közepén az igazi Apfelstrudel miatt,
mintha a sajátjaimat hallanám. Mintha két cukrászda lenne
Magyarországon, és a fertőrákosi elkezdené szidni a
gávavencsellői vaníliafagyiját.</p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbnnTVf7j3InO2_ITD9E8si4Wc0wx5Al849iFfjm7ArwyFVm-C2rsbWC0BVIDd4lV9WlJtW2beaejFaTfvfFUqBvgt3qQfOvXrwFI-lA2EZrEkdPHpzLFVY-LzsNUyOVJTqhAYjU4vOg/s1000/P1100381.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="750" data-original-width="1000" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbnnTVf7j3InO2_ITD9E8si4Wc0wx5Al849iFfjm7ArwyFVm-C2rsbWC0BVIDd4lV9WlJtW2beaejFaTfvfFUqBvgt3qQfOvXrwFI-lA2EZrEkdPHpzLFVY-LzsNUyOVJTqhAYjU4vOg/w400-h300/P1100381.JPG" width="400" /></a><span style="text-align: left;">Az egész történet egyébként nem ezért érdekes. Évekkel
ezelőtt, mielőtt kitört volna az Első Közép-Namíb Apfelstrudel
Háború (guglizd meg az Apfelstrudel Desert
Operation/Wüstenoperation, nem találsz semmit, nyilván:), a farmon
egy Dél-Afrikából idetelepült gazdálkodó család élt és
gazdálkodott. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás miatt
megrövidült esős évszak, és a hosszabb nyári szárazság és
magasabb hőmérséklet elsivatagosította a területet és
veszteségessé tette a gazdálkodást. Így vágtak bele az
idegenforgalomba néhány szürreális kis kunyhóval és remek
konyhával (mínusz Apfelstrudel). Amit viszont a covid egyik
hónapról a másikra lenullázott, és ezzel tizede alá esett
vissza a bevétel.</span></p>
<p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;">
Na megyek aludni, legközelebb írok majd gyémántokról, állatokról
meg további emberekről.</p><p align="justify" lang="hu-HU" style="line-height: 150%; margin-bottom: 0cm;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1_vYoMLhM1lyBsaD3Qk8QDJtqPviLn7ztJJlc0GskBoAtFTOqF4nvc5kaetXVZlQjq3IePAqHdglgt0LSt2wqR2UMPPy3bu0xUtoNzr5E_ylt9yBhGoIxSW_HfUwP1CStKiUSPZGyEQ/s1000/P1090482.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="507" data-original-width="1000" height="324" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1_vYoMLhM1lyBsaD3Qk8QDJtqPviLn7ztJJlc0GskBoAtFTOqF4nvc5kaetXVZlQjq3IePAqHdglgt0LSt2wqR2UMPPy3bu0xUtoNzr5E_ylt9yBhGoIxSW_HfUwP1CStKiUSPZGyEQ/w640-h324/P1090482.JPG" width="640" /></a></p>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-47498590823137041482021-11-05T09:39:00.005-07:002021-11-05T12:20:38.107-07:00Síszemüveggel és banánnal keresztül a Szaharán<div class="separator" style="text-align: left;"><div style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: left;"><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">Úgy tíz-tizenöt évvel ezelőtt Marokkóban csavarogtam, amikor
elhatároztam, megnézem a világ egyik leghosszabb vasúti
szerelvényét Mauritániában. A program persze nem maga a
megtekintés lett volna, hanem felülni rá és végigdöcögni a
Szahara pár száz kilométerén a Zouerate körüli vasbányákhoz,
valamint az arrafelé elszórt sivatagi városok végiglátogatása.
Buszra is ültem és két nap alatt eljutottam Nyugat-Szaharába,
Dakhlába, ahonnan egy reggeli taxival mentem volna a határra.
Hajnalban már a kocsiban ültem, amikor a sofőr megkérdezte, van-e
vízumom. Mivel akkoriban a határon állították ki, természetesen
nem volt az útlevelemben ilyesmi. „Kár, mert a múlt héten a
korrupció miatt eltörölték a határon történő vízumkiadást”
– józanított ki a koma, így vissza kellett volna mennem Rabatba,
és újra próbálkozni. Mindez összesen négy nap buszozást
jelentett volna, plusz amíg megkapom a vízumot, úgyhogy gyorsan
elengedtem a sztorit és inkább keresztülstoppoltam az Atlaszon és</span><span style="font-size: large;"> </span><a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2009/12/along-algerian-border.html" style="font-size: large;" target="_blank">mindenféle kalandokba</a><span style="font-size: large;"> </span><span style="font-size: medium;">bonyolódtam helyette.</span></p><p style="height: 0px;"></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaAydI0hUQbXZylmkGoCS7s5ZEHf-WZBeGi2Mabqn76Qhwr22ZB02Udh4U-v4P-P9nOP-Aeo2OQY3hVO0fPBSd7garujCLxbF1WwF_mWWvraqRydsGsL4oGJlETugh7A9AxiHLl-Qa9A/s1500/P1120591.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="504" data-original-width="1500" height="216" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaAydI0hUQbXZylmkGoCS7s5ZEHf-WZBeGi2Mabqn76Qhwr22ZB02Udh4U-v4P-P9nOP-Aeo2OQY3hVO0fPBSd7garujCLxbF1WwF_mWWvraqRydsGsL4oGJlETugh7A9AxiHLl-Qa9A/w640-h216/P1120591.JPG" width="640" /></span></a></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">Azóta persze alaposan utána olvastam mindennek, de mivel
folyamatosan mentem valahova, valahogy nem került elő újra ez a
történet. Néha azért eszembe jutott, ha lenne bakancslistám, ez
valahol az elején lenne, de nem foglalkoztam vele túl sokat. Végül
aztán derült égből jött az ötlet és szó szerint egyik hétről
a másikra Mauritániában találtam magam. A vonatozás ezúttal nem
szerepelt a tervek között, de ahogy fizikailag egyre jobban
közeledett a helyszín és az időpont, nem volt már lehetőség
félreugrani előle. Illetve lett volna, de ha már eddig elfárad az
ember, akkor minek.</span></p></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXGbOL_61Y6kn5Y2Zaec8AJ728gI4KpEnUIZANAj2e-RH1Q4D9ErMPGcoDv9PDqBVRrbJnDs2QIjr6TL1sedAPLpjflyA-7wJkCxX2NMr28LpDSjuvn2lK_v_mWRaKn-pC2IiIT5hJWQ/s1200/P1120811.JPG" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1200" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXGbOL_61Y6kn5Y2Zaec8AJ728gI4KpEnUIZANAj2e-RH1Q4D9ErMPGcoDv9PDqBVRrbJnDs2QIjr6TL1sedAPLpjflyA-7wJkCxX2NMr28LpDSjuvn2lK_v_mWRaKn-pC2IiIT5hJWQ/s320/P1120811.JPG" width="320" /></span></a><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Az
egész megint a legmagasabb csúcs megmászásával kezdődött,
csakúgy, mint a tavalyi túra <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2020/04/szudan-legmagasabb-pontjanak-elso.html" target="_blank">Darfúrban</a>
, meg előtte <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2019/10/ratatatorikazirakikirakat.html" target="_blank">Irakban</a>. </span></div>
<p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">A
Kediet ej Jill a maga 915 méteres magasságával nem nagy kihívás,
azonban a megközelítése, sőt, megtalálása, a vele járó
papírmunka mégis kihívássá tudja tenni az ilyesmit. És mivel
gyakorlatilag a hegy lábától nem messze indul a vonat, adja magát,
hogy felüljön rá az ember. Egyébként is Mauritániában a
vasércszállító vonattal utazni olyan, mint Bangkokban tuktukozni:
ha nem csinálod, ott se voltál. Persze kis túlzással, de azért
elég sokan kipróbálják éves szinten. Az egész teljesen legális
és tök ingyen van, a kockázat benne a megfázás és a rendkívül
mocskosnak levés tengelyen mozog, ami egy ekkora vagányságért
cserébe nem nagy ár. A bénábbak persze leeshetnek és
meghalhatnak, de az elhanyagolható részhalmaz.</span></p><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></p><div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS4d5AL4CHsPhfTJMUujb-TFdHR3y7lNPZqA-_MrDI8Rjl0nI-jJNQQ0vRajn51Va3iNJYEwmsDl5dJT9RAKyQuUJZRpe8WtNAlKq2djmIOc9UGY4e3X6q_LM0pVma1Lb8OkZH3AkZnA/s1200/P1120765.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="827" data-original-width="1200" height="442" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS4d5AL4CHsPhfTJMUujb-TFdHR3y7lNPZqA-_MrDI8Rjl0nI-jJNQQ0vRajn51Va3iNJYEwmsDl5dJT9RAKyQuUJZRpe8WtNAlKq2djmIOc9UGY4e3X6q_LM0pVma1Lb8OkZH3AkZnA/w640-h442/P1120765.JPG" width="640" /></span></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">A vonatozásra „komoly” iparág épült a helyi túravezetők
között, ugyanis megfelelő felkészülés nélkül elég
kényelmetlen a kaland. A legfontosabb eszköz a síszemüveg, ami
pormentesen védi a szemet és környékét – na, ilyenem például
pont nem volt, de egy napszemüveg is jobb a semminél. Nem baj, ha
van nálad egy nagy takaró, pléd, szőnyeg vagy bármi, amire le
lehet ülni, amin lehet aludni, és amit utána ki lehet mosni,
illetve ki lehet dobni. Szükséged lesz pár nejlonzacskóra a
hátizsáknak, egy kisebb meg a telefonnak, fényképezőgépnek, a
por ugyanis mindenen átmegy. Éjjel időnként leesik a hőmérséklet
nem sokkal fagypont fölé, így meleg ruha sem baj, ha van nálad.
Kell azon kívül helyi turbán, ami véd a naptól, a széltől és
a portól nyaktól fölfele, valamint csomó víz meg banán. Ez
utóbbi rendkívül praktikus, ugyanis a vasércporos kézzel
bármihez hozzáérsz, mocskos lesz, a banánt viszont kiválóan meg
lehet hámozni. Pisilni, kakilni a sarkokba lehet, majd nem nézünk
oda, a száz tonna vasércet ennyivel úgysem tudod tönkre tenni.
Ezeket a cuccokat nem muszáj magaddal cipelni egész Afrikán
keresztül, a helyi komák tudnak segíteni a beszerzésben, főleg,
ami a síszemüveget illeti. A mi döntésünk ehhez képest teljesen
spontán volt a vonat indulása előtt kábé egy órával, a helyiek
közreműködése kellett, hogy legalább egy szőnyegünk meg egy
karton vizünk legyen. Így sikerült indulás előtt egyetlen
perccel utolérni a vonatot és fölkapaszkodni az egyik halom
tetejére.</span> </p></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1200" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp6_cYVFinz2_Bgw0TXgY7Rl41iXU9pPdFyDWIbAR7ReX7Kav1ZViBI1rZ0nwicufAPMTONpVQ9P9KuiYe_L4ABP4XTsg1X2u0tZWrIgrKNsWpA7L_hEBu2XRfCFsUfMvsrofnhEZDSg/w640-h480/P1120855.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Felszállók Choumban az éjszakai zötykölődésre az óceán felé. </td></tr></tbody></table><div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp6_cYVFinz2_Bgw0TXgY7Rl41iXU9pPdFyDWIbAR7ReX7Kav1ZViBI1rZ0nwicufAPMTONpVQ9P9KuiYe_L4ABP4XTsg1X2u0tZWrIgrKNsWpA7L_hEBu2XRfCFsUfMvsrofnhEZDSg/s1200/P1120855.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: medium;"></span></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">A vasércvonat egyébként nem valami újabb hipszter dolog, már a
60-as évek óta közlekedik, és azóta használják is a helyiek.
Mélyen a Szaharában, Zouerat mellett működik Mauritánia
legnagyobb vasércbányája, amely az ország bevételének úgy
negyven százalékát adja. A környéken akad néhány város, Atar,
ami a Dakar egyik állomása volt egykor, vagy Chinguetti, az iszlám
hetedik legszentebb városa, az egykor dúsgazdag Mali birodalmat és
a Mediterráneumot összekötő karavánút egyik legfontosabb
állomása. Innen azonban nem vezet már út a tengerpartra, csak a
vonat. Ötszáz kilométeren nyílegyenesen zötyög a
nyugat-szaharai határ mentén Nouadhibou kikötője felé, ahol
hajóra rakodják az ércet a világ minden tája, elsősorban Kína
és Franciaország felé. Autóval ez kétnapos kerülő a főváros
érintésével, vonattal mindössze egy éjszaka. Az egyetlen logikus
közlekedési mód tömegek számára több mint fél évszázada. </span></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1200" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQuz4-ipFbgSfMFHEimWgNgH11qDwwbQBpQphABhwq-mi4A2M0sNfeeIK3ey1RKb9X24JzLiGfykJv4xBE1pUHs0N5zrxVGoAwKwUks5obk8rLuGp4iYzFPfNif9ao83pgm6pw9XagHg/s320/P1120548.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="320" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A soha el nem készült francia alagút</td></tr></tbody></table><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">A
teljes vonal 700 kilométer, naponta három járat indul, de ebből
csak az egyik áll meg útközben, emiatt a legtöbben ezt
használják. Menetrendje nincs, tágabb értelemben dél és este 8
között indul, konkrétabban délután egy és kettő között
általában. </span><span style="font-size: large;">Menetideje sincs, de 18-20 óra között szokott
sikerülni a beérkezés. A szerelvény 2 – 2.5 kilométer hosszú,
nagyjából kétszáz kocsival, mindegyikben 80-90 tonna vasérccel.
A végén van néhány tartálykocsi, meg pár sima plató, amilyenen
Freddie Mercury énekelte, hogy if I could only reach you/If I could
make you smile/If I could only reach you/That would really be a
breakthru. Ha profin be akarod gyakorolni a Breakthru-t, az út alatt
körülbelül háromszázszor tudod végigtolni refrénestül és
gitárszólóstul, igaz, a 35 kilométer per órás átlagsebesség
nem annyira metál, mint a száguldás a Queen klipben. Cserébe a
kétszázszor kilencven tonna vasérc előtted szó szerint nagyon
hevi metál.</span></p></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw4S5Lq38cNsIMW3V-98kflNPTK0tseXmgtf6sVEmxq5_z3_7pXr4yBeTDSDB5n7LSee1Ckfe54-od82rvSYpeEYBMtEQq-q243RiHQEPmOSpYEWmY0MSY01mtJds2qh9GpU-O_SraHw/s1200/P1120822.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1200" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw4S5Lq38cNsIMW3V-98kflNPTK0tseXmgtf6sVEmxq5_z3_7pXr4yBeTDSDB5n7LSee1Ckfe54-od82rvSYpeEYBMtEQq-q243RiHQEPmOSpYEWmY0MSY01mtJds2qh9GpU-O_SraHw/w640-h480/P1120822.JPG" width="640" /></span></a></div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQuz4-ipFbgSfMFHEimWgNgH11qDwwbQBpQphABhwq-mi4A2M0sNfeeIK3ey1RKb9X24JzLiGfykJv4xBE1pUHs0N5zrxVGoAwKwUks5obk8rLuGp4iYzFPfNif9ao83pgm6pw9XagHg/s1200/P1120548.JPG" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"></span></a><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">Ha valaki nagyon gyűjti az országokat, a vonat pár kilométeren
áthalad Nyugat-Szaharán is Choum előtt, mielőtt ráfordul a
tengerparti szakasz utolsó majd’ ötszáz kilométerére. Itt
egyébként épült egy Nyugat-Szaharát elkerülő alagút is,
illetve csak egy két kilométeres luk a hegyben, mert a másik
oldalt nem érték el sosem. A szokásos európai hülyeség… A
spanyol fennhatóság alatt lévő Nyugat-Szaharán való
áthaladáshoz a spanyolok és a vasutat építtető franciák nem
tudtak megegyezni, így a francia mérnökök a jelenlegi
nyomvonallal párhuzamosan, kizárólag (akkor még) francia
területen alagutat kezdtek fúrni a tömör gránitba, hogy aztán
nem sokkal később a spanyol kivonulás után az egész terület
mauritán fennhatóság alá kerüljön.</span></p></div><div style="text-align: justify;"><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">Praktikusan nézve a vonatozás turisztikai értékét elég
mindössze egy kisebb, nem egészen kétszáz kilométeres szakaszt
lenyomni Fderik település és Choum között az óceán irányába.
Ez úgy 4-5 órás program, nagyjából délután kettőtől
naplementéig. Naplemente után értelemszerűen nem látsz semmit,
és napfelkeltére már Nouadhibou közelében vagy, vagyis egy
kurvahideg, poros és vaksötét és mocskos éjszakád lesz. Mindezt
akkor éri meg letolni, ha amúgy is Nouadhibou a cél, vagy ha
perfekcionista vagy. Nekünk Chinguetti volt az esti programunk,
úgyhogy naplementekor lemásztunk a vashegyről és visszamentünk a
Szaharába. Az óceán felől a sivatagba menni azért nem érdemes,
mert a vagonok üresek, egy nagyon mocskos vasládában töltöd az
egész napot, és ha ki akarsz látni, nagyon kell kapaszkodni a
kocsi peremén, különben leesel, mert eléggé rángat időnként.</span></p><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><br /></p></div><div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx9R1xSnV6tBFBivprBuQRRoeVPS9PJNaYNkMUxq7aW7Q7AmDya8m6buF-iw9677z1TRqx30Fub2FZ8pFu_T0lFctmIln5gEF7RtFvMkF5kXDVWwK0fcbj4aL6ogfVl3Az0pdZRGMASQ/s1200/P1120723.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1200" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx9R1xSnV6tBFBivprBuQRRoeVPS9PJNaYNkMUxq7aW7Q7AmDya8m6buF-iw9677z1TRqx30Fub2FZ8pFu_T0lFctmIln5gEF7RtFvMkF5kXDVWwK0fcbj4aL6ogfVl3Az0pdZRGMASQ/w640-h480/P1120723.JPG" width="640" /></span></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><p align="justify" style="line-height: 115%; margin-bottom: 0cm;"><span style="font-size: medium;">Ahogy olvastam a neten a sztorikat, sok embernek ez élete kalandja.
Nekem így negyven fölött és ilyen életmód mellett egynek
megteszi. Egy elég jónak. Valójában kurvajó volt, maximálisan
megérte kipróbálni, mennék újra (mondjuk nem idén, meg nem
nyáron). De azért helyén kezelve a dolgot ez mégiscsak egy
turistaprogram, amit mindenki behúz, aki valamiért Mauritániában
köt ki. </span></p></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZvMKFIsUGaGtSWTyWspbd_Zx_qi_R_H7_6YS9fio1PS8watXNEakpHCezzVpZ0OZeTs2vh26PtHHrykC_GSiuLBJM10L_w_JWQAZTdwKSfgrf87mmDyEtbVltmd5MOVGTL_bt5N2t0Q/s1200/P1120713.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1200" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZvMKFIsUGaGtSWTyWspbd_Zx_qi_R_H7_6YS9fio1PS8watXNEakpHCezzVpZ0OZeTs2vh26PtHHrykC_GSiuLBJM10L_w_JWQAZTdwKSfgrf87mmDyEtbVltmd5MOVGTL_bt5N2t0Q/w640-h480/P1120713.JPG" width="640" /></span></a></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">x</span></div><p></p>
</div>
</div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-61102846968729204802021-06-01T03:20:00.000-07:002021-06-01T03:20:46.534-07:00 Önként Dallolba<p><br /></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Jó reggelt! Köszönt rám
délután egykor a tuktukos Gondarban, <span lang="hu-HU">a Tana
tótól északra</span>. Nem ez volt az első eset aznap, már
ebédnél is így üdvözöltek. Pedig minden teljesen logikus: az
etióp nap reggel hatkor kezdődik a napfelkeltével, így nekünk
délután egykor még csak reggel hét van a helyieknek. Persze más
az időszámítás is (szeptember 11-gyel kezdődő 13 hónapos év
és társai), meg ahogy ők mondják, minden egyéb. Míg Afrika
legtöbb országán hagyott nyomot a gyarmati múlt, legalább a
hivatalos beszélt nyelvet vagy a közigazgatást illetően,
Etiópiában rendkívül büszkék arra, hogy egy rövidebb olasz
megszállástól eltekintve sosem voltak a klasszikus értelemeben
gyarmatosítva. Az országot járva és jelentős időt a nehezen
járható hegyek között töltve ezt némi rosszindulattal inkább a
geográfiának tudom be, semmint a mindenkori etióp/abesszin
stratégáknak, de a lényegen nem változtat.</span></p>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMkoFmSTUhjSOCVB-l1BbBXgupMF8B5IRH5MHTpsuZLIGO_SmM-E2v73DypxIQu9vxILmWX7hal33efV22bR037MQSXWBtjM9Rj39fhyphenhyphenJD3KgQnTSb6WFWOF3u1t8IThNudJxvsWh-RA/w640-h480/lalibela+%252832%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egy nehezen elfoglalható ország nagyjából így néz ki.</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMkoFmSTUhjSOCVB-l1BbBXgupMF8B5IRH5MHTpsuZLIGO_SmM-E2v73DypxIQu9vxILmWX7hal33efV22bR037MQSXWBtjM9Rj39fhyphenhyphenJD3KgQnTSb6WFWOF3u1t8IThNudJxvsWh-RA/s4592/lalibela+%252832%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"></span></a></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Etiópiát bejárni egyébként is
lehetetlen vállalkozás. Kulturálisan és természetileg rendkívül
változatos, ami nem túl jó infrastruktúrával és a rendelkezésre
álló limitált idővel kombinálva végképp megismerhetetlenné
teszi ezt a hatalmas és titokzatos országot.</span></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Évekkel ezelőtt abban a
szerencsében volt részem, hogy egy magyar finanszírozású
(egyébként vízügyi) újjáépítési projekten dolgoztam
néhányszor néhány hetet valahol nagyon délen, a kenyai határnál
élő félnomád törzsek között, meg persze a fővárosban, Addisz
Abebában. <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2011/08/crisis-in-horn-of-africa.html" target="_blank">A délen látott egzotikumok</a> alapján nagyon kíváncsi
lettem az ország északi részére. Nagyjából nyolc évet kellett
várnom arra, hogy visszatérjek. </span></p>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3_Yh_OG57OYACdtWlf9yjXlSACulptGeVqqfSI9eduSI3vA2X2r7bDflkIBW62LGhaCNNEAieOpH0LVjol6F4UnhQBLVLYSs5D97vVXxNxwb6J1BOu9nA75dQHtpobhFw8vgwHuZe8A/w640-h480/danakil+%252832%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Dallol</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3_Yh_OG57OYACdtWlf9yjXlSACulptGeVqqfSI9eduSI3vA2X2r7bDflkIBW62LGhaCNNEAieOpH0LVjol6F4UnhQBLVLYSs5D97vVXxNxwb6J1BOu9nA75dQHtpobhFw8vgwHuZe8A/s4592/danakil+%252832%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"></span></a></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Az időzítés nemcsak a járvány
miatt nem volt tökéletes. Északon, Tigray tartományban az etióp
kormánycsapatok eritreai erőkkel közösen éppen etnikai
tisztogatást hajtanak végre tavaly november óta, amelyet a
kormánykézben lévő média a maga módján kommunikál: leginkább
sehogy, illetve tagadással és dezinformálással. A szomszédos
Szudán menekülttáborai, valamint a nemzetközi szervezetek adatai
annál beszédesebbek: akad bő egymillió belső menekült, és több
mint négymillió ember szorul humanitárius segítségre a
konfliktus miatt (országszerte összesen tizenhat millióan, úgyhogy
máshol sem könnyű). <span lang="hu-HU">D</span>okumentáltan több
mint ezer nőt erőszakoltak meg az etnikai tisztogatásban, amit az
etióp kormány következetesen tagad a kórházi adatok ellenére.
Hogy ez hogy fér össze az országban mindenhol jelen levő,
látványos és mindent átszövő kereszténységgel, arra legtöbb
beszélgetőpartnerem is tagadással válaszol: ne higgyek a külföldi
médiának, mind hazudik, és mindet lefizetik Tigray vezetői.
Kétkedésemre hevesen válaszol: <span lang="hu-HU">i</span>gen, a
BBC-t is, a nemzetközi szervezetek pedig <span lang="hu-HU">bűnözőket</span>
bújtatnak a kocsijaikban, ezért nem engedik őket dolgozni. A
narratíva ismerős, <span lang="hu-HU">e</span>ttől fogva a
beszélgetéseknek nincs sok értelmük, mint ahogy a keresztényeket
gyilkoló és erőszakoló keresztények és az ehhez asszisztálók
vallásossága <span lang="hu-HU">is felfoghatatlan számomra</span>.</span></p>
<p align="justify" class="western"><span style="clear: right; float: right; font-size: medium; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrEFDc1UJ-cmky1XAYR63KZMsDcWwiY79TP6lK6xk9U8F9KMOo1BvhkTMkr8Pkc9gtJI04iKFW8HjLyDfBy7U5ip0V4j9QtdUBjir0kSU8Wt-apWG-b_uy_iIJPqZjf96BWwN2drnftg/w400-h300/danakil+%252858%2529.JPG" width="400" /></span><span style="font-size: medium;">A polgárháborús hangulatból
nem sok jut az ország többi részére, Tigray tartományon kívülre.
A környező hegyekben felbukkan egy-egy katonai konvoj, egyébként
semmi jele a konfliktusnak. A legtöbb helyen nincs áram, a népesség
<span lang="hu-HU">négyötöde</span> falvakban él. Az országos
hírek lassan vándorolnak, kivéve, amikor valami földijükkel
történik valami, mert akkor pillanatokon belül <span lang="hu-HU">eszkalálódik
a helyzet</span>. Legutóbb tavaly nyáron haltak meg több mint
százhatvanan azokban az etnikai összecsapásokban, amelyek Oromo
tartomány egyik híres énekesének, Hachalu Hundessa meggyilkolása
után törtek ki.</span></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Ugyan a hétköznapokban még nem
érezhető, főleg átutazóként nem, hogy a népességrobbanás
időzített bombává változtatta az országot. Az ország
lakosságának közel fele 14 év alatti és évente 2,5 százalékkal
nő, miközben az infrastruktúra, oktatás, munkahely vagy bármilyen
lokálisan elfogadható perspektíva nemigen áll a rohamosan növekvő
népesség rendelkezésére. Emiatt aztán sokan attól tartanak, ha
a kormány <span lang="hu-HU">nem tartja keményen kézben a
regionális konfliktusokat, az ország széteshet. A vidék – ha
épp nem marad ki az esős évszak – szerény megélhetést és
relatív nyugalmat, a város távolról perspektívát kínál, vagy
legalábbis esélyt a kitörésre. A vidéket járva és a falvakban
beszélgetve az derült ki, hogy akinek van földje, az inkább marad
a faluban a biztos és kiszámítható szegénységben és nem
cseréli le a külvárosok bizonytalan nyomorára és
kiszolgáltatottságára.</span></span></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Aki mégis a bizonytalan létet
választja, elsősorban az oktatáshoz való hozzáférés miatt,
valamint a korai házasság és a kiszámíthatóan nehéz élet elől
menekül a városokba. Addiszba fölkerülve és jobb lehetőséget
ott sem találva sok fiatal lány köt ki az Öböl államaiban,
hivatalosan házicselédként, gyakorlatilag rabszolgaként. Annyira
sok, hogy a kormány felvilágosító kampányokban hívja föl a
figyelmet a veszélyre, annak ellenére, hogy már évekkel ezelőtt
megtiltotta a munkavállalást a Közel-Keleten. Akinek sikerül
súlyosabb abúzus nélkül megúsznia a kalandot, az sem kaszál
nagyot: a kiszolgáltatott nők havonta átlagosan egy-kétszáz
dollárt tudnak félretenni vagy hazautalni.</span></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhw-Wsbknic00nutrxIrFW8o5tpdrea0dGrSnzVdnh8Ar4rmxQj8kTVorzhqxFStOEyhJ-lxE1_kO042KAxEkLFawBnj13y97yZfpgyU5ueMdE0h4H7og6Uao61IDzphBZ959P9CZ3Row/w640-h480/lalibela+%25286%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vallás és a járványok level 100: tök fölösleges volt az orvostudomány minden eddigi erőfeszítése...</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhw-Wsbknic00nutrxIrFW8o5tpdrea0dGrSnzVdnh8Ar4rmxQj8kTVorzhqxFStOEyhJ-lxE1_kO042KAxEkLFawBnj13y97yZfpgyU5ueMdE0h4H7og6Uao61IDzphBZ959P9CZ3Row/s4592/lalibela+%25286%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"></span></a></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Nyilvánvalóan semmilyen
megbízható adat nem áll rendelkezésre Etiópiában a járvány
terjedését illetően. A fővárosban, Addisz Abebában kötelező
maszkot hordani, anélkül bevisz és megbírságol a rendőr. Ez
persze a legszegényebb városrészeket kevésbé érinti, hiszen a
semmiből nem lehet bírságot fizetni, de azért a csuklókon ott
fityeg a maszk, hátha kell. Az ország legvallásosabbnak mondott
helyén, a sziklatemplomokról ismert Lalibelában ezzel szemben
senki sem hord maszkot. „Ez egy szent hely, itt nincs vírus.”-
győzköd mosolyogva a végtelen ostobaságával egy fehér kendőbe
csavart helyi ifjú. Mivel naponta több százan csókolják meg a
templomok ajtajait és küszöbjeit, nyilvánvalóan van itt baj. De
ahogy a többi afrikai országban, a vírus itt is csak valami
láthatatlan, kisebb és kevéssé lényeges rossz, összevetve a
polgárháborúkkal, a súlyosabb betegségekkel, a nyomorral és a
kilátástalansággal – vagy, mint Lalibelában, a turizmus
leállása okozta gazdasági bedőléssel. A város a zarándokokra
és külföldi látogatókra alapozta megélhetését, a többi
tipikus afrikai településsel szemben a szépen lerakott macskaköves
utcákról itt hiányoznak az állatok.</span></p>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5wZhIXrUAedRYYUNEn8Ci9EJSX_k3OlhjcbwT-np3iUuW4nNFUeu-TRoqiUS15Dkh3Fh0mGz9QZsCiOKfoq9RnbIeV8BcV4J67wEUy7Q8k2UHnWHUqtg8zIBse3HxKHRGpiMSBt6iGw/w640-h480/simienmountains+%25288%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">AK koma a Simien hegységben</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5wZhIXrUAedRYYUNEn8Ci9EJSX_k3OlhjcbwT-np3iUuW4nNFUeu-TRoqiUS15Dkh3Fh0mGz9QZsCiOKfoq9RnbIeV8BcV4J67wEUy7Q8k2UHnWHUqtg8zIBse3HxKHRGpiMSBt6iGw/s4592/simienmountains+%25288%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"></span></a></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Hogy a vírus nem hagyta teljesen
érintetlenül Etiópiát, arról nemcsak az összeomlott turizmusból
élők tudnának mesélni, hanem Addisz elegáns galériáinak
tulajdonosai is. Ez utóbbiak a kortárs afrikai képzőművészetet
fölvásároló nyugati klienseiket vesztették el az utóbbi egy
évben, nagyjából vásárlóik kilenctizedét. A vékonyka etióp
középosztálynak pénze már van, de a műalkotásokra egyelőre
nem befektetésként vagy kultúraként, hanem pénzkidobásként
tekint, így még néhány évtizednyi győzködés vár a szegmens
kínálati oldalának szereplőire. Addig is a londoni meg dubai
galériák gyűjtik össze és értékesítik a kortárs etióp
művészek munkáit.</span></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Mint a legtöbb afrikai nagyváros,
Addisz Abeba is rendkívül drága azoknak, akik nyugati színvonalon
szeretnének élni. A helyi gyártású produktumok elérhetősége
és minősége eléggé változatos, az import helyettesítő
termékeken viszont akkora adó van, hogy európai fizetés nélkül
nemigen fér hozzá senki. Miközben egy biztonsági őr vagy egy
kertész a fővárosban havi száz dollárból kénytelen megélni,
ezt az összeget mások simán otthagyják egy szupermarketben egy
kiló külföldi sajtért meg egy karton tejért.
</span></p>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdhZ-ooN5iAdEZuWN0CxxJaDmBAFM_oaYOIpj97WNXLjNgnyC8PlHg2pOrhMJemo1DXZc2BnbmAhgLxXtqqpfW9_waGhuxMgerHE5k9cnoXDW12EOwlpRKLyRuSqDIit72TdpkFMqIgA/w640-h480/danakil+%252816%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Önként mentem Dallolba ezért a giccsért (is)</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdhZ-ooN5iAdEZuWN0CxxJaDmBAFM_oaYOIpj97WNXLjNgnyC8PlHg2pOrhMJemo1DXZc2BnbmAhgLxXtqqpfW9_waGhuxMgerHE5k9cnoXDW12EOwlpRKLyRuSqDIit72TdpkFMqIgA/s4592/danakil+%252816%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"></span></a></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Az összeomlott turizmus jelei a
galériák csendjével szemben nagyon is kézzelfoghatóak. A
szállások olcsók és üresek, a szolgáltatások terén
végtelenszeres túlkínálat van gyakorlatilag értékelhető
minőség nélkül – emiatt a tripadvisor értékelései lettek
legjobb iránytűink a programok tervezésekor, mert ott legalább
látszik, hogy a múltban milyen színvonalon dolgoztak. A
túraszervező cégek rotációban adnak munkát a túravezetőiknek,
szakácsaiknak és sofőrjeiknek, minden munkaerőt próbálnak
valamennyire megtartani, hogy ha újra beindul a szezon, ne kelljen
új csapatot toborozni. Etiópiában a turizmus még a csúcson sem
jelentett többet naponta néhány száz embernél helyszínenként,
ez most heti fél tucatra csökkent még az olyan „felkapott”
helyszíneken, mint a sziklába vájt templomairól ismert Lalibela,
vagy a Tana tó környéke. Az az embertömeg, amelyet korábban napi
két-háromszáz turista tartott életben, most arra a kettő-háromra
zúdul rá, aki aznap arra téved.</span></p>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGkvyuE9y_y4Um3WfGLQkLTI0_ZAUn7M1XTiMZna0Mo8a4RziH-GXXc3EXkAaT7DvngbuvdVj5Bc5xOR8nFtkegiF5o2c0FSplRbsiYSORqLbFicvNN6jW_TSHVN8VbS2bnvW_SbIwog/w400-h300/danakil+%25288%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="400" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A helyi Lukács</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;"><span style="clear: right; float: right; font-size: medium; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></span>Etiópia minden szempontból egyik
legegzotikusabb (értsd: legnehezebben megközelíthető, legforróbb,
legszínesebb) helye a Danakil sivatag, azon belül is Dallol vulkáni
formációi és sóhegyei. Az eritreai határvidéken található
geológiai képződmények annak ellenére voltak a legnépszerűbb
túrák célpontjai, hogy a világ legforróbb pontján találhatók,
és néhány évente ismeretlen fegyveresek jobbára törzsi
konfliktusok részeként lemészároltak egy-egy turistacsoportot.
<span lang="hu-HU">S</span>ajnos köztük magyar geológusok is
akadtak úgy tíz évvel ezelőtt, a tettesek nyilván azóta
sincsenek meg. A forróság, a járvány és a biztonsági helyzet
miatt elhagyatott a táj, továbbá a <span lang="hu-HU">T</span>igrayben
zajló népirtás miatt eleinte nem tűnt túl vonzó célpontnak a
Danakil sivatag felkeresése. <span lang="hu-HU">D</span>e miután
képeimmel nyomot hagytam a közösségi platformokon, szemfülesebb
helyi túraszervező cégek kerestek meg, hogy szívesen leszerveznek
egy utat Dallolba. Mekeléből, a megszállt Tigray fővárosából
indulva, <span lang="hu-HU">amely</span> jelenleg az etióp hadsereg
kezén van – emiatt biztonságos.</span></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Mekele Etiópia második
legnagyobb városa, és az ország többi városához mérten
teljesen kihalt. Az egyetemek zárva, az utcákon pedig alig
láthatóan jelen lévő, de azért egy kicsit mindenhonnan látszó
katonák álldogálnak az árnyékban. Sem útközben a kocsiban, sem
a kávézókban nem beszél senki. Régóta nincsenek hírek,
mindenki csak arról tud, amit látott vagy hallott valakitől. A
segélyszervezetek autói a szokásos felmatricázáson túl
zászlókkal is föl vannak szerelve, utalva arra, hogy teljes
biztonságról beszélni egyelőre indokolatlan számukra.</span></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEU8HLAMK2RdAvO3qTW2Y0u5eYCSsiTtSJObBs5igLuYMt3g5PmPFWUqvgLLE3G6NM4xnaytxce5mreoFYLVP6c_j0zs6Aw8l_DyNFtBp_scip5kQoIQjv_48flM4Wp8H-11Q4tLgxTQ/w640-h480/simienmountains+%2528106%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Apró falu a Simien hegységben</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEU8HLAMK2RdAvO3qTW2Y0u5eYCSsiTtSJObBs5igLuYMt3g5PmPFWUqvgLLE3G6NM4xnaytxce5mreoFYLVP6c_j0zs6Aw8l_DyNFtBp_scip5kQoIQjv_48flM4Wp8H-11Q4tLgxTQ/s4592/simienmountains+%2528106%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"></span></a><span style="font-size: medium;">
</span></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Mivel Mekelét nem is olyan régen
még bombázták is az etióp kormányerők, majd a bevonuló
csapatok gondosan eltávolítottak minden újságírót és
nyilatkozót, lekapcsolták az internetet és a bankokat, aztán
végigerőszakolták és megfenyegették a sebesülteket ellátó
orvosokat és kórházakat, furcsának tűnt, hogy sima polgári
járattal be lehet repülni Addiszból a hét bármely napján. De a
turista szent állat, ha nem ír újságot, nem véd jogot és nem
fényképez összevissza, nincs sok kockázat beengedni az erősen
ellenőrzött városba arra a fél órára, amíg elhagyja azt a
<span lang="hu-HU">néhány kilométerre</span> lévő Afar tartomány
határa felé.</span></p>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEie8UIrS1b_glR-2nPd-KM_4gzoXykbQW167U3r-U76VKh6EZ3PFXm7PzE1nlyvI4D81oZgeHvLv8DjILyxhs4-xYuhhyA322DxKerRnNpBuxAszrnejjbNIJF6sIokSFSxkv4Vl3zU4A/w640-h480/danakil+%252873%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">AK koma az afar törzsből</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEie8UIrS1b_glR-2nPd-KM_4gzoXykbQW167U3r-U76VKh6EZ3PFXm7PzE1nlyvI4D81oZgeHvLv8DjILyxhs4-xYuhhyA322DxKerRnNpBuxAszrnejjbNIJF6sIokSFSxkv4Vl3zU4A/s4592/danakil+%252873%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"></span></a></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Az országban utazva feltűnt,
hogy a természetbe kerülve valahogy mindig akad egy fegyveres,
akire, hogy, hogy nem, szükség van a túrához. Ezek az emberek
leginkább helybeli öregurak agyonhasznált AK-val a vállukon, és
egyetlen szerepük az erődemonstrálás. Nem mintha a levegőben
lenne egy bármelyik pillanatban kitörő fegyveres konfliktus.
Viszont a falvak szegényebb és elkeseredettebb emberei között
gyakran akad vállalkozó kedvű, aki közelebbről is megtekintené
az idegeneket. A vállra vetett Kalasnyikov kicsit olyan, mint
odahaza az érettségi: ha van, senki sem kíváncsi rá, de ha
nincs, abból baj lehet. Ez tehát az a hétköznapi munkaeszköz,
amit sose használnak, de ha nincs, senki sem vesz komolyan. Az
egyetlen feltétel, hogy legyen, a többi nem számít.</span></p>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1920" data-original-width="8176" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0LxDRHuG8s80LDLWy2irgtOPl5k_A9UNHP41YRTp6khArFQX8QQ3tiVaZHeMH6a7DcT7zlx8lmgGzos51rtpW7EKrol63mRO92DaaFhp-oy8D5Y9LNHEQx9PocxKu430D_OorL_terQ/w640-h150/danakil+%252820%2529.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Curiosity Mars panoráma</td></tr></tbody></table><p align="justify" class="western"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0LxDRHuG8s80LDLWy2irgtOPl5k_A9UNHP41YRTp6khArFQX8QQ3tiVaZHeMH6a7DcT7zlx8lmgGzos51rtpW7EKrol63mRO92DaaFhp-oy8D5Y9LNHEQx9PocxKu430D_OorL_terQ/s8176/danakil+%252820%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"></span></a></p>
<p align="justify" class="western"><span style="font-size: medium;">Hogy a járvány miatt kiürült
Etiópiában mennyire számon tart<span lang="hu-HU">ják az országba
beeső turistát</span>, arra a legjobb a saját példám. Miután
naponta föltöltöttem képeket különböző oldalakra, helyi cégek
kezdték el követni a posztjaimat. <span lang="hu-HU">N</span>éhány,
elsősorban túraszervező céggel leveleztem is praktikus
információkat beszerezve. Végül megtalált egy helyi kutató, aki
elküldött egy kérdőívet, megmérendő, hogy mennyire voltam
elégedett a turisztikai szolgáltatásokkal és milyen javaslataim
vannak a minőség javítására. A válaszaimat kielemezve küldött
egy levelet, amelyben megköszönte a fáradozásom és elmesélte,
hogy a gyerekcipőben járó helyi turizmusszervezést javítandó
képzéseket indít helyi idegenvezetőknek. Ugyan a helyi
szolgáltatások nem mindenhol sikerültek említésre méltónak,
azért az országba látogatók személyes megkeresése mégiscsak
azt jelenti, hogy valami fejlődés elindult.</span></p>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-61186610011604340402021-03-31T12:07:00.001-07:002021-03-31T22:54:44.930-07:00Afrikában innen csak lejjebb van<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Hat nap, hatvan kilométer, hatezer+ méter szint gyaloglás, és
semmi teljesítménykényszer. A Kilimandzsárót meghódító
legnépszerűbb Machame útvonal egy pazar séta, túraként
tankönyvi eset: változatos tájon, megfelelő akklimatizációval
profin fölvezetve visz a csúcsra.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5Cvc3p4eMlfLyDbrFKtWThZyJT8JkDu-t1G_P4rtnkndMPVEQWbDlqRugYqjKF10PlAjeXjgaLHlSiZhlWIN4t_rl7gCxS_5laiprMr0ttEUDmqeK7YEhjNYXKtYm476op5lK8TbchQ/s4592/1010204.jpg" style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5Cvc3p4eMlfLyDbrFKtWThZyJT8JkDu-t1G_P4rtnkndMPVEQWbDlqRugYqjKF10PlAjeXjgaLHlSiZhlWIN4t_rl7gCxS_5laiprMr0ttEUDmqeK7YEhjNYXKtYm476op5lK8TbchQ/w640-h480/1010204.jpg" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Ha voltál már nagy hegyen, kellemes meglepetés a Kilimandzsáró.
Ha még nem, akkor is, de akkor csökkenti az élményt, hogy az
utolsó egy-két nap nagyon szarul vagy. Kíváncsi lennék olyan
statisztikára, hogy hány olyan tök kezdő hal meg relatíve nem
túl magas vagy nehéz hegyen, akik korábban fölmentek a
Kilimandzsáróra. Mivel nem volt túl nagy tömeg (értsd: hat nap
alatt hat külföldit láttam, ebből hármat utolsó nap), a túrát
követő napokban beszélgettem emberekkel. Ebből azt szűrtem le,
hogy a Kilimandzsáró a világ egyik legveszélyesebb hegye, pont
azért, amiért aránylag könnyű: hamis biztonságérzetet ad. Ezt
a biztonságérzetet senki nem veszi be, aki egy hétvégét
eltöltött életében mondjuk a Tátrában, de a Kilimandzsárót
megmászók között szép számmal akadnak kocaturisták, akik
mostantól egy Seven Summit csúccsal a tarsolyukban szabadulnak rá
a vad természetre, hogy ők ezt megcsinálták.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsW3I9yZeYRmiuF_7b5QV27_otdOwSovjVHc7yAfk_pHVY9QZgZORbDW92HZiSvboOJzcph8QudlQGN0Lf0OhrNNTXjNTxcruce64ZwRqUrtf8Fz1YIXiZaAPMfvKPOE-HCBpz8LQtqw/s4592/1010024.jpg" style="clear: right; float: right; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsW3I9yZeYRmiuF_7b5QV27_otdOwSovjVHc7yAfk_pHVY9QZgZORbDW92HZiSvboOJzcph8QudlQGN0Lf0OhrNNTXjNTxcruce64ZwRqUrtf8Fz1YIXiZaAPMfvKPOE-HCBpz8LQtqw/w400-h300/1010024.jpg" width="400" /></a><span style="font-size: large;">Igazából ebbe a biztonságérzetbe bele se gondoltam korábban, de
amikor egy fiatal lengyel koma elkezdte mesélni a sztoriját a
Kilimandzsárón, elgondolkoztam. Túra közben találkoztam két
osztrák ápolónővel, akik azért fizettek be, mert „föl tudsz
menni tök magasra, Afrika csúcsára”. Ők legalább kicsit képben
voltak, hogy mi történik a szervezetükkel. Az első napokban
nagyon gyorsan mentek, végül az egyikük az alaptábort is alig
bírta elhagyni, a másikuk akaratból följutott. A lengyel koma is,
igaz, az ő csapatukban is volt veszteség. Ami hajmeresztő volt,
hogy szerinte 4000 méterről indult a túra (valójában inkább
1600, ami azért nem kevés tévedés és látszik, hogy fogalma
sincs arról, hol van), meg hogy gyógyszert kell szedni és akkor
meg lehet csinálni. Meséltek olyan csapatról is, akik felmásztak,
de lejönni nem volt erejük, és helikopterrel hozták le a
brigádot. Egy hegy nyilván akkor van meg, ha le is jössz onnan,
így teljesítményileg ez is kidobott erőfeszítés.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Ugyan Zoltán barátom, túratársam szokta mondani, hogy nincs
könnyű hegy, én mégis úgy gondoltam, ha nem lesz valami nagyon
elcseszve, egy hetes kellemes trekking vár rám, nyilván némi
komfortzónán túli erőfeszítéssel néhány kritikus ponton.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">***</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Még Budapestről kezdtem szervezni a túrát, ismerős ismerősén
keresztül. Az nagyon gyorsan letisztult, hogy ez nem az a hegy,
ahova besétálok és egy paramilitáris embert megkenve húsz vagy
kétszáz dollárral sátrazgatok egy hétig. Épp az ellenkezője.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilBXqj2SkDPq7QwzXwLdmCuPtpnbxNMgTE53zYq-PHZHKxzDjPolsVXAJFR_wkxR5g7n9Th0RvqdX7Dc3iH5AB5J2LQvLj6tDN5_h9PeHjaC4dGCOiDUQ1Jp-qDe4m6hyphenhyphenHPrdccDiUhA/s4592/1000904.jpg" style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilBXqj2SkDPq7QwzXwLdmCuPtpnbxNMgTE53zYq-PHZHKxzDjPolsVXAJFR_wkxR5g7n9Th0RvqdX7Dc3iH5AB5J2LQvLj6tDN5_h9PeHjaC4dGCOiDUQ1Jp-qDe4m6hyphenhyphenHPrdccDiUhA/w640-h480/1000904.jpg" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Miután néhány levélváltás alatt lement az ár 1700 dollár
körülre, lefixáltuk a részleteket. Három héttel később a hegy
lábánál lévő Arushában próbáltam előkészíteni a következő
napokat. Először is, hogy kikkel leszek egy hétre összezárva.
Nyilván vannak előítéleteim, ha mondjuk öt, ötven pluszos orosz
nővel megyek, akik csak oroszul beszélnek és a napi négy órás
gyaloglást kilenc alatt teszik meg, akkor mégis inkább másik
csapattal mennék, noha érzem a korosodó orosz nőkben lévő
potenciált az életbölcsességek és az élet jó értelemben vett
élvezete tekintetében. De a helyi koma megnyugtatott, hat
kanadaival megyünk, velük meg csupa jó élményem van korábbról.
Lazák, voltak már természetben és nem szaladnak el a
kihívásoktól. Legutóbbi tipikus példánnyal Észak-Laoszban
mulattam egyet, aki az a csávó volt, aki a komoly erdőtüzeknél
előre megy a lángokba, és kivágja azt, ami a felvonulás útjában
van.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2E2kP_iVfj_nlvTmyv6iXkM7HeJe51B-zcOAqI-1vJ-SQDAf4hXi86hI3Uxr1Uw_UcdTJxm8kdgzUqauao3cDanITCdrp1T_BtPAPvXLSRrUQKif_yi8XQB6Ro6v4KBvJO97lDF2SBg/s4592/1000836.jpg" style="clear: left; float: left; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2E2kP_iVfj_nlvTmyv6iXkM7HeJe51B-zcOAqI-1vJ-SQDAf4hXi86hI3Uxr1Uw_UcdTJxm8kdgzUqauao3cDanITCdrp1T_BtPAPvXLSRrUQKif_yi8XQB6Ro6v4KBvJO97lDF2SBg/w400-h300/1000836.jpg" width="400" /></a><span style="font-size: large;">Már túl voltunk az első kétszáz méteren, amikor guideomat,
Daudit megkérdeztem, hol vannak a kanadaiak. Lemondták, válaszolta,
ketten leszünk. Illetve heten, mert addigra már megvolt a csapat,
egy guide, egy szakács és négy teherhordó. Ez utóbbi kicsit
soknak tűnik, amíg nem szembesülsz az expedíciók problémájával,
az exponenciálisan emelkedő számokkal: ha valaki más hozza a
sátram meg a kajám, az plusz egy fő, de annak is kell szállás
meg kaja és azt is hozni kell, meg a guidét is, meg ha már ketten
hozzák, akkor a két teherhordónak is kell egy és így tovább. Na
jó, matematikailag mégsem egészen exponenciális, de így könnyebb
elmagyarázni.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Hegyen, túrázásnál mindig ridegen voltam tartva, ha valaki főzött
is nekem kínai levest, az azért volt, mert én vittem a sátrat
(esetleg a sátrat sem vittem, és aludtunk, ahol befogadtak, de ez
egy hosszabb sztori). Itt viszont két napig tartott, mire elfogadtam
a luxust: azt könnyebben, hogy már áll a sátram, amikor fölérek
valahova, azt sokkal nehezebben, hogy megjelenik egy helyi koma egy
lavór melegvízzel fölérkezés után és reggeli előtt, hogy meg
tudjak fürödni. Végül leszoktattam erről a csapatot, minthogy
arról is, hogy amikor közösen esznek, külön terítsenek a
sátramban. Ez alól a reggeli volt csak a kivétel, mert akkor a hat
ébredő ember csipázása plusz főzés elég kaotikus volt,
ilyenkor azért jobban toleráltam az egyedüllétet. Szakácsot hozni egyébként főnyeremény, első nap tengeri halat sütött, de a továbbiakban is kiváló és tápláló krémlevesekkel, sültekkel és salátákkal pótolta az energiám. Meg tudnám szokni, de onnantól kezdve a túrázás úri hobbi lenne, amit inkább meghagyok másoknak.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi1utk2O2pHmULC5umHd2OITpS-31Q-k8_R_Pl8OgMdQNzut6pojMlyupzEANwTYZAmFfBk8XTCjDXpM4H8Jx9ybeDyJgI8U47wJR3swWAOGB9pC9AfT1n0GQQQPWryEQck5RTPtBLDA/s4592/1000869.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi1utk2O2pHmULC5umHd2OITpS-31Q-k8_R_Pl8OgMdQNzut6pojMlyupzEANwTYZAmFfBk8XTCjDXpM4H8Jx9ybeDyJgI8U47wJR3swWAOGB9pC9AfT1n0GQQQPWryEQck5RTPtBLDA/w640-h480/1000869.jpg" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;"><span style="text-align: left;"><span style="font-size: medium;">Első nap találkoztam a két osztrák csajjal, akik ugyancsak nem
hittek a szemüknek, hogy ennyien vagyunk a hegyen. Ők öt napra
vállalták be a túrát, de az utolsó előtti napig együtt
haladtunk, ők egy órával előttünk. Végül a negyedik nap
találkoztam egy houstoni komával, aki a MOL-nak fejlesztett,
úgyhogy legalább tudta, hogy hol van Budapest (egy svéd fószer
csak annyit kérdezett, vannak-e hegyeink Bulgáriában. Mondtam,
hogy vannak). Egyébként amióta időm nagy részét kedvenc finn black metál
együttesem, az Impaled Nazarene pólójában töltöm, aminek a
hátán van egy gigantikus finn zászló és egy 100 years of finnish
independence felirat, kihúztam az méregfogát azt Are you from
Germany?-nek, bár orosznak néztek már benne. De legalább finn-nek
is. Aránylag felszínes beszélgetéseim alapján úgy látom, a 21.
században a történelem (meg a földrajz meg a biológia,
hajmeresztő sztorik, majd máskor elmesélem) ismerete Európában
sem érdekel túl sok fiatalt, úgyhogy kíváncsian várom, mikor
ismétli meg önmagát a történelem. Persze lehet, hogy elkerülte a figyelmem, hogy közben bácsi lettem.</span></span></p><p></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">***</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2WwtUEwM052132DEMEPUgXj1LSrv9A6Lzx2721bJO-paOq2BI3S317W37oMmCzRiuCWJGGU17sCjfTLG9xAeKCh7WBnM0CD5snS-DJjDj4yfVu75LUtHGF-d34ZX_pCgXaqaq0cBHMg/s4592/1010195.jpg" style="clear: left; float: left; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2WwtUEwM052132DEMEPUgXj1LSrv9A6Lzx2721bJO-paOq2BI3S317W37oMmCzRiuCWJGGU17sCjfTLG9xAeKCh7WBnM0CD5snS-DJjDj4yfVu75LUtHGF-d34ZX_pCgXaqaq0cBHMg/w400-h300/1010195.jpg" width="400" /></a><span style="font-size: large;">Amiért tankönyvi eset a Machame útvonal, az a jól belőtt
akklimatizáció. Emiatt tudják olyanok is teljesíteni a
Kilimandzsárót (elismerve, hogy messze képességeiken és erejükön
felül, és emiatt mindenképpen megérdemelnek egy hátbaveregetést),
akiket legfeljebb az Őrségbe engednék fényes nappal
kirándulgatni, de csak nyáron és feltöltött telefonnal. Az esti
alvások szintjei nagyjából így néztek ki (méterben, tengerszint
felett, nyilván): 3000, 3700, 3900, 4000 és 4700 méteren, köztük
persze van rengeteg extra szint, például 3700 és 3900 között
fölgyalogolsz 4600-ra, csak hogy érezd a törődést.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Akklimatizációként előtte sokan megmásszák a szomszédos, úgy
1400 méterrel alacsonyabb Merut, de jó kondi/kevés idő esetén
ez kihagyható.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Gyaloglás közben figyeltem a helyi komákat, milyen hulladék
felszereléssel jönnek a hegyre. Az egyik guide, aki most segédként
jött, a bakancsára mutatott, hogy sokszor volt már fönn, de ebben
a szarban most nem tudna. Gyakorlatilag szét volt nyitva az oldala a
talpánál, a Gellérthegyre inkább mezítláb mennék, mint ebben.
Visszatérés után gyorsan szétosztogattam a felszerelésem
nélkülözhető részét. Különösen a téli futónadrágom
okozott nagy örömet, mert három réteget fog kiváltani, amíg az
enyészeté nem lesz, de a kisebb kesztyűm és a pálinkásflakám
is megtalálta a maga boldog tulajdonosát. Ha véletlenül erre
jártok, mindenképpen olyan cuccot is hozzatok, amit már nem
használtok, tudtok nélkülözni vagy kinőttetek.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXFq_tq6bDBT-kk2KfdipVeHoSgXlYtc_EoXDe7JVtf-h9X5TnPe2R914lz4FQAtbRKutW75trLDsmeiUB2akCBZCyDTf4GuJC9PFzv_Zfdox-6Jc79z7Fsq0yN6KRIWVn8ZDZtLKYNQ/s2048/IMG_20210321_093000_resized_20210331_092607721.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXFq_tq6bDBT-kk2KfdipVeHoSgXlYtc_EoXDe7JVtf-h9X5TnPe2R914lz4FQAtbRKutW75trLDsmeiUB2akCBZCyDTf4GuJC9PFzv_Zfdox-6Jc79z7Fsq0yN6KRIWVn8ZDZtLKYNQ/w400-h300/IMG_20210321_093000_resized_20210331_092607721.jpg" width="400" /></a><span style="font-size: large;">Miután a Kilimandzsáró a kenyai határon van, ezért az élelmes
kenyaiak túlságosan is maguknak érzik a hegyet. Végül is látszik
Kenyából, nem? Ahogy Jerevánból nem lehet felmenni az Ararátra,
úgy a határ itt is zárva. A brutális tanzániai adókat
kikerülendő (jelenleg 132 USD/fő/nap csak az ottlét), a Kenyából
induló túrák besunnyogtak a hegyre olcsón. Meg pár éve az
Al-Shabab is átkúszott egy kis adománygyűjtésre a túrázóktól.
Azóta minden kempingplacc mellett van állandó helyi ranger
jelenlét. Nemcsak a balfasz/felkészületlen turisták miatt, hanem
a korábban a környező falvak kétségbeesett és bűnözőbb
hajlamú szegényei is megkockáztattak egy-egy éjszakai portyát a
sátrak között. De ma már nincs ilyen. A helyiek viszont
megmakkannak az őrhelyen, 10 nap fönt, 10 nap család, ami nem
rossz beosztás. De, hogy 10 napig ugyanazzal a pár arccal vagy
összezárva a hegyen, és ezt évi hat hónapon át, minden évben,
az kicsit sok. Különösen most, amikor a napi pár áthaladó ember
nem sok munkát ad.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDf8OiRdr98N2dwQK-S44r9k0WpaWneH-Z6JK1Xf5y3xDp6cwmQNrhyphenhyphenQ_k4M2RvF2lSxCfKubva-A5xLiA_PUQHbEpqGoBzqHitRxz398SijcPeDktzpsKv2xAJ8wxZ-XfTUVv4IDN9w/s4592/1010068.jpg" style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDf8OiRdr98N2dwQK-S44r9k0WpaWneH-Z6JK1Xf5y3xDp6cwmQNrhyphenhyphenQ_k4M2RvF2lSxCfKubva-A5xLiA_PUQHbEpqGoBzqHitRxz398SijcPeDktzpsKv2xAJ8wxZ-XfTUVv4IDN9w/w640-h480/1010068.jpg" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;">Végül a sok szépség, az esőerdei indulástól a magashegyi
sivatagos tájig, véget ért, és kora délután megérkeztünk az
alaptáborba. Délután, este alvás, éjfélkor fejlámpa föl és
indulás. A magam részéről egy gyors hit’n’run túrában
gondolkoztam, ezért csak négy darab kekszet és másfél liter
vizet vittem, hogy ne kelljen sokat cipelni. Végül öt és fél óra
gyaloglás után, vaksötétben értem föl a peremre. Majd, guideom
pár perccel magam mögött hagyva, egyedül néztem végig a
pirkadást Afrika tetejéről és elmorzsoltam egy könnycseppet.</span></p><p style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCDuGoBcA7c6qbqj44upNzqoRWwWGJPUXRTyrJuB97CQky6CqVHq5usKz3MCqsESdyxUNeoys3Iuxx_1MzgxHu98tLsayj_GqMdNcirrNgbgZD2hxdPeUm8Vvt4m_bpFRCprYzwLCa2Q/s1632/IMG_20210321_082721_resized_20210331_092309415.jpg" style="clear: left; float: left; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1224" data-original-width="1632" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCDuGoBcA7c6qbqj44upNzqoRWwWGJPUXRTyrJuB97CQky6CqVHq5usKz3MCqsESdyxUNeoys3Iuxx_1MzgxHu98tLsayj_GqMdNcirrNgbgZD2hxdPeUm8Vvt4m_bpFRCprYzwLCa2Q/s320/IMG_20210321_082721_resized_20210331_092309415.jpg" width="320" /></a><span style="font-size: medium;">A lefelé utat kocogva 2 óra alatt behúztuk, így mindennel e</span><span style="font-size: large; text-align: left;">gyütt
reggel negyed 9-kor már a sátramban néztem ki a fejemből, majd
pár perccel később elindultunk lefelé – 1600 méterre. Azt
hiszem ez a 4200 méter szint lefelé, 6 óra alatt, életem
rekordja, és csak remélni tudom, hogy a közelébe sem jutok többé.
Leginkább az volt bosszantó, hogy a sok ereszkedés közben nem
lehet tájat bambulni, mert arcra esel, így a világ egyik legszebb
helyéből főleg a bakancsom orrát és a köveket láttam. De azt
hiszem, kipussziskodtam magam, abbahagyom.</span></p><div><span style="font-size: large; text-align: justify;"><br /></span></div><div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrN2otlS7KC42QpUKGWH36mSI02vQqf5F_GodzQtvSzL1_Gu9XAtQWjqkD7ia_6EvdTUyxeT-LvyPpvTo_plcSAbjturKzntoolNMxrIQWD4fGST3wroZry2AMJZoTZZvFYkHYly8c-Q/s4592/1000657.jpg" style="clear: right; float: right; font-size: large; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrN2otlS7KC42QpUKGWH36mSI02vQqf5F_GodzQtvSzL1_Gu9XAtQWjqkD7ia_6EvdTUyxeT-LvyPpvTo_plcSAbjturKzntoolNMxrIQWD4fGST3wroZry2AMJZoTZZvFYkHYly8c-Q/w400-h300/1000657.jpg" width="400" /></a><span style="font-size: large; text-align: justify;"><div style="text-align: justify;">Utólag még volt egy hosszabb köröm a csapatomnak adott jattal.
Mivel iszonyatos adók vannak minden turistás dolgon, ezért a
túraszervezők úgy próbálnak meg versenyképes árat adni, hogy a
kísérő csapatnak gyakorlatilag nem számolnak fizetést. Illetve
természetesen igen, de megalázóan keveset, emiatt a szerény
bevételüket a végén összedobott jattból egészítik ki
vállalhatóvá. Egy túravezető 25, egy szakács 15-20, a hordárok
5-10 dollárt kapnak egy napra. Mármint jattban. A fizetésük ennek
töredéke. Ez természetesen nem kötelező, ha valaki elégedetlen
a szolgáltatással. De mivel hat napon át a lelküket kitették,
hogy jó legyen nekem, csomót dumáltunk és megkedveltem őket, fel
sem merült, hogy ne kapjanak. Mivel kiesett mögülem a kanadai
csapat, ezért a nagy „szétdobjuk, hogy mindenkinek jó
legyen”-nel egyedül maradtam. Tudtam, hogy többüknek egy éve ez
volt az első munkája, másnak csak november óta. Már Mafia óta
kínosan figyelek arra, hogy a nálam lévő pénzt minél jobban
terítsem a lehetőségekhez mérten és nagy vagy kis cégek helyett
inkább a solo helyi arcoknak adjam guideolásért, főzésért meg
apró szívességekért, például hogy vigyen be motorral a városba
töltőkábelt venni vagy szerezzen buszjegyet másnapra.</div></span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: large; text-align: justify;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5kkZnUvXa89aOdtXYG9Z1VgCqkCA2jvx4LOU8rC8rJGBidfUg8wpVIZrn0r63QDtxtpu2hkWvM1q9krATISnsQQp2s1MjnbURmZLiLeLkBj4fj8hlfEp5U50lzDAZeXyvnZA2HAVk7A/s4592/1000996.jpg" style="font-size: large; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5kkZnUvXa89aOdtXYG9Z1VgCqkCA2jvx4LOU8rC8rJGBidfUg8wpVIZrn0r63QDtxtpu2hkWvM1q9krATISnsQQp2s1MjnbURmZLiLeLkBj4fj8hlfEp5U50lzDAZeXyvnZA2HAVk7A/w640-h480/1000996.jpg" width="640" /></a></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: large; text-align: justify;"><br /></span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: large; text-align: justify;">Arushai szállásomra visszatérve már csak arra maradt erőm, hogy
mosassak és berendeljek pár dupla Jamesont (döbbenet, hogy 1
dollár egy feles a jobbikból) és kipihenjem magam, ugyanis a
Serengeti és a Ngorongoro összes orrszarvúja és elefántja csak
rám várt.</span></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-18518860136139431832021-03-15T10:27:00.020-07:002021-03-15T10:59:46.753-07:00Afrikai karanténnapló<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3lvIXzTxoSNc_ms8Hq1oGN_4or5oGWvtXc6uh5G3fod2qzdF918N8gZ_QrcDaIXIW-CDgtngBHapGp0MjxjdjFMS0xRqViE4SuSOxQNbBUF7kKSzJ9Syc3dgmCC0cddC2rKfE2bxKJQ/w400-h300/IMG_20210307_104657.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="400" /></span></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A biztonságos öblöt elhagyva irány a nyílt óceán</td></tr></tbody></table><p><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3lvIXzTxoSNc_ms8Hq1oGN_4or5oGWvtXc6uh5G3fod2qzdF918N8gZ_QrcDaIXIW-CDgtngBHapGp0MjxjdjFMS0xRqViE4SuSOxQNbBUF7kKSzJ9Syc3dgmCC0cddC2rKfE2bxKJQ/s2048/IMG_20210307_104657.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span></span></a></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span>A kevéssé ismert, illetve néhány esetben a teljesen ismeretlen
úticélok bejárása továbbra is az első számú hobbim és néha
megélhetésem, időnként azonban felül kerekedik bennem a
racionalitás és olyan helyekre utazom, amik nemcsak a magamfajta
fazonok által kedvelt „minden jöhet, amiről nincs kép a neten”
kategóriába esnek. Ennek többféle oka van, a piaci kényszer csak
az egyik. Ennél sokkal fontosabb, hogy a bejártabb, mások számára
is vonzó helyek nem ismerete egyáltalán nem erény. A letaposott
turistaösvényen végigmenve újraértékeled a saját
(eladhatatlan, veszélyes, nehezen megközelíthető, stb.)
úticéljaidat, új perspektívát kapsz a tervezéshez és megtanít
jobban értékelni azt, amit már elértél. Fordítva is működik
persze, a k</span><span>iépült turisztikai rendszerek ezer vérző sebe
megmutatja, milyen csapdák leselkednek az egyszer majd felfutó
régiókra. Ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ugyanazt a
hibát nem követik el ezredszer is.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: inherit; font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: inherit; font-size: medium;">Naivitás lenne azt hinni, hogy a turizmusban nem a profit határoz
meg mindent rövid- és középtávon, ezért a helyi közösségek
lerablása, szétverése, a természet kizsákmányolása továbbra
is a gyors haszonszerzéshez vezető legrövidebb út. Azonban
akadnak arra utaló jelek, hogy lassan ébredni kezd az emberiség és
megpróbál a hírnevéhez méltó intelligenciát felmutatni és
fenntarthatóvá tenni a rohamosan bővülő nemzetközi turizmust.
Az ellentmondás persze nyilvánvaló: ha egy szigetre beengedsz napi
ezer embert tíz dollárért, az eltart száz helyit és tönkreteszi
a környezetet, ha beengedsz száz dollárért száz embert, az
eltart tíz helyit és valamelyest megőrzi az élővilágot. Mivel a
fizetőképes kereslet számára leginkább az egzotikus, jobbára
szegény (ezt most nem fejtem ki és nem szofisztikálom, nagyjából
könyvtárnyi irodalma lehet) helyek a vonzóak, a helyiek pedig
nyilvánvalóan szeretnének jobban, könnyebben élni és több
bevételre szert tenni, ezért a környezet tönkretétele nagyjából
minden szereplőnek közös érdeke rövid távon.</span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVczUqSqc9ugQn_7X5Er9fYoaff5ct-oWp_c9k3i5AfZ8TZcP6FN5yPael_L63JGPwtUhFDT6vocNtz9Oq3EeagJo5STi8plCfaazooQVr1HM__PnziCW9sqA3X_xi88oTfHf8QBbm-g/s4592/1000202.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVczUqSqc9ugQn_7X5Er9fYoaff5ct-oWp_c9k3i5AfZ8TZcP6FN5yPael_L63JGPwtUhFDT6vocNtz9Oq3EeagJo5STi8plCfaazooQVr1HM__PnziCW9sqA3X_xi88oTfHf8QBbm-g/w640-h480/1000202.jpg" width="640" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kora reggel Chole szigetén</td></tr></tbody></table><p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: left;">
<span>
</span></p>
<div style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Most
a lassú rádöbbenés korszakát éljük, amikor észrevesszük,
hogy a túlhalászott tengerek, a kifehéredett korallok, a kiirtott
dzsungelek legfeljebb a több ezer kilométerre lévő nagyvárosi
fogyasztók számára érdektelenek, miközben a helyi közösségek
csupasz seggel állnak a csalódott turisták előtt, mert már nincs
mit megmutatni.</span></span></div><p class="western" style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Mielőtt
egy Kegyetlen Évek-korszakos Moby Dick dalszöveg kerekedik ebből a
bejegyzésből, abbahagyom: a kormányzatok egyre több adót vetnek
ki a turizmusra a veszélyeztetett helyeken, korlátozásokat
vezetnek be, lezárnak a kontrollálatlan tömegek által letarolt
természeti kincseket (leghíresebb példája ennek a Part című
film miatt élvezhetetlenné tett Phi Phi Thaiföldön, amit egy évre
lezártak a hatóságok), vagy korlátozzák a külföldi
befektetéseket (például minden cégnek 51%-ban helyi tulajdonúnak
kell lennie, és még sorolhatnám). Ez persze nem azt jelenti, hogy
minden jó irányba megy, hanem azt, hogy az eddigi mérhetetlen
rombolás helyenként lelassul.</span></span></p><p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
</p><p class="western" style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Örök
dilemma, nemcsak nálam, hanem aki sokat jár erre-arra nyitott
szemmel, hogy mennyire kívánok ebben a pusztításban részt venni.
Észrevétlen törekvés ugyan, de <span style="font-family: Liberation Serif, serif;"><span lang="hu-HU">p</span></span>róbálom
szelektíven gyűjteni a szemetet, nem tartok fenn autót, utálok
vásárolni, így csak a legszükségesebb dolgokkal rendelkezem,
viszont a repülés miatt akkora az ökológiai lábnyomom, mint egy
nógrádi falunak (legyen mondjuk a mind közül a legjobb nevű,
Kisecset). Mivel dolgoztam már nemzetközi fejlesztésben, és nem
keveset írtam is ezekről a problémákról, szeretném azt hinni,
hogy nem <span style="font-family: Liberation Serif, serif;"><span lang="hu-HU">átlag
nyaraló</span></span> vagyok, és az átlag nyaralónál
hasznosabbak, illetve kevésbé károsak az utazásaim (nem
feltétlenül ökológiailag, hanem mert próbálok figyelmet
felkelteni; amit egy-két ember, el szokott olvasni).</span></span></p>
<p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">
***</span></p>
<p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy7d_VYuRM1KkU-I4CQ_30ZkzGCosxDzP0Cg9Y_O9hzTPoYA9Ufv85e4fSDzDVZsCvsFPSXePGh8gxOIPq2e-J3uZo5_USBpJTRfWPGRhmGZbFf6DhiKX8mmAmeo-oGV0rD735mFZtyg/s4592/1000206.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"></span></a></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy7d_VYuRM1KkU-I4CQ_30ZkzGCosxDzP0Cg9Y_O9hzTPoYA9Ufv85e4fSDzDVZsCvsFPSXePGh8gxOIPq2e-J3uZo5_USBpJTRfWPGRhmGZbFf6DhiKX8mmAmeo-oGV0rD735mFZtyg/w640-h480/1000206.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Dolgok, amik nem hiányoznak az életemből: első óra előtt az iskolaudvaron</td></tr></tbody></table></span><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Pár éve a courserán elvégeztem a koppenhágai egyetem egy
kurzusát Zanzibár fenntartható hulladékkezelése és a
környezetszennyezés témában. Mivel korábban nem jártam ott
(mármint Zanzibáron, Koppenhágában szerencsére felejthetetlen
napjaim és még felejthetetlenebb éjszakáim voltak korábban),
semmilyen kötődésem nem volt, így nyugodt szívvel és szűz
tudattal álltam a témához. Ezzel párhuzamosan szép lassan
Afrikába is kezdtem beszivárogni, főleg Szudánban meg Etiópiában
töltöttem hónapokat munkával és utazással. Végül szakmai meg
személyes okok miatt a térképre került Tanzánia: itt van a már
tanulmányozott Zanzibár, kedves ötezres vulkántúráim gyöngye,
a Kilimandzsáró is itt található, és hogy teljes legyen a
package, hozzácsapok szafarit meg búvárkodást is, és korrektül
végigjárok mindent, későbbi túrák terveivel a tarsolyomban.
Azzal persze tisztában vagyok, hogy ez csak a felszín karcolgatása,
de első lépésnek megteszi. A többi majd idővel jön, hakuna
matata, ahogy a szuahéli mondja, semmi para.</span></div><p class="western" style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Az
egész sztorinak érdekes csavart adott a koronavírus. A
magyarországi káosz és paranoia, a hiteles információ hiánya és
a járványkezeléssel kapcsolatban nyilvánvalóvá vált
inkompetencia miatt úgy gondoltam, hogy a természetben lenni
semmivel sem kockázatosabb, mint az otthoni rettegést és bénázást
napi szinten követni és megpróbálni megfelelni mindennek.</span></span></p><p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
</p><p class="western" style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;">
<span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: medium;">Tanzánia
látszólag egész jól jön ki a járványból. Mivel hivatalosan
tagadták, majd szépen elhallgatva mégis bevezettek néhány
látszatintézkedést, a külvilág felé azt mutatták, hogy minden
rendben és korlátozás nélkül, teszt nélkül be lehet utazni az
országba. Emiatt aztán némi visszaesés mellett tovább pörög a
biznisz, legalábbis a tengerparti részeken. Máshol meg teljes az
összeomlás. Nyilván fertőzöttekről meg a járvány terjedéséről
megbízható adatok nincsenek (ez máshonnan is ismerős lehet),
Afrikában azonban egy ilyen nem népességtizedelő járvány nem
üti meg az ingerküszöböt a hétköznapi problémák mellett.</span></span></p><p class="western" style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">***</span></p><p class="western" style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">A koronavírus nemcsak elvett, hozott is. A búvalbaszottságnak
egészen komoly szintjét szoktam néha tapasztalni Magyarországon
(most ebbe ne menjünk bele jobban), ezzel szemben Tanzániába
érkezésem után pár nappal, az isten háta mögötti Mafia, majd
Chole szigetén szívemből szóló sztorikba ütköztem.</span></p>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0oPcbJW0gB9ZvKksuEGakz2-HwVWuYN9GoMyUWKdfueoCTFXJbrJ-8GUVzD4NQ77vtxyyfULYSkaLX3r3_d8f50htJlXfVr4BhzvjD3bxilXLH8_MatzBPQYOddoQ_6v9LvcmBF7uRQ/w400-h300/1000275.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="400" /></span></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Zubi</td></tr></tbody></table><p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0oPcbJW0gB9ZvKksuEGakz2-HwVWuYN9GoMyUWKdfueoCTFXJbrJ-8GUVzD4NQ77vtxyyfULYSkaLX3r3_d8f50htJlXfVr4BhzvjD3bxilXLH8_MatzBPQYOddoQ_6v9LvcmBF7uRQ/s4592/1000275.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span></span></a></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Zubi legfeljebb huszonpáréves fiatal lány, remek angollal és
kielégíthetetlen kíváncsisággal. Ő például tudja, hogy az
internet nem a facebook, és egészen meglepő dolgokról rendelkezik
ismeretekkel. Mafia szigetén, egy olaszok által működtetett
hotelben volt recepciós, amíg a vírus miatt el nem maradtak a
vendégek és el nem veszítette a munkáját. A kétségbeesés
fázisán gyorsan túljutott, kitalálta, hogy amúgy is a maga ura
akar lenni és nem éhbérért dolgozni európaiaknak, így épített
egy kunyhót a tengerparton és elkezdett főzni meg sört árulni.
Főzni meg sütni az anyjától, a hotel szakácsától meg a
youtuberól tanult, és főleg turistáknak tervezte eladni a
szolgáltatását. Mivel az most nem nagyon nagy kasza, az első
beszélgetés után áttettük a napi főétkezést Zubi kunyhója
elé a tengerpartra. Így sikerült kipróbálni a gigantikus
grillezett homárt, ami délelőtt még a gondtalan homárlétet élte
valami szikla alatt a mélyben, és amit egy rendes étteremben sosem
rendeltem volna három számjegyű dollárért. Ha egyszer véletlenül
gazdag leszek és lesz valamennyi fölösleges pénzem, ilyen
embereknek fogok osztogatni pár száz dollárokat, hogy vegyenek
gáztűzhelyet meg botmixert és legyen rendes életük, amilyet
szeretnének és megérdemelnek és amitől szó szerint csak pár
száz – számukra szinte megszerezhetetlen – dollár választja
el őket.</span></div><p></p>
<p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh04g_HUjheaHTmUgeeZqtxHZAAuy-znCs6oEtwgr1D2mSd3ir8pBJBjdpMGbcsWv48c_H6CYPKn_ihXcVkHGYEO5g96wsXpacya1f8UsbYCau3ZBSke1XThNjLaTH73BROhIRWSW6-Xw/s3042/1000232.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"></a></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2001" data-original-width="3042" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh04g_HUjheaHTmUgeeZqtxHZAAuy-znCs6oEtwgr1D2mSd3ir8pBJBjdpMGbcsWv48c_H6CYPKn_ihXcVkHGYEO5g96wsXpacya1f8UsbYCau3ZBSke1XThNjLaTH73BROhIRWSW6-Xw/w400-h263/1000232.jpg" width="400" /></span>Gideon hozta a második kovidos sztorit, nagyjából ugyanezt. Ő
előbb pincér, majd kapitány volt egy búvárhajón, végül
búvároktató lett. Éhbérért dolgozott, ezért még a vírus
előtt belengette, ha nem kap több fizetést, felmond. Emiatt ő
volt az első a búvárbázison, akit elküldtek. Helyi túrákat
kezdett szervezni egy Matthias nevű komájával meg egy csónakos
fazonnal. Matthias a parton lógott és mindenkivel dumált, így
talált meg minket is. Amikor kiderült, hogy egy teljesen helyi
bizniszbe kezdtek, azonnal jelentkeztünk egy túrára. Gideon
pontosan azt mesélte, amit hallani szeretek, illetve amit én is
vallok: minek dolgozzon másnak vakulásig, ha szarul keresni egyedül
is tud. Így legalább akkor van szabadnapja, amikor neki jól esik,
nincs nyomás, nincs stressz, és ha egyszer végre beindul a
biznisz, még félre is tud majd tenni.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><p align="justify" class="western" style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal;">
<span style="font-family: Times New Roman;"><span>Gideonnal
fedeztük fel Chole szigetét (illetve csak mi. Ő már ismerte:).
Parányi sziget az Indiai Óceánon Mafia mellett, körülbelül 1500
lakossal, végtelen mennyiségű kutyaméretű gyümölcsevő
denevérrel, hagyományos hajóépítőkkel, akik kerti kapához
hasonló alkalmatlansággal faragnak ki komplex alkatrészeket fából,
amiből én legfeljebb fogpiszkálót gyártanék úgy tizenötször
annyi idő alatt. Mindenki iskolás vagy halász, abból is
jobbára a szabadtüdős-szigonyos fajtából, akik a polipokat
meg a homárokat vadásszák le. Egyszerű élet, nincs rezsi, 11
hónap napsütés, egy hónap eső, minden nap tengeri kaja és
gyümölcs és senki sem gyűjt Teslára.</span></span></p></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuat-h4pPB7iXWdCODlokEpllVfqbFdlMZXQv_OJBnFTKVJ6z-TEyLs7pdlZ8Pwc_MYGRwXKVnAE-1lTNDkL3nFw8knMp23j9WHJQZA1W4qC4a-HPP6chMR7TAA4wttmdGpP6yT6EXWA/s4592/1000214.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuat-h4pPB7iXWdCODlokEpllVfqbFdlMZXQv_OJBnFTKVJ6z-TEyLs7pdlZ8Pwc_MYGRwXKVnAE-1lTNDkL3nFw8knMp23j9WHJQZA1W4qC4a-HPP6chMR7TAA4wttmdGpP6yT6EXWA/w640-h480/1000214.jpg" width="640" /></span></a></div><p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: right;"><span style="font-size: medium;"></span></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span>Mafián egyébként egy héttel lekéstük a cetcápa szezont, de
azért kiváló merüléseink voltak eddig nem látott
gyönyörűségekkel. Akit érdekelnek a részletek: helyenként
rengeteg a legfeljebb pár centis, mesefigurákra emlékeztető
tengeri <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Nudibranchhttps://en.wikipedia.org/wiki/Nudibranch">csupaszkopoltyús csiga</a>, ezerféle élénk színben,
szarvakkal, külső kopoltyúval, megfelelő nagyításban igen magas
cukiságfaktorral (guglizzátok meg, goproval nem lehet éles és
részletgazdag makrókat készíteni </span><span>). Meg persze a szokásos korallvilág rájákkal, szirti cápával,
meg az összes többi színes hallal, rákkal és teknőssel.</span></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="clear: left; float: left; font-size: medium; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggCf-hE7nI5WVdm0y_Djy5QBxhj6ly4t5PpLDgX72CaSxbqMoJ-hH0LQNqjVrXbZ2wYvKFku4r6z4dnCAI6B6Gu4XTR12aKztm1LM1nWSe8377T_P-uepPrC0c9SrKXEewMSPSVvgFfA/w400-h300/IMG-20210308-WA0049.jpg" width="400" /></span><span style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></span><span style="font-size: medium;"><span>Egyik nap csatlakozott hozzánk a svájci Susan, aki 2000+ merülésen
van túl bő 40 év alatt, így mindenképpen szaktekintélynek
számít a témában. Az Attenborough által elmesélt sztorit
erősítette meg, miszerint az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag
eltűntek a nagy testű tengeri állatok a part menti vizekből, és
az egész tengeri élővilág töredékére esett vissza, amit a
korallfehéredés és a tengerek melegedése tovább fokozott. </span></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span><br /></span></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><span>Azért
a látvány így is lenyűgöző, legalábbis errefelé. </span><span style="color: black;"><span lang="hu-HU">E</span></span><span>lképzelni
is nehéz, milyen lehetett évtizedekkel korábban merülni, amikor
teljes pompájukban tündököltek a világtengerek.</span></span></div>
<p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: left;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoScDeHFnu_Iyvq6zlKPWDbRAPmcb6wxmUyRz1EP_YevYIu729Tqklp3NxM6k0GA2sgt5406nzTUh2okvM8pXeyDEeJKRk8AvcTnnphD0GOQeAOdRn8PZYO2vlChnjPbASKy1u-EfeVw/s1600/IMG-20210308-WA0002.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoScDeHFnu_Iyvq6zlKPWDbRAPmcb6wxmUyRz1EP_YevYIu729Tqklp3NxM6k0GA2sgt5406nzTUh2okvM8pXeyDEeJKRk8AvcTnnphD0GOQeAOdRn8PZYO2vlChnjPbASKy1u-EfeVw/w400-h300/IMG-20210308-WA0002.jpg" width="400" /></span></a></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Pár éve merültem Thaiföldön kifehéredett korallokon. Az ezer
szín először eltűnik, fehérré válik, majd mindent belep a
barnás-szürkés üledék. <span style="color: black;"><span><span lang="hu-HU">A</span></span></span>z
egykor színes mesevárosokban pár kósza hal cikázik csak a
romokon. Az ilyen táj nagyon szomorú, Hirosima előbb jutott szembe
róla, mint bármi más, ami élővilággal kapcsolatos.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">***</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Afrikával kapcsolatban az egyik alapvető tapasztalatom, ha van egy
viszonylag apró problémád, aminek a megoldásához be kell vonni
másokat is, pillanatokon belül eszkalálódik a helyzet és több
nagy, átmenetileg megoldhatatlan problémád lesz a végén. Amikor
lemerült a mobilnetem és megpróbáltam föltölteni, akkor
kezdődött. Az egész nem lett volna lényeges, de, gondoltam, ha
egy feltöltőkártya megvásárlásával megoldom, akkor pont megér
öt perc ügyintézést. Mivel meccsnézés közben sikerült
megzavarnom a faluban mindenkit, aki ilyesmiben segíthetett volna,
egy helyi kománk próbált meg intézkedni, aminek az lett a vége,
hogy kétszer félórát motoroztunk a legközelebbi városba, neki
is kellett hozzá venni újabb sim kártyát, nekem regisztrálni egy
helyi mobilfizetési rendszerbe, azon pénzt fogadni kápéért
cserébe, hogy végül legyen 8 giga netem, ami másnapra valahogy
elfogyott. Amiért mégis megérte a sztori, az a motorozás volt,
amiből a visszautat éjjel abszolváltuk, néha vaksötétben,
valamiért lekapcsolt lámpával száguldva, emiatt pár másodperces
pánikrohamokkal.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: medium; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3448" data-original-width="4592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU-yemVTNcr-gxNofA1aF93oDf_-qHcrR8QUG35NkZXk3T8i94snBW-5mdbQtMxU_oS-gbdIv2YFBKCjiV8OzFqOsBJuriJ7Y-ivo0GGG9owGT_R9qNxrTMesA3gPQDg4yK45tSEpAfQ/w640-h480/1000136.jpg" width="640" /></span></div><div style="text-align: justify;"></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;">Ötödik nap magunk mögött hagytuk ezt a néptelen paradicsomot és
átmentünk Zanzibárra egy teljesen más kultúrába, de erről majd
legközelebb. Holnap reggel indulok a Kilimandzsáróra, egy hétig
teljesen offline leszek. Végre.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: medium; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="823" data-original-width="1134" height="464" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8ygx-tCDmVHdIf2uL5HohRKXIe97Y9j3LWhHyoqhDZCAOHlJIg7Ehps5BLqe9JuqumZYFWwzv4Vt9oGNXlPYUTI28VtozSJvH3eqv7AtI4sYsUONq68mys0sm7HTfWBf9rCHJX_o0RQ/w640-h464/IMG-20210308-WA0028.jpg" width="640" /></span></div><p class="western" style="line-height: 100%; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"></p>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-28249608221318326232020-12-10T09:14:00.000-08:002020-12-10T09:14:20.564-08:00Az új élet: Kilenc hónap Krisztinavárosban<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDFgtYaSto2-4Zb6HdrMevfZz7J4bBVsqFuaBwjoeAo0-RTO0AysAUlLmTzwI8Tpt6OJdd7wdt4nzWhlgAX0pl7TjzvaOFOU3yuezqDuyRt30N0mAOP-8b9noLQTbmMi1E1AsluN0ttw/s1080/IMG_20201016_215019_775+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1080" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDFgtYaSto2-4Zb6HdrMevfZz7J4bBVsqFuaBwjoeAo0-RTO0AysAUlLmTzwI8Tpt6OJdd7wdt4nzWhlgAX0pl7TjzvaOFOU3yuezqDuyRt30N0mAOP-8b9noLQTbmMi1E1AsluN0ttw/s320/IMG_20201016_215019_775+%25282%2529.jpg" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez volt a teszt: lehet utazni bizonyos feltételekkel</td></tr></tbody></table><p style="text-align: justify;">Mit tegyen az ember, amikor új karriert épít, és két évi
előkészítés és nem kevés befektetés után a rendkívül ígéretes új élet második hónapjában egyik hétről a másikra megszűnik az a szektor, amiből az összes
eddigi bevétele volt, és ami évekre előre az egyetlen bevételi forrásnak
ígérkezett? Az első reakcióm a nyugalom volt: Vietnámból hazatérve március
közepén még nem aggódtam. Pár hétig amúgy sem volt sok dolgom a következő túrám
előtt, jött a karantén, az ég kitisztult, a város elcsendesedett, én pedig élveztem
a kora tavaszi Budapestet.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Nyárra valamelyest enyhült a helyzet, legalábbis Európában.
Két hétre kimentünk Ausztriába kletterezni. Úgy tűnt, senkit sem érdekelt a
holnap: olyan teltház volt valamennyi jelentősebb hegy közelében, hogy 200 euró
per éjszaka alatt legfeljebb 30-40 kilométerrel arrébb lehetett szállást
foglalni. Volt, hogy kempingekből küldtek el, hogy fizikailag nem férünk már
be. A nagy lazázás ellenére a kontinensek közötti mozgás nem indult be újra, és
a nyár végén már annak is lehetett örülni, hogy egyáltalán sikerült átlépni az
országhatárt.</p>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1gKuigbuo76LWLKAuCdWSC1cva2_IfcGLN9LAzeh34pwKbZaHDpBkdYjkiJzx1Sd4EtzaUw_eMzk3SsiSVxPKlbgwnB2twhrHr02WdRd21KSSBaZI18tmC0bJ8ETvMPOwX9ey869ZNg/s1600/IMG-20200824-WA0000+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1gKuigbuo76LWLKAuCdWSC1cva2_IfcGLN9LAzeh34pwKbZaHDpBkdYjkiJzx1Sd4EtzaUw_eMzk3SsiSVxPKlbgwnB2twhrHr02WdRd21KSSBaZI18tmC0bJ8ETvMPOwX9ey869ZNg/w300-h400/IMG-20200824-WA0000+%25281%2529.jpg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Technika óra 2.0: kebabkés és kőzetgyapot</td></tr></tbody></table><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ekkor már házak felújításából és kerti munkákból éltem.
Életemben először szembesültem a nevetséges hazai fizetésekkel, valamint azzal,
hogy a magyar adórendszer rövid távon nem kínál számomra fenntartható megoldást.
Nyár végére már elég otthonosan bántam a flexszel, a kéziszerszámokkal, az
elektromos fűrészekkel és festékfajtákkal, és konkáv OSB lapok precíz mérésében,
kiszerkesztésében és vágásában is láthatóan fejlődtem. Barátokkal töltött
minőségi idő, szabad levegőn dolgozás, napközbeni fröccsözések és csodálatos
ebédek és beszélgetések szabdalták az évet önmagukban is rendkívül élvezetes
szegmensekre, miközben a fenti, régóta irigyelt készségeket is elsajátítottam
valamelyest. Ha ennek most kellett megtörténnie, és nem máskor, akkor így is
jó.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A vidám melósélet közben persze néha eszembe jutott, mi
lesz, ha ez a változás végleges és nem lesznek többé túrák a harmadik világba. Mi
lesz a Közel-Keleten és a Balkánon töltött éveimmel, a világszinten is
egyedülálló kiscsoportos túráimmal? (Épp egy brit céggel konzultálok egy darfúri út
kapcsán, ami legjobb esetben is másfél évvel indul majd el az én túrám után, ha
egyáltalán - mindenesetre amivel reklámozták a túrát, hogy az utóbbi húsz év
első külföldi útja a térségbe, az már lassan egy éve nem igaz). Mi lesz azzal a
helyismerettel és kapcsolati hálóval, amit Magyarországon legfeljebb néhány
tucat ember tud felmutatni? Illetve jópár érdekesebb helyszínt tekintve
legfeljebb néhány. Mi lesz azzal a sok készséggel, amiket konfliktusövezetekben
szedtem össze arról, hogy működnek a dolgok, ha épp nincs működő állam? Kiben
és miért bízhatok? Honnan szerzek viszkit, ha rosszra fordulnak a dolgok?</p>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJSVI02jmR-4zvquVfssWn7GssEJ1kVnifbq-edhr4JJAuNGivaWRoCD8sILdeMHTeIEysqOfB_UhnqbBtMxSCc_19lqTA89_8hQH6QEXMjBFeYxuNY_L8sQL8EkNG0dsLrk3DXYc2sQ/s2048/IMG_20200728_124608.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJSVI02jmR-4zvquVfssWn7GssEJ1kVnifbq-edhr4JJAuNGivaWRoCD8sILdeMHTeIEysqOfB_UhnqbBtMxSCc_19lqTA89_8hQH6QEXMjBFeYxuNY_L8sQL8EkNG0dsLrk3DXYc2sQ/s320/IMG_20200728_124608.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Anna klettersteig</td></tr></tbody></table><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Sokan kérdezték, miért nem csinálom azt, mint minden más
túravezető: miért nem viszek embereket magyarországi meg környékbeli helyekre.
Azért nem, mert annak egyrészt van egy kiépült és remélhetőleg profi kínálati oldala,
amibe én nem tartozom bele, másrészt nem különösebben érdekel. Szép hely
Magyarország, de aki sétált már lombhullató erdőben dimbesdombos vidéken, az
nagyjából kimaxolta. Azzal nem büszkélkedhetek, hogy jobban tudom követni a kék
jelzést, mint mások, netalán a Mátra falvaiban hatékonyabban tudnék
élelmiszert szerezni, mint a többi túravezető. Sokkal jobban érdekelnek a saját
túráim, amikor tudni kell, mit mondunk a katonai checkpointon, amikor helyi
pásztorokkal kell konzultálni, hol lehet a legnagyobb biztonságban sátrazni,
vagy amikor azt kell lebeszélni a helyi rendőrrel, hogy hadd lövöldözhessünk
kicsit a Kalasnyikovval.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A töretlen optimizmus jegyében azért összeszedem, mi lett
volna, és azt is, mi LESZ. Mivel a nemzetközi turizmus földbe állt, elmaradtak
útjaim Namíbiába és Botswanába, több ízben Irakba és Iránba, csakúgy, mint
Szudánba és Eritreába. Elmaradt egy Izrael-Jordánia Holt-tenger riportút is.
Nagyjából 8 hónap utazás és pénzkeresés. Szerencsére az év eleji Vietnám és a
darfúri út kiválóan megvalósult. És hogy mi lesz? Körvonalazódik egy eritreai
út (amint Etiópia tigray lázadói nem lövik többet az aszmarai repteret és végre
megnyílik - január elején talán?), csakúgy, mint Csád, Afganisztán és
Pakisztán, valamint a szokásos Irak, Irán, Szudán és Vietnám. A horizonton van
még Etiópia (Szomálifölddel) és Borneó. Meg persze ami még útközben becsusszan:
jövőre Tadzsikisztán és Tajvan lesz a hobbiút, már ha lehet ilyenről beszélni
jelenleg.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE4Uwcido4hpaFHXMSgN8c9G7LwrcZkHvwhGFBRkx9UrXm9gILrF1v1yPExadfhZUjtdwzWRzcdEUxMFXicQYHJZf7v4vfGBAjlDe2zyQf_paa-_PrQIv73KoAtKVjdG7mp_RX0G47GQ/s1920/16030453374251585407834.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1920" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE4Uwcido4hpaFHXMSgN8c9G7LwrcZkHvwhGFBRkx9UrXm9gILrF1v1yPExadfhZUjtdwzWRzcdEUxMFXicQYHJZf7v4vfGBAjlDe2zyQf_paa-_PrQIv73KoAtKVjdG7mp_RX0G47GQ/w640-h360/16030453374251585407834.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Abu Dabbab körüli merülés</td></tr></tbody></table>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">***</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Utazni ugyan kockázatosnak tűnik, de azért most is van
remény. Októberben egy dél-egyiptomi búvárkodással teszteltük a rendszert és minden
szempontból kiválóan sikerült.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Vannak országok, ahol a hatóságok úgy döntöttek (az okokba
most ne menjünk bele, mert merő spekuláció minden), kontroll alatt tartják a
vírust, vagy egyszerűen kevésbé terjed vagy a gazdaság rövid távon előnyt élvez
minden más intézkedéssel szemben. Törökországba például egy negatív teszttel be
lehet utazni, Egyiptomba még ennyi sem kellett: a nyaralóvárosok repülőterein
30 dollárért letesztelnek. Azért a biztonság kedvéért Budapesten beszereztem a
negatív tesztet, nehogy véletlenül Hurgadában produkáljak egy pozitív
eredményt, kockáztatva egy ottani karantént, értelmetlenné téve az egész utat,
repjegyet, programokat.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS_lsyBlNgzN9yW1Gyc1cIlaFvHpN0fy3SAjBG5cK6Y5MY6qDDRc2FuNegzklXoNUVn4b5cLKJEO7KtQoCEEKq1LJ5-VdPVpFr-IIkUA5awiaWy7V-D7TwZUB8FNdNH4mnkdU2S4781w/s1920/GOPR1570_Moment.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1920" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS_lsyBlNgzN9yW1Gyc1cIlaFvHpN0fy3SAjBG5cK6Y5MY6qDDRc2FuNegzklXoNUVn4b5cLKJEO7KtQoCEEKq1LJ5-VdPVpFr-IIkUA5awiaWy7V-D7TwZUB8FNdNH4mnkdU2S4781w/w640-h360/GOPR1570_Moment.jpg" width="640" /></a></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Egyiptomot, más erőforrások híján, eléggé megviselte a
tömegturizmus összeomlása, ezért nemcsak helyben végzett tesztekkel, de a
nyaralóhelyi vízum eltörlésével is próbálják felpörgetni a bizniszt. Nem sok
sikerrel. A dél-egyiptomi Marsa Alam vidékén száz kilométereken át húzódnak szellemresortok,
a legnagyobbak nyitva pár tucat ember kedvéért. Ahol csúcsidőben ezres
nagyságrendben merülnek a nyugatiak, ott most napi 20-30 turista lézeng, a fele
egyiptomi. Az élővilág legalább regenerálódik.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A társadalom annál kevésbé. Az arabon kívül angol plusz egy
európai nyelven beszélő búvárvezetők a sarki zöldségesek és a taxisofőrök, a
fiatalok visszaköltöztek a családjukhoz. Arról nem sok fogalmam alakult ki két
hét alatt, hogy a turizmusban dolgozó százezreket hova szívott föl egy olyan
gazdaság, ahol egyébként is döbbenet nehéz munkát találni és önálló életet
kezdeni.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNXC87_PoLTG9SQoJSPRWDHb2bGXe9s168O6jo0a0rCJ89SxmmQZrDzygudyJxSoqVgtpBcIlovozY9xaetDGEQWWMgPFviP3j-iM1Nd9BdTh6GmmUfLY5cwKd5346vB9jg0Vb9sNmSg/s2048/IMG_20200727_150417.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNXC87_PoLTG9SQoJSPRWDHb2bGXe9s168O6jo0a0rCJ89SxmmQZrDzygudyJxSoqVgtpBcIlovozY9xaetDGEQWWMgPFviP3j-iM1Nd9BdTh6GmmUfLY5cwKd5346vB9jg0Vb9sNmSg/w640-h480/IMG_20200727_150417.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Dachstein</td></tr></tbody></table>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az utazás utáni hazatérés a karanténszabályok miatt lehetett
érdekes, de időm az pont volt. Októberben hivatalosan tíz nap karantén várt
minden hazaérkezőre. Kivéve, aki üzleti úton volt, és az orfk honlapjáról
letöltött és kitöltött papírral a kezében állt sorba belépésnél. Én könnyen
beszélek, egy szabadúszó túravezetőnek bármelyik random külföldi útja üzleti
út. Az előttem álló fiatal lány egy másmilyen papírt szorongatott a kezében. A
határőrnek nem volt ismerős a dokumentum, ezért rákérdezett, milyen ügyben
utazott. „Búvártanfolyamon vettem részt.“ Szó nélkül beengedték. Tőlem nem
kérdeztek semmit, a papírom B oldalát meg se nézték. Csak a megfelelő
formátumra és a helyes megfogalmazásra kell figyelni, a többi megoldódik
magától.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">***</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Egyikünk sem láthatja előre azt a sokkot, ami jövőre fogja
megrázni a világot. Nem újabb járványra gondolok, hanem a mostaniból való
kiszabadulásról. A világszerte munkájukat elvesztett milliók ugyanis nem
szűntek meg létezni és nem kezdtek új karriert. A fent említett egyiptomi
búvároktatók egy pillanat alatt eldobják majd a padlizsánt és porolják le a reduktort,
amint egy repülőnyi emberrel több érkezik. Nyugaton széles tömegeket nem
érintett anyagilag a járvány, legfeljebb többet/kevesebbet/máshogy dolgoztak ugyanannyi
vagy kevesebb pénzért, de a többség munkája megmaradt. Utazni, koncertre járni,
az éjszakában elveszni nem lehetett, főleg mostanában. Elég sok megtakarítás
halmozódhatott föl, ami csak arra vár, hogy az elmúlt egy évért kompenzáció
formájában hasznosuljon.</p>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik70WLf34R_VuYVIhH6JHPaVTO4hbhg1py3jwRn-KltEfii33XZv8RHI6VXX93EgrQ0WPzDmIve-mgs62BXS13Lov8TzMG7NKHp7Nz5FVlPqy1pmDlfcjYxtSfvGRyyHz3dPOO59Jqiw/s2048/IMG_20200723_100637.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEik70WLf34R_VuYVIhH6JHPaVTO4hbhg1py3jwRn-KltEfii33XZv8RHI6VXX93EgrQ0WPzDmIve-mgs62BXS13Lov8TzMG7NKHp7Nz5FVlPqy1pmDlfcjYxtSfvGRyyHz3dPOO59Jqiw/w400-h300/IMG_20200723_100637.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Totes Gebirge</td></tr></tbody></table><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A (tömeg)turizmusból élő családok, vállalkozások térdelő
rajtban várják a tömegek érkezését. Az eddig eltelt háromnegyed évben
felújították a szállásokat, új utakat írtak ki, rádolgoztak, rápihentek
mindenre. A kereslet nyilvánvalóan megvan, ezért a kínálat is meglesz. Döbbenetes
gyorsasággal fog helyreállni a nemzetközi forgalom, először, gondolom, az
egyéni turizmus. A tömegturizmus persze lassabban reagál az egyéni utazásoknál.
Gyanítom, hogy az eddig halogató típusú turisztok is összeszedik magukat és befizetnek
valahova, mert nem lesz többé opció az, hogy majd pár hónap múlva. Itt most
lehetne egyet coelhozni, hogy ne halogass dolgokat, meg az idő és az élet mennyire
értékes, de nem fogok, mert mások már remekül megtették helyettem.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A jó hírem az, ha nagyon benned van a bugi, MOST van a
legmegfelelőbb alkalom arra, hogy egy kicsit (idő)utazz, vissza a 80-as évekbe.
Követek embereket, akik Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában járják éppen a
világot. Közös tapasztalatuk, hogy minden rendkívül nyugodt, nagyon kevesen
utaznak, és azt a keveset a helyiek nagyon megbecsülik. Nemzeti parkokba
féléves várólisták helyett azonnal be lehet lépni. A teljesség igénye nélkül
pár ország, ami tárt karokkal (és legfeljebb egy negatív teszttel)<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>vár mindenkit: Pakisztán, Törökország,
Egyiptom, Costa Rica, Mexikó vagy éppen Kirgizisztán. És még nyilván több tucat
másik is, de nincs kapacitásom meg érdeklődésem követni ezeket.</p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Tervezéshez a leghasznosabb az <a href="https://www.iatatravelcentre.com/world.php" target="_blank">IATA oldala</a>, amely napi
szinten kezeli a nemzetközi repülőtereken aktuális szabályokat.<o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ez persze a vírushelyzetről nem sokat árul el, legfeljebb arról,
hogy egy adott ország hogyan értékelni a turizmusban rejlő kockázatot. A
Pamírban túrázva vagy a Vörös tengeren merülve mondjuk egyáltalán nem teszed ki
magad nagyobb kockázatnak, mint a BKV-n vagy egy bevásárlóközpontban.</p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP2IYPmaK5UjgtLpUhdD2CSpm2nBqJxWbaOPqcIaidBcBsJaqD1SG1XY-Vw8gFo618_XX9QUKUIzPKEbyZ-qYBLqXXYrhLeWzQNiHqeMV9iq43n16EDc-e6le6jMEcPDSoyu_xgi9oww/s1920/GOPR1593_Moment.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1920" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP2IYPmaK5UjgtLpUhdD2CSpm2nBqJxWbaOPqcIaidBcBsJaqD1SG1XY-Vw8gFo618_XX9QUKUIzPKEbyZ-qYBLqXXYrhLeWzQNiHqeMV9iq43n16EDc-e6le6jMEcPDSoyu_xgi9oww/w640-h360/GOPR1593_Moment.jpg" width="640" /></a></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Végezetül mindenkit bátorítok a szabálykövetésre és hogy
nagyon vigyázzon magára. És ebbe bele tartozik az ép elme megőrzése is. Úgyhogy
legalább online beszélgessetek barátokkal és kérjetek segítséget, ha úgy
érzitek, nem megy egyedül. Tudom, hogy ez nem segít, de mindig lesz valaki a környezetetekben,
akinek sokkal rosszabb, mint nektek, úgyhogy ti is tudtok segíteni másoknak. Én is rengeteg támogatást kaptam a barátaimtól, jó szót, munkát, több együtt töltött időt, amiért rendkívül hálás vagyok nekik.<o:p></o:p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivLz8tKQA1rOU3YMmx6RpdYNzkbVRu4fDTgNsOzjDZGZZ8Q8qzDpg5cMZffBcPuux-vlG1iQ_v5AsUsfWEw1OavhIUYNU8fmNgse7rfsb3bHLPVTAxA5CrSOrqrS4LkSCNHabb8iuiPA/s2048/IMG_20201020_112251.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivLz8tKQA1rOU3YMmx6RpdYNzkbVRu4fDTgNsOzjDZGZZ8Q8qzDpg5cMZffBcPuux-vlG1iQ_v5AsUsfWEw1OavhIUYNU8fmNgse7rfsb3bHLPVTAxA5CrSOrqrS4LkSCNHabb8iuiPA/w640-h480/IMG_20201020_112251.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Wadi el Gemal nemzeti park, Egyiptom</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br />Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-85931627002539049062020-09-16T15:15:00.030-07:002020-09-17T02:57:50.103-07:00Papok, milíciák meg a fölszabadított város. Síita-keresztény bevonulás Karakosba.<div style="-webkit-font-smoothing: antialiased; line-height: normal; margin: 0cm 0cm 10pt; text-align: left;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black; color: white; font-family: times; font-size: large;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieZG_QRzpLmnZPZhlYOmbjDOXn3OxD5f9vH7B9czPBRv2Ik5CQkxQN13gA9M0lqF3QmUdK0K-zVH9hQSZ9O2oWxA3SoJwiin_t-tZmh8pqFTozI3PBsKh5fWVE8VKnl0WGIQGOscTteg/s2048/IMG_8484.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1397" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieZG_QRzpLmnZPZhlYOmbjDOXn3OxD5f9vH7B9czPBRv2Ik5CQkxQN13gA9M0lqF3QmUdK0K-zVH9hQSZ9O2oWxA3SoJwiin_t-tZmh8pqFTozI3PBsKh5fWVE8VKnl0WGIQGOscTteg/w273-h400/IMG_8484.JPG" width="273" /></a></div>Még 2016-ban </span><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt;">volt egy jó sztorim. A munkám miatt akkor nem írhattam meg, de most már annak szerencsére vége, meg amúgy sincs már aktualitása, szóval kár lenne magamban tartani.</span><o:p style="-webkit-font-smoothing: antialiased; font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt;"> Újabb bakancslistás pipa, ezúttal egy iraki parlamenti képviselővel tértünk vissza egy, az Iszlám Állam alól épp felszabaduló iraki városba a síita milíciákkal egyidőben.</o:p></span></div><span style="color: white; font-family: times; font-size: large;"><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; background-color: black; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="text-align: justify;"><br /></div></span><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="background-color: transparent; clear: left; color: white; display: inline !important; font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;">Még javában zaljott Moszul ostroma, amikor egy helyi ismerőstől kaptam egy fülest, hogy a frissen felszabadított Karakosba (ami Hamdanija és Baghdida néven is fut, és Irak legnagyobb keresztény városa – volt) visszatér egy egyházi delegáció, amihez egy bagdadi parlamenti képviselő is csatlakozik. Kaptam hozzá egy telefonszámot, és reméltem, hogy be lehet szállni erre a tripre. Mivel részemről nem volt tétje a dolognak, nagyon nem volt min feszülni, ezért természetesen minden összejött. Leszámítva azt a pár órás kését, ami minden ilyen történetnek a sajátja, és amikor mindig csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy sikerül-e valami.</span><o:p style="-webkit-font-smoothing: antialiased; background-color: transparent; clear: left; color: white; display: inline !important; font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"> </o:p></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><br /></div></span><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitgjFiAho_TC61CKu96hvzAXR-QTFOtAXboTxi9FBjPB33Bw81XhAeSA9yOGy3TQLQWALwEnL3c3SX4F23GCjUkIO5cDT1LFFsYGSXbRGpAsbAzPlcniowBp5fmYG_OEaVmmzmg5cO5Q/s2048/IMG_8484.JPG" style="background-color: black; clear: left; float: left; font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: normal; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: left;"><span style="color: white; font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; text-align: justify;"></span></a><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt;"><div style="text-align: right;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitgjFiAho_TC61CKu96hvzAXR-QTFOtAXboTxi9FBjPB33Bw81XhAeSA9yOGy3TQLQWALwEnL3c3SX4F23GCjUkIO5cDT1LFFsYGSXbRGpAsbAzPlcniowBp5fmYG_OEaVmmzmg5cO5Q/s2048/IMG_8484.JPG" style="background-color: black; clear: left; float: left; font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: normal; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: left;"></a></div></span></div></span><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"></span><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; letter-spacing: -0.4pt; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">A képviselő, </span><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">Khalis Ayshon, Karakosból származott, ott van háza, amit két éve nem látott és meg akarta nézni, hogy rendben van-e. Vagy hogy egyáltalán megvan-e, mert egy háborúban nem annyira egyértelmű az ilyen. </span></div></span></span></div><div style="-webkit-font-smoothing: antialiased; line-height: normal; margin: 0cm 0cm 10pt; text-align: left;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black; color: white; font-family: times; font-size: large;"><br /></span></div><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; color: white; font-family: times; font-size: large; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXVa31on2_f9Csx85akBqRjPQmJ-z_Vq6dK8oJ0ofm6g6qfZuvzNq3qsw5K4XG7GBMwm0iWY5HHtCIVEZ7KNj_fJO6MwSqzsWCNtTNE7vDfPuo-XvAjjFhQp0XW3_dBK22ram3J3tlzQ/s2048/IMG_8471.JPG" style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXVa31on2_f9Csx85akBqRjPQmJ-z_Vq6dK8oJ0ofm6g6qfZuvzNq3qsw5K4XG7GBMwm0iWY5HHtCIVEZ7KNj_fJO6MwSqzsWCNtTNE7vDfPuo-XvAjjFhQp0XW3_dBK22ram3J3tlzQ/w640-h480/IMG_8471.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Karakos ágyúzása a szomszédos Bartellából<br /></td></tr></tbody></table><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">Akkortájt elég porózus volt a határ Kurdisztán és Irak között. Normális esetben iraki vízummal kellett volna belépni, de az Iszlám Állam elleni háború sok minden volt, csak nem normális eset. Az átjutás lényegében a helyi embertől, a hangulattól, a checkpoint harcosaitól, a nálam lévő papíroktól és ismeretlen változóktól függött. Korábban már jártam többször az ostromlott Moszulban mindenféle indokkal és elképzeléssel. Ezúttal aggódnivaló nem volt sok, egy parlamenti képviselő mellett ültünk a konvoj közepén, és egy BKV bérlettel is átengedtek volna, ha lett volna nálam ilyesmi.</span></div></span></div><div style="-webkit-font-smoothing: antialiased; line-height: normal; margin: 0cm 0cm 10pt; text-align: left;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black; color: white; font-family: times; font-size: large;"><br /></span></div><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; color: white; font-family: times; font-size: large;"><div style="background-color: black; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0rccm2kgLttmpUFHlPZdOd4c9jQoM_NahTS2yjd4vhN3jOUNbgNJUOZoAIvvHGMT8DnGNJbUhTvQ8mMYaOrLeHhKLxC6TsjiS19VrcikOb7R7zQtnQPrX7DLks0383HJNvaRiVCg0fQ/s2048/WP_20161026_13_45_22_Pro__highres.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0rccm2kgLttmpUFHlPZdOd4c9jQoM_NahTS2yjd4vhN3jOUNbgNJUOZoAIvvHGMT8DnGNJbUhTvQ8mMYaOrLeHhKLxC6TsjiS19VrcikOb7R7zQtnQPrX7DLks0383HJNvaRiVCg0fQ/w400-h225/WP_20161026_13_45_22_Pro__highres.jpg" width="400" /></a><span color="inherit" style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">Irak legnagyobb templomába, a Szeplőtlen Fogantatás templomába tartottunk, hogy egyházi vezetők kíséretében feltérképezzük a károkat és a helyi közösséggel találkozzunk. Már aki épp ott maradt, a várost ugyanis jó rég evakuálták. Mivel a napi hadi helyzet követése nem tartozott a rutinfeladataim közé, nyilván nem tudtam előre, hogy a város felszabadítása éppen most zajlik. Ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy iraki erők és síita milíciák utcáról utcára foglalják vissza a negyedeket, időnként erős tűzharcban, miközben mi, civilek nagyon nem hiányzunk a helyi parancsnokoknak. Különösen akkor, amikor képviselőnk egy ponton úgy dönt, lekoccol a konvoj tervezett útvonaláról és megkeresi a házát, mert nem bírja a hadsereg lassúságát. Ehhez elkísér a Nineveh Plain Protection Unit (NPU) egy katonája, hogy ha baj van, legalább felügyelet alatt legyen baj. </span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span color="inherit" style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE4qCT-brJRyl7eBWxI3TFkl5iC1cywblhp_WQhKjLfkbR-pQKCx0LufILjSwC5aSY51jH6HhtGznzbm9Y-rBD88z-BInW_L7SGrl8aW18rd-6jWl7oE3sU7ZQ62nTPlv6TN0SU7UkiA/s2048/WP_20161026_13_52_54_Pro__highres.jpg" style="background-color: black; clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE4qCT-brJRyl7eBWxI3TFkl5iC1cywblhp_WQhKjLfkbR-pQKCx0LufILjSwC5aSY51jH6HhtGznzbm9Y-rBD88z-BInW_L7SGrl8aW18rd-6jWl7oE3sU7ZQ62nTPlv6TN0SU7UkiA/w400-h225/WP_20161026_13_52_54_Pro__highres.jpg" width="400" /></a><span style="background-color: black;"><span>A háza áll, de szétlőve, kiégve, kifosztva.</span><span> </span><span color="inherit" style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">Az NPU-s katona koma megy elöl, és próbálja megtalálni a csapdákat meg a rejtőzködő IS harcosokat, de szerencsére egyet sem talál. A kiégett szobákban óvatosan mozgunk, gyakorlatilag bármi vagy bármi alatt lehet akna, úgyhogy semmihez sem nyúlunk. Végül képviselőnk talál egy videókazettát, és büszkén mutatja, hogy ezen van felvéve az esküvője. Túl sok emléke nem maradt ezen, meg a diplomáján kívül... </span></span></div></span></div><div style="-webkit-font-smoothing: antialiased; line-height: normal; margin: 0cm 0cm 10pt; text-align: left;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black; color: white; font-family: times; font-size: large;"><br /></span></div><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black; color: white; font-family: times; font-size: large; font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">Az utcáról közeledő lövöldözés hallatszik, majd berohan egy koma és a kocsiba sürget minket. Még nem tisztították meg a környéket az iszlamistáktól, úgyhogy jobb, ha azonnal elhúzunk innen. A parancsnok egy utcával odébb udvariasan lebassza a parlamenti képviselőt, mert hadműveleti területen civil kocsival furikázva inkább tűnünk iszlámállamos öngyilkos autóbombának, mint keresztény parlamenti képviselőnek kiváló magyar társaságban.</span></div></span></div><div style="-webkit-font-smoothing: antialiased; line-height: normal; margin: 0cm 0cm 10pt; text-align: left;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black; color: white; font-family: times; font-size: large;"><br /></span></div><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; color: white; font-family: times; font-size: large; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMqYro7R52TNcVZvaY7kvbQ-WNxlPKhD9IDVNv3TAiMpCudaQnPAuVbfdXdEr6sA2NCOGfT49thTY1hhjMztcryyZWTNK-5dLFrIP2pq7qUOetAEJol9U8S7RGugQ3Q_j4wFxwRfdcqg/s2048/WP_20161026_14_03_26_Pro__highres.jpg" style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMqYro7R52TNcVZvaY7kvbQ-WNxlPKhD9IDVNv3TAiMpCudaQnPAuVbfdXdEr6sA2NCOGfT49thTY1hhjMztcryyZWTNK-5dLFrIP2pq7qUOetAEJol9U8S7RGugQ3Q_j4wFxwRfdcqg/w640-h360/WP_20161026_14_03_26_Pro__highres.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A megtalált arámi nyelvű kéziratok és a maradék ostya<br /></td></tr></tbody></table><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"><br /></span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">A Szeplőtlen Fogantatás temploma monumentális. Túl nagy ahhoz, hogy analfabéta agymosottak kézifegyverekkel ledöntsék, de azért látszik, hogy törekedtek az alaposságra. A belseje kiégve, az udvaron lőteret rendeztek be kirakatbábukból. Bokáig járunk a töltényhüvelyekben és elszenesedett könyvkupacokat túrunk, a károkat felmérendő. Arámi nyelvű kéziratokat keresünk, miközben kintről ágyútűz és lövöldözés hallatszik és két év után felcsendül az első ima hangja is. Egy pap talál néhány ostyát, majd óvatosan becsomagolja Krisztus testét. </span></div></span></div><div style="-webkit-font-smoothing: antialiased; line-height: normal; margin: 0cm 0cm 10pt; text-align: left;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black; color: white; font-family: times; font-size: large;"><br /></span></div><span style="color: white; font-family: times; font-size: large;"><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">2014 nyara előtt a Moszultól úgy 30 kilométerre lévő Karakos 50 ezres népessége számos ősi keresztény szektához tartozott. Az Iszlám Állam a szokásos nagyvonalúsággal felajánlotta, hogy áttérhetnek muszlim hitre vagy meghalnak és minderre van 24 órájuk, így a város gyorsan kiürült részben Kurdisztán, részben Európa felé. </span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"><br /></span></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="background-color: black; margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjguD99c56D4y-f56fWnrgtBMp1mr94lJG7m689nJcTIiXbj11BKnVaAsRk6YU1z_Z5j0QFSs7ZCUBr-LLfN0A6UKHrQJoLKIBKaIB9YqNT7W_tChqYKo60Z50uc7aQ-fVu0eQcUvqs-A/s2048/WP_20161026_13_20_02_Pro__highres.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1317" data-original-width="2048" height="413" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjguD99c56D4y-f56fWnrgtBMp1mr94lJG7m689nJcTIiXbj11BKnVaAsRk6YU1z_Z5j0QFSs7ZCUBr-LLfN0A6UKHrQJoLKIBKaIB9YqNT7W_tChqYKo60Z50uc7aQ-fVu0eQcUvqs-A/w640-h413/WP_20161026_13_20_02_Pro__highres.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Síita mollák és keresztény papok közös turnéja a felszabadított Karakosban<br /></td></tr></tbody></table><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"></span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">Két évvel később a síita milíciákkal lévő mullák és a keresztény papok együtt érkeznek a városba. Egyébként is rendkívül szürreális, ahogy a moszuli kereszteződésnél lévő Szent Barbara templomnál síita ellenőrzőponton diktálják belénk a süteményt, miközben szól a vallásos zene. Nem messze tőlük a már említett helyi védelmi szervezet az NP</span><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">U, egy 500 fős asszír keresztény milícia is állomásozik. Egyik katonájuk odajön dumálni, meséli, hogy ő költő és keresztény, miközben büszkén mutogatja a telefonján halott IS katonák képét, akiket ő ölt meg. </span></span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"><br /></span></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="background-color: black; float: left;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvceajRWxGofIGbeauvbbOR2FLnWOe5W4uWL95MU9NjqSmZIYc6EtxY6fPMTzVSAugRG05kcD7S4LUAEKjDktCzEywb-Ab7G6EzNmBTwBDg1BZ5QiH-PaXqcFiYlbORwyqHzs-9dFSKQ/s2048/IMG_8486.JPG" style="clear: left; font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1421" data-original-width="2048" height="278" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvceajRWxGofIGbeauvbbOR2FLnWOe5W4uWL95MU9NjqSmZIYc6EtxY6fPMTzVSAugRG05kcD7S4LUAEKjDktCzEywb-Ab7G6EzNmBTwBDg1BZ5QiH-PaXqcFiYlbORwyqHzs-9dFSKQ/w400-h278/IMG_8486.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az NPU egyik harcosa Karakosban<br /></td></tr></tbody></table><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">Annyira távol áll ez az egész helyzet attól, amit én normálisnak gondolok, hogy próbálok nem belegondolni, milyen az, amikor ezek az arcok ezekkel az élményekkel normálisan működő társadalmakba próbálják megtalálni a maguk rögös útját. De persze belegondolok.</span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"><br /></span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;">A kereszténység ugyan csak kétezer éves, de az asszírok már vagy ötezer éve itt élnek. Képviselőnk méltatlankodik is, hogy ezt az egész civilizációt ők építették, mire bejöttek az arabok a sivatagból és minden elbaszódott. Az amerikai invázió előtti másfél millió keresztényből mára csak néhány százezer maradt. A fő cél egy autonóm keresztény provincia lenne Irakon belül, de ez egy nagyon hosszú sztorinak ígérkezik.</span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"><br /></span></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="background-color: black; margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6mZyYOXP3iA8mboMqB2HqOdSYaqY-cCJHyJgcSTmKAnVuwMAI12JywHQSPtSLi7rHs0KvvkTJ-R1H5Xf9Vqhicy_azblKio1chFcUa3PyXTBAaRBy7wXJjz2Hj80Y_v9_y-UpDMzTgQ/s2048/WP_20161026_14_56_26_Pro__highres.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1295" data-original-width="2048" height="404" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6mZyYOXP3iA8mboMqB2HqOdSYaqY-cCJHyJgcSTmKAnVuwMAI12JywHQSPtSLi7rHs0KvvkTJ-R1H5Xf9Vqhicy_azblKio1chFcUa3PyXTBAaRBy7wXJjz2Hj80Y_v9_y-UpDMzTgQ/w640-h404/WP_20161026_14_56_26_Pro__highres.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Karakost felszabadító síita milícia érkezése<br /></td></tr></tbody></table><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"></span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><span style="font-style: inherit; font-variant-caps: inherit; font-variant-ligatures: inherit; font-weight: inherit;"><br /></span></div></span><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><div style="text-align: justify;"><span style="background-color: black;">Néhány héttel később a már felszabadított és újrainduló szomszédos és szintén keresztény Bartellában végeztünk a munkával. "Rám fér egy ital", gondoltam, és egy helyi fószer felajánlotta, hogy mutat egy helyet. A város még romokban, egyedül a templom van olyan állapotban, hogy lehet benne dolgozni. Meg, mint kiderült: a kocsma, illetve italmérés az első intézmény, ami egy lerombolt városban kinyitott. Végül is a megváltás a lényeg.</span></div><div style="background-color: black; text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="background-color: black; margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrUeZu2DyVtWv_206bD1YeQSnxAqK1hebD1uoWEfXSD-7DaCgmA8jLtxfJ6dtfMQ7_57BXIktjAjINSrl8P51uzV3ulUfnEQrci-yVWzQWE8t4z_ohYGQUdmv5lHOylixuHN66AUqiDA/s2048/WP_20161026_14_20_18_Pro__highres.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrUeZu2DyVtWv_206bD1YeQSnxAqK1hebD1uoWEfXSD-7DaCgmA8jLtxfJ6dtfMQ7_57BXIktjAjINSrl8P51uzV3ulUfnEQrci-yVWzQWE8t4z_ohYGQUdmv5lHOylixuHN66AUqiDA/w640-h360/WP_20161026_14_20_18_Pro__highres.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fullban smúzolás<br /></td></tr></tbody></table><br /></span></span></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivn1esf8sC-60lW1_hF93U86d8DQV2cpMf4DxVVU9O9cIkCQmXs3cLZXE40WAFNcPiwiAEjfVtAundFXla5-QOrZ2JUuh5thd_dE9xlFpTPl9RTnFf-khccAMlugmx86DMQGjTk_9v4A/s2048/WP_20161026_13_06_21_Pro__highres.jpg" imageanchor="1" style="background-color: black; letter-spacing: -0.533333px; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivn1esf8sC-60lW1_hF93U86d8DQV2cpMf4DxVVU9O9cIkCQmXs3cLZXE40WAFNcPiwiAEjfVtAundFXla5-QOrZ2JUuh5thd_dE9xlFpTPl9RTnFf-khccAMlugmx86DMQGjTk_9v4A/w640-h360/WP_20161026_13_06_21_Pro__highres.jpg" width="640" /></span></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">A Szent Barbara ideiglenes keresztje és őrzője<br /></span></td></tr></tbody></table><div style="-webkit-font-smoothing: antialiased; line-height: normal; margin: 0cm 0cm 10pt; text-align: left;"><span style="color: white; font-family: times; font-size: large;"><span style="-webkit-font-smoothing: antialiased; border: 0px; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-weight: inherit; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"></span></span></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-47213258279532860802020-06-16T06:14:00.000-07:002020-06-16T06:14:22.672-07:00A journey to Darfur's highest peak<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
In the winter of 2019, I was a guest of the small but
committed active couchsurfing community of Kassala on the Eritrean border in
Sudan. One day my host excused himself for an unexpected countryside trip, but
he offered to introduce me to his friend. Iman, a 25-year-old smiling Sudanese
girl welcomed me into her office. As she saw my eyes wandering around the
suspiciously nicely furnished room, she answered my first question before I
even raised it: her company runs hunting trips. My second question probably
surprised her more: I immediately asked whether she could take me and some
other people to the Deriba Caldera and the Marrah Mountains in South Darfur.
After some phone calls Iman said yes the next day.<o:p></o:p><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBLOpMxA1hfdTB1FljG8Z7NRibh9N-pjU1BjdIRkbw7E-bHyLSOOdaKKd7m4-VH9OKzv4U52csUtU4nY1WmvLnpFPPXEcxCcnpCZwH04N4HyWMHKvpswbPElfxgrHyPR1OnaEwoXRwlQ/s1600/banner_darfur_BD.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="506" data-original-width="1600" height="202" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBLOpMxA1hfdTB1FljG8Z7NRibh9N-pjU1BjdIRkbw7E-bHyLSOOdaKKd7m4-VH9OKzv4U52csUtU4nY1WmvLnpFPPXEcxCcnpCZwH04N4HyWMHKvpswbPElfxgrHyPR1OnaEwoXRwlQ/s640/banner_darfur_BD.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
The Deriba caldera volcano in the Marrah Mountains last
erupted about 3,500 years ago. When it collapsed, a sharp crater rim and two
lakes had been formed inside. A point on the remaining rim is currently the highest
peak of Sudan's at 3042 meters. The climbing itself doesn’t require special
technical skills beyond good physical condition, the difficulty lies in the
access itself. Good physical condition needed to climb but it has no technical
difficulty but the approach is challenging.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-XIXFmPAK7NWIbBk16cPunw1r6Q9eprrFrgnMLeuPQx3QyC2I8crkTKc3vcP1C3QZ1mv556IzokoDF9vnPgVwkCJ9k7qxFFbRgsrAwc3nGmcbAPioCI0rcs7uO3LvK3ZDk-d6izblUg/s1600/IMG_20200202_172948.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-XIXFmPAK7NWIbBk16cPunw1r6Q9eprrFrgnMLeuPQx3QyC2I8crkTKc3vcP1C3QZ1mv556IzokoDF9vnPgVwkCJ9k7qxFFbRgsrAwc3nGmcbAPioCI0rcs7uO3LvK3ZDk-d6izblUg/s400/IMG_20200202_172948.jpg" width="400" /></a>By then I had been traveling in Sudan for more than a month.
Last year's demonstrations and regime change did not eliminate economic
problems and neither did it stop the inflation, but the public opinion was
quite optimistic compared to my previous experience. The country was ruled by
Omar al-Bashir but in December 2018 rallies began to rise due to rising prices.
Bashir was deposed by the Sudanese army, while he was also indicted by the
International Criminal Court for war crimes and crimes against humanity.
Following the coup d’état, the country is currently led by the Military
Transitional Council, until the elections planned for 2022. I talked to
students and taxi drivers from Darfur and South Kordofan province and everyone
agreed that the situation is improving and it’s more and more safe to travel.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Throughout my life, I have worked with people with weird
hobbies and life has recently brought me two committed Hungarians, Tibor and
Zoltán, whose is to climb the highest peaks of every country. Since Denmark and
the Vatican also count in this game, it’s easy to complete a nice list of
countries as an avid amateur. But when Europe, the American continent, and much
of Asia are already done, the little-known African mountains become a pretty
nice trophy. So supply and demand finally met, and a few days later we made the
decision to head to South Darfur.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHOUp6EGTDfWk6gnRtRoLWolee5xC2MP_ug_q2ZRJUIvtwC7E7vc-GCmYr9oAyIROcC6r078sKJraCDO_LEm32wai7PvGppg7MV7BczqQJT5XF21OT48ukxifrUbW99v8ldt3_nQiSUg/s1600/IMG_20200201_071206.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHOUp6EGTDfWk6gnRtRoLWolee5xC2MP_ug_q2ZRJUIvtwC7E7vc-GCmYr9oAyIROcC6r078sKJraCDO_LEm32wai7PvGppg7MV7BczqQJT5XF21OT48ukxifrUbW99v8ldt3_nQiSUg/s400/IMG_20200201_071206.jpg" width="400" /></a>Sudan has long been suffering from the divide between its
Arab and African population, and the conflict is toppled by the independence
endeavors of Darfur. One of the independence movements is the Sudanese
Liberation Army/Movement (SLA/M) which was our partner in the adventure, and
the other is the Justice and Equality Movement. Both have been fighting a
brutal war with the Arab-dominated Sudanese regime since 2003. As a result,
hundreds of thousands fled to neighboring Chad, the rest of the population and
the residents of the Chad refugee camps were also terrorized by armed groups
funded by the Government of Sudan. With the independence of South Sudan in
2011, Sudan lost most of its oil reserves and a quarter of the country's
territory, mostly inhabited by Christians. Needless to say, Darfur’s
independence has very few supporters outside the Darfurians themselves. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Three days after landing in Khartoum in early February, my
haunting nightmare came true when dreadlocked teenagers in sunglasses<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>and <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>long trench coats approached us, one waving a machete
while the others surrounded the car with AKs in their hands. ‘It didn't last long’
the thought slipped into my mind.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYUnQU4jxFXofRkjObgZjz656cgk_iKnU-MwudBm8AKxfR8_b-Fpk7ihTsHTymvj_YgallsmcE5b0IZjxHz-WS2yMNt59PucxqhhMxGjPVyIj2BYO1rfEKail23RBrd6Q9a1y92h4Vbg/s1600/IMG_20200201_170805.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYUnQU4jxFXofRkjObgZjz656cgk_iKnU-MwudBm8AKxfR8_b-Fpk7ihTsHTymvj_YgallsmcE5b0IZjxHz-WS2yMNt59PucxqhhMxGjPVyIj2BYO1rfEKail23RBrd6Q9a1y92h4Vbg/s400/IMG_20200201_170805.jpg" width="400" /></a>The previous day we met Sheikh Ali, a former commander of SLA/M,
often called a rebel, in the capital of South Darfur, Nyala. He had been
released by the authorities after he negotiated his private agreement with the
government. This prestigious old man listened to us, then outlined a scenario
that was totally incompatible with our original plans as the only way to get up
the mountain.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
At dawn the next day, six of us squeezed into a Land
Cruiser. Iman, our guide and tour leader from Kassala, and two local dudes who
joined the expedition. One of them, Mohammed worked in Darfur and Chad for
decades and has known everyone. The other one, Rabia managed humanitarian
projects in the villages where we were heading to. We were questioned by the
police, the Sudanese army; we got permission from the ministries, so the tour
started disturbingly legally.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
The child soldiers came when we reached the ridge after the
last checkpoint of the Sudanese army. Our constantly joking Sudanese has
stopped laughing, and we fell silent too. ‘There is no adult with them’ he
replied when I asked the reason. We had to wait for someone who is past puberty
and have some authority among these youngsters. As we didn't show any
resistance, the ice slowly broke and we were invited to lunch. The menu, like
every day, was beans with canned tuna, eaten by hand from a huge dish.
Eventually an older man came and we were allowed to drive further, finally into
the rebel-controlled area.<o:p></o:p><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFFZyvoMFsdZ2QTdbnvIcNGpwtp4qm7E5OTUg_nBq6dZK8PRctxQa4aoKAt0nhiGI8RKmIDZxMGQ_WKuwWHltorcUaaIykFkRxApYObSNZ8nkyX7A1Vqj9jeWBV6TOfQbwT6_t6XERcQ/s1600/IMG_20200201_140404.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="938" data-original-width="1600" height="374" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFFZyvoMFsdZ2QTdbnvIcNGpwtp4qm7E5OTUg_nBq6dZK8PRctxQa4aoKAt0nhiGI8RKmIDZxMGQ_WKuwWHltorcUaaIykFkRxApYObSNZ8nkyX7A1Vqj9jeWBV6TOfQbwT6_t6XERcQ/s640/IMG_20200201_140404.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
After half an hour of jolting, we stopped. There was a
Liberation Army camp on the mountain, and as if we were watching a film by Béla
Tarr, a tiny point started descending, slowly approaching towards us. After ten
minutes the point took the shape of a human. He was the commander who could
give permission to continue our journey. After a short talk, he walked back
over the mountain, and half an hour later the previous scene played again, but
now he handed over <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>the paper we needed.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
The paved road ended in a village called Feina, the only way
to continue from there is either on donkey or on foot. It was time to scratch
the surface and see where we really are.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh610GCSGxod0-3Mv8IgxOcbPJuZRbsEanHUc1tTAImsuum7eZMHhrJlVTBMB9mn-smvQGZCL4a8rK-2acUtBOofQxYBpKCcL-eVa7hS0-ibv6dfA3RM9uwhAFzDtryEgQ91UAPt6HnMg/s1600/IMG_20200201_132356.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh610GCSGxod0-3Mv8IgxOcbPJuZRbsEanHUc1tTAImsuum7eZMHhrJlVTBMB9mn-smvQGZCL4a8rK-2acUtBOofQxYBpKCcL-eVa7hS0-ibv6dfA3RM9uwhAFzDtryEgQ91UAPt6HnMg/s400/IMG_20200201_132356.jpg" width="400" /></a>Prior to the turn of the millennium, tribes in the Marrah
Mountains lived in relative peace with each other and with the Sudanese regime.
Even though tourists were not very familiar with this region, some aid
organizations were present in the area, mostly building schools and running
agricultural projects.. The fact that this road is the only way to cross the
Marrah Mountains, combined with the presence of the rebel groups was enough to
draw increased attention from the government. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Negotiations started with all the about eighty tribes living
in the area with varying success, so the situation escalated into a civil war
in 2003. By 2010, the Sudanese regime got weary of the stalemate, bombed the
villages and invaded the region. This was the year when masses fled even
further into the mountains, while the situation of international organizations
became untenable, forcing them to withdraw. This year marks the time when the
last outsider set foot here: not only foreigners, but barely any Sudanese
passed by Feina other than the locals – except, of course, the army. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>The removal of President Bashir and the somewhat
cooperative attitude of the military and civilian government has made reopened
the chance for peace. Or at least the need arose.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Since there has been no tourism-motivated foreigner in this
place for 10 years, and not much before either, there was no protocol for what
a rebel organization should do with us. With no weapon and no money, with no
commission or intent, not as an aid organization or as a journalist, logic got
mate: who are we? We didn't ask questions, we didn't take photos; we talked
about moving forward and what we needed to do. We showed the peak photo of our
climb in Iraq last year, where the same three people smile at the camera under
a Kurdish and a Hungarian flag. Ultimately, that was the point that convinced
them.<o:p></o:p><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLSUcyyXRGKDpLloCGp-aWiZq5EYQVDqLg_iw3nccfq_LH5Y1sFpiB5HiftDz3B3QZOaJ1zcWpJjlDD_yj9FmzjN7w6Twm-HuHzTC7v-qjX9XJahFBNPvqQsJTDZDNyYwaIPpcFm3ung/s1600/IMG_20200202_135721.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLSUcyyXRGKDpLloCGp-aWiZq5EYQVDqLg_iw3nccfq_LH5Y1sFpiB5HiftDz3B3QZOaJ1zcWpJjlDD_yj9FmzjN7w6Twm-HuHzTC7v-qjX9XJahFBNPvqQsJTDZDNyYwaIPpcFm3ung/s640/IMG_20200202_135721.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
With this episode it has also become apparent that in the
absence of the above-mentioned protocol, every decision-making situation will
be preceded by endless negotiations, wasting our precious time. Until the last
day, half of our day was spent negotiating and waiting for permits. But let's
get back to the first one.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
We stopped the car next to one of Feina's demolished houses,
and we set up the tent between the bare walls. Dozens of locals gathered,trying
to express their expectations, which resulted in quite a surreal conversation
at a certain point.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
‘Leave the car here. And you have to pay $250 for security.’<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
‘Do not worry; it’s safe because our driver will stay here.’<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
‘It's not so safe. It's not safe for him. It can be
anything.’<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
‘Okay, then we'll send him back to the army-controlled area
and then come back in a few days and pick us up.’<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
‘You can't leave. You have to pay $250.’<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
‘I'll give you 25. 250 is out of question. “<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
‘You definitely pay.’<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
‘If I understand the situation, you have just kidnapped us.’<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEjGnpxhrGkyAVWsb1eQBpEtF2ne63DqLuIBhU3GRaOV7Y7_v3vsDHjQD3SNqbaTYkQLlk-tTEnXY64p49XKMaSmA2t1d3LxnbRh5TU51opWn2LDlbGdt9fZ6OZftsARdJZX4-GS3EvQ/s1600/IMG_20200202_091651.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEjGnpxhrGkyAVWsb1eQBpEtF2ne63DqLuIBhU3GRaOV7Y7_v3vsDHjQD3SNqbaTYkQLlk-tTEnXY64p49XKMaSmA2t1d3LxnbRh5TU51opWn2LDlbGdt9fZ6OZftsARdJZX4-GS3EvQ/s320/IMG_20200202_091651.jpg" width="320" /></a>When I pronounced the word ‘kidnapped’, the locals froze
because this spoken word is quite strong. They started protesting, and I
repeated it a few more times because if we can't go anywhere and have to pay, it’s
quite clear indeed. A robust old man suddenly appeared on scene and disbanded
the meeting with three sentences and turned to us. ‘Don't worry about these.
I'm the teacher here, you're going to sleep in the school, and the car can stay
there.’<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
We spent most of the following day to negotiate for donkeys.
Dozens of people were deliberating, then one came over and told us what they
thought. I declined and explained why we cannot accept their good deal. He
returned in another half hour with another offer, and so on. When the village
understood our intention, everyone wanted to join us. Finally, in the
afternoon, we continued our trip with six donkeys and one guide, wasting the
whole day. We even spent part of the night on the donkeys, because we couldn't
find accommodation. Maybe just because we were looking for a school.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
In the morning we arrived at a larger settlement that
everyone referred to as Toronto. Actually the name is Torongtonga but couldn’t
hear much of a difference. News had travelled faster than we did. A team of
teenagers greeted us, later the Sheikh, the SLA /M humanitarian commissary, the
military commander as well as the teachers joined the company. A bunch of kids also
showed up with huge guns and a mortar just to remind us where we are. We had breakfast
at the market: dried cricket and excellent grated liver, while our hosts apologized
for not having real meat. We performed our litany again: we are Hungarians, we
go to the mountains, we do not take photos, we do not write anything, there are
pictures of our climbing in Iraq, we do not want anything but climb up to the
summit of Marrah and see the two lakes of the Deriba caldera. From here, a larger
team led us further towards the caldera.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS45zFvcJ_QG0VM1Sprwtkwp44leEs9Y4oyk12QjC3xk8sX_efEAZ4oJOgCM319Tse5TNHkDFDk9hFuD32gg_wiQB5f89-RLa0GcBoV61c1QOaIhvKmN-lZYdajxKqx9D42Lmp9m3PLw/s1600/IMG_20200202_175125.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1529" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS45zFvcJ_QG0VM1Sprwtkwp44leEs9Y4oyk12QjC3xk8sX_efEAZ4oJOgCM319Tse5TNHkDFDk9hFuD32gg_wiQB5f89-RLa0GcBoV61c1QOaIhvKmN-lZYdajxKqx9D42Lmp9m3PLw/s320/IMG_20200202_175125.jpg" width="305" /></a>As our rebels had no idea about us, sometimes we also
struggled to figure out why things were<span style="mso-tab-count: 1;"> </span>happening around us. From the caldera we could already see the summit, so we
planned to go out there in the evening, sleep on the shore of one of the lakes,
and go up the mountain early in the morning. Our companions have no blanket, no
sleeping bag, no food and no water. Finally, standing next to the inner pond of
the caldera, one of them points to the highest peak of the inner rim: ‘You can
climb now and we wait here.’ ‘But that’s not what we came for! The one behind
it, you see?’ ‘You can't get up there from here.’ We had to return to the last
village, another two hours on donkey, at night.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Kosonga hides in the bottom of a valley next to an orange
orchard. Idyllic little village, we wrap ourselves in front of one of the tukuls.
The door is open, a small child clears a guns inside, the others smoke huge joint
before heading out into the night. In the room on the bed I have a knife next
to my head, an AK-47 on the other side, the magazine with bullets at my feet –
along with a small plastic box, containing a toothbrush.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
We are ready to leave at seven in the morning. At eight, the
first couple of people show up, then the commander. His people will be hungry
on such a long journey, he says, so they won't leave without breakfast. After
the cook quickly shredded a goat, the commander declared themselves ready for
the hike, so we could finally leave. We walked on the edge of the crater; our
locals were extremely fast, casually stopping, talking, smoking, while wearing
rubber-soled Chinese shoes. I used to say this is also a profession, if you
live in the mountains for a decade or two and can only ride donkeys or go on
foot, you cannot compete with these guys.<o:p></o:p><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUQIEVz08rNbJde8JnaeUp81wThytw7l3W8Tq36QUyU7WKsYOziRLQG9klEcao7AxAi_ylMZJH84QLrBi6XWtEgdsYivSS8HmdTdI36z7C3Z1lIyYYXWagO4opNUtj29vfUTrD3kPWQA/s1600/IMG_20200202_071201.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUQIEVz08rNbJde8JnaeUp81wThytw7l3W8Tq36QUyU7WKsYOziRLQG9klEcao7AxAi_ylMZJH84QLrBi6XWtEgdsYivSS8HmdTdI36z7C3Z1lIyYYXWagO4opNUtj29vfUTrD3kPWQA/s400/IMG_20200202_071201.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
They patiently waited for us at the highest point of Jebel
Marrah (in Arabic Jebel means mountain), taking the summit photos, showing us
around then starting to descend. They also got their first climb, obviously
they hadn't thought of coming up all the way here just to look down.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
On the way back we figured out that this must have been the
first documented climb of Sudan's highest point, and as such has extra value. Some
tourists may have come here before 2010, but the highest peak of Sudan at that
time was Mt. Kinyeti, which belongs to South Sudan since 2011. According to the
locals, Jebel Marrah has not been visited by strangers since 2010, so we can
assume we were the lucky ones to first reach this summit in the ‘new’ Sudan.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
On the way back we were asked to look at schools everywhere,
listened to the problems, and locals asked us to talk about them at home. At
the end, the military commander pulled me aside and emphasized that their
soldiers cannot be featured in social media, but villages and landscapes are of
course free to show. On the last day we spent six hours on donkey without
stopping for a single minute. The only thing that keeps us alive is the promise
of a shower and a bottle of Cameroonian whiskey smuggled from Chad (the latter
arrived, as well as the next one a day later).</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
At the child soldier checkpoint we just get off, everyone
smiled and shook hands and we are on our way back to Sudan within a minute.</div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpuAzqhbpqoftJz_IlBfljs59qBQ0iaV9fWd7XAAlc4cVhwqz1MpfmZYT1n9Ef7Gjs3YKwfGyGHjQyCVkuOlPxcm0txcuyaEAfro6VU8zdugH5MTVfZjA5uznJKYSNaYEgqKsbbnQJxQ/s1600/IMG_20200203_082026.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpuAzqhbpqoftJz_IlBfljs59qBQ0iaV9fWd7XAAlc4cVhwqz1MpfmZYT1n9Ef7Gjs3YKwfGyGHjQyCVkuOlPxcm0txcuyaEAfro6VU8zdugH5MTVfZjA5uznJKYSNaYEgqKsbbnQJxQ/s640/IMG_20200203_082026.jpg" width="640" /></a></div>
Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0Marrah Mountains, Sudan12.95 24.27-12.572034500000001 -17.038594 38.4720345 65.578594tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-79584072088108167912020-04-28T13:05:00.000-07:002020-04-28T13:29:00.406-07:00Szudán legmagasabb pontjának első megmászása<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
2019 telén az eritreai határon lévő Kassala kétfős akítv couchsurfing
közösségének a vendége voltam Szudánban, amikor vendéglátóm szólt, hogy másnap
vidékre kell mennie, de semmi gond, bemutat egy barátjának. Iman, a huszonöt
éves mosolygós szudáni lány fogadott be az irodájába. Egy hónapja nem láttam
szépen berendezett belső teret, gyanús lett az igényesség, mire elárulta,
vadásztúrákat szervező céget vezet. A második kérdésem rögtön az volt, el tud-e
juttatni Dél-Darfúrba a Deriba kalderához és a fölötte magasodó Marrah
hegységbe, mert akkor hoznék még egy-két embert. Néhány telefon után másnap
igent mondott.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZsnS-xy6oErJrBhdunzA6YjpOUUICopVa1asdsFSyCowMGJOP-2t0PowbtciUL6PMpRRe80I0waJmbRhBxGq8BEaT3ySZxDJFbJrfRqqAZSFwtf-dtjxZPuhH_e7vP-jL0acBKrHtFA/s1600/banner_darfur_BD.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="506" data-original-width="1600" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZsnS-xy6oErJrBhdunzA6YjpOUUICopVa1asdsFSyCowMGJOP-2t0PowbtciUL6PMpRRe80I0waJmbRhBxGq8BEaT3ySZxDJFbJrfRqqAZSFwtf-dtjxZPuhH_e7vP-jL0acBKrHtFA/s640/banner_darfur_BD.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A Marrah hegységben lévő Deriba kaldera vulkánja nagyjából 3500 éve tört ki
utoljára, amikor a robbanástól összeroskadt magába, kialakítva az éles
kráterperemet és a benne lévő katlanban lévő két tavat. Ma a megmaradt perem
egy pontja Szudán legmagasabb csúcsa 3042 méteren. Megmászásához elég a jó
erőnlét, technikai nehézsége nincs, inkább a megközelítése problémás. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEju601xaA42TcJ6Bn006X-M6UVFOynfdRG2DKgrmjSKK9TdiCpdX0CVldvmcm6u8jt2CljQRwQPdOZaKkhxctaSamfcYwhCbPJ3Z_wZ35JlLQzEczR9EXSh2D52f-ub7DdN2fdKMCx7_A/s1600/IMG_20200130_153016.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEju601xaA42TcJ6Bn006X-M6UVFOynfdRG2DKgrmjSKK9TdiCpdX0CVldvmcm6u8jt2CljQRwQPdOZaKkhxctaSamfcYwhCbPJ3Z_wZ35JlLQzEczR9EXSh2D52f-ub7DdN2fdKMCx7_A/s400/IMG_20200130_153016.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Addigra majd’ egy hónapja utazgattam Szudánban. A tavalyi tüntetések és
rezsimváltás nem szüntették meg a gazdasági problémákat, és az emelkedő árakon
sem enyhítettek, a közhangulat azonban elég optimista volt a korábbi
tapasztalataimhoz képest. Az országot tavalyig Omar al-Bashir irányította, de
2018 decemberében tüntetések kezdődtek az emelkedő megélhetési költségek miatt,
mire a szudáni hadsereg lemondatta, és a Nemzetközi Büntetőbíróság is fente rá
a fogát háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Megbuktatását követően átmeneti civil kormány alakult, amely a katonai átmeneti
tanácstól venné át a hatalmat 2022-ben egy átmeneti időszak után tartandó
választáson. Darfúri és dél-kordofáni diákokkal és taxisokkal beszélgettem, és
mindenki egyetértett abban, a helyzet egyre jobb, és biztonságosan lehet utazni
arrafelé. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Korábban sokat dolgoztam fura hobbijú emberekkel, az élet pedig összehozott
két remek magyarral, Tiborral és Zoltánnal, akik minden ország legmagasabb
csúcsát másszák meg. Mivel Dánia és a Vatikán is számít ebben a játékban, ezért
egész szép listát össze lehet állítani lelkes amatőrként is. Amikor azonban
Európa, az amerikai kontinens és Ázsia nagyja már kilőve, a kevéssé ismert
afrikai hegyek elég szép trófeát jelentenek. A kínálat és a kereslet így végül
szépen összeért, és pár nappal később kiadtuk a jelszót: irány Dél-Darfúr.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMM5-iGzXTuhMIygzp1Ni4g4Y929mPHeLwOmV97rLwddaMFqLqZUSwEGNhUQrST0P6bcMuMxGX-4q2IcGu5t2yM0u_2CTS1WA2XgTaJz-v9-qJdru-H5nbCU2FVsuW0vcQcPuWhHErww/s1600/IMG_20200130_092337.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMM5-iGzXTuhMIygzp1Ni4g4Y929mPHeLwOmV97rLwddaMFqLqZUSwEGNhUQrST0P6bcMuMxGX-4q2IcGu5t2yM0u_2CTS1WA2XgTaJz-v9-qJdru-H5nbCU2FVsuW0vcQcPuWhHErww/s400/IMG_20200130_092337.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Dárfurban évtizedek óta zajlanak függetlenségi törekvések, hogy
elszakadjanak Szudántól, melyet amúgy is megosztott az arabok és a feketék közti
konfliktus. Az egyik függetlenségért küzdő szervezet a kalandunkban is szerepet
kapó Szudáni Felszabadítási Hadsereg, a másik az Igazságosságért és
Egyenlőségért Mozgalom, amelyek az arab dominanciájú szudáni rezsimmel
folytattak kegyetlen háborút 2003-tól. Ennek eredményeként százezrek menekültek
át a szomszédos Csádba, a maradó népességet és a csádi menekülttáborok lakóit
is a szudáni kormány által pénzelt fegyveres csoportok terrorizálták.
Dél-Szudán 2011-es függetlenedésével Szudán elveszítette olajtartalékának
nagyját és az ország egynegyedét, ahol a lakosság többsége keresztény. Ezek
után Darfúr függetlenedésének nem sok támogatója van önmagukon kívül. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Február eleji kartúmi landolásunk után három nappal évek óta kísértő
rémálmom vált valóra, amikor napszemüveges, raszta, ballonkabátos tini
közeledett felénk egy macsetét lóbálva, miközben a többi gyerek AK-val a
kezében körbevette a kocsit. „Ez nem tartott sokáig” – hasított belém a
gondolat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Előző nap Dél-Darfúr fővárosában, Nyalában találkoztunk a gyakran csak
lázadónak nevezett Szudáni Felszabadítási Hadsereg/Mozgalom (SLA/M) egy volt
parancsnokával, Sheikh Alival, akit a hatóságok visszaengedtek a civilizációba,
miután a maga részéről különbékét kötött a kormánnyal. A tekintélyes öregúr
végighallgatta, mi járatban vagyunk, majd a terveinkkel tökéletesen
összeegyeztethetetlen forgatókönyvet vázolt fel, mint egyetlen lehetőséget, ha
fel akarunk jutni a hegyre. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFWK8LeV7aWofkLSAd6qyLoxMj5xbx2AW4KRMtbYnwWDUHkB0cfaeXq_LY12xxLqcb9tN4ob6W37fiy7t-w4dQD8Mt-xfvtaSSGl0xfLp_sXLxDyoYZKBZ5DGBrUWVZPe3yOgmn6IN9w/s1600/IMG_20200201_140404.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="938" data-original-width="1600" height="375" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFWK8LeV7aWofkLSAd6qyLoxMj5xbx2AW4KRMtbYnwWDUHkB0cfaeXq_LY12xxLqcb9tN4ob6W37fiy7t-w4dQD8Mt-xfvtaSSGl0xfLp_sXLxDyoYZKBZ5DGBrUWVZPe3yOgmn6IN9w/s640/IMG_20200201_140404.jpg" width="640" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap hajnalban hatan nyomorogtunk a Toyota Land Cruiserben. Kassalai
kísérőnk, Iman mellett két helyi koma is csatlakozott az expedícióhoz. Egyikük
évtizedek óta Darfúrban és Csádban dolgozott, és mindenkit ismert, a másik
azokban a falvakban vezetett humanitárius projekteket korábban, ahova mentünk.
Kihallgattak a rendőrök, voltunk katonáknál, kaptunk engedélyt
minisztériumoktól, így nyugtalanítóan legálisan kezdődhetett meg a túra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Amikor a szudáni hadsereg utolsó ellenőrző pontja után felértünk a
hegygerincre, jöttek a gyerekkatonák. Folyamatosan viccelődő szudánijaink
elhallgattak, mi is befeszültünk. Végül megkérdeztem helyi emberünket, mi ez a
gyász. „Nincs velük felnőtt” – válaszolta. Úgyhogy várnunk kellett valakit, aki
érettségiző kor fölött lehet, és van némi tekintélye ezekben a berkekben.
Mindenesetre ellenállást nem mutattunk, ott lődörögtünk a többi csellengővel,
végül valahogy oldódott a hangulat, és meghívtak ebédelni. A menü, mint minden
nap, bab volt tonhalkonzervvel, amit egy fémlavórból kézzel evett mindenki a
földön guggolva. Végül befutott egy idősebb fazon, és tovább tudtunk gurulni,
immár a lázadók által ellenőrzött területen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgITXonc8tBTkcK94Bbd21GubLazbZomlV5HE6Csy4XUzWkSp8srOvyGAbsuzAMA9K5I2RFntaXIswo0CpB7IYbW7k66FY_944oq-Z2mLNhZvQyNr9RgAaSZSsMHv6SCb1Wdy0AbzgYNA/s1600/IMG_20200201_071206.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgITXonc8tBTkcK94Bbd21GubLazbZomlV5HE6Csy4XUzWkSp8srOvyGAbsuzAMA9K5I2RFntaXIswo0CpB7IYbW7k66FY_944oq-Z2mLNhZvQyNr9RgAaSZSsMHv6SCb1Wdy0AbzgYNA/s320/IMG_20200201_071206.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Fél óra zötykölődés múlva megálltunk. A felszabadítási hadsereg tábora volt
a hegyen, és mintha egy Tarr Béla filmet néznénk, egy pont elindult el onnan,
felénk. Tíz perc után mellénk érve emberformája lett, ő volt az a parancsnok,
aki engedélyt tudott adni a továbbvonulásra. Rövid beszélgetés után
visszaballagott a hegyre, majd fél órával később újból emberré vált a pontból,
és megkaptuk a szükséges papírt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Egy Feina nevű településen ért véget az út, innentől csak szamárral és
gyalog lehet továbbmenni, és ehhez ideje volt egy kicsit megkapargatni a
felszínt, hogy hol is vagyunk tulajdonképpen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az ezredforduló előtt a Marrah hegység törzsei aránylag békében éltek
egymással és a szudáni rezsimmel. Ugyan turisták akkor sem nagyon jártak erre,
de néhány segélyszervezet jelen volt a térségben, iskolát építettek,
mezőgazdasági programokkal javították az élelmiszertermelést. Mivel a Marrah
hegységen kizárólag erre lehet átkelni, a kormány részéről felmerült az igény,
hogy komolyabban ellenőrizzék a régiót, márcsak a függetlenkedők miatt is. A
környéken élő nagyjából nyolcvan törzzsel is elkezdtek tárgyalni, valamelyikkel
sikerült megegyezni, másokkal nem, így 2003-ra polgárháborúvá eszkalálódott a
helyzet. 2010-ben aztán a szudáni rezsim megelégelte a helybenjárást,
szétbombázta a falvakat és bevonult. Ez volt az az év, amikor tömegek
menekültek innen még beljebb a hegyek közé, és amikor a nemzetközi szervezetek
helyzete tarthatatlanná vált és kivonultak. Utoljára ekkor járt itt idegen –
nemcsak külföldi, hanem nem helybéli szudáni sem nagyon volt itt azóta.
Leszámítva persze a bevonuló hadsereg katonáit. Most pedig Bashir elnök
eltávolítása és a valahogy együttműködő katonai és civil kormány felállása lehetővé
tette, hogy megpróbáljanak a felek békét kötni. Vagy legalábbis felmerült az
igény.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSQoPwhOnVQdo_KxfLnqI_McQk4VpgdZOBPWT8Gbt-g4C_bV3Azfry54uDQx8nNcqujKETelAAj73VY99rzAplmXb9Hh1mkPU00qT47XO8C7CnwhR2pNVHjPyjkYeI0zhXZiVUMb6fpA/s1600/IMG_20200202_091651.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSQoPwhOnVQdo_KxfLnqI_McQk4VpgdZOBPWT8Gbt-g4C_bV3Azfry54uDQx8nNcqujKETelAAj73VY99rzAplmXb9Hh1mkPU00qT47XO8C7CnwhR2pNVHjPyjkYeI0zhXZiVUMb6fpA/s400/IMG_20200202_091651.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Mivel 10 éve nem járt erre turisztikailag motivált külföldi, és előtte sem
nagyon, nem volt protokoll arra nézve, mit kezdjen velünk egy lázadó szervezet.
Fegyver és pénz, megbízás vagy hátsó szándék nélkül, nem segélyszervezetként és
nem újságíróként mattot kapott a logika: kik vagyunk? Nem kérdezősködtünk, nem
fotóztunk, arról beszéltünk, hogy tudunk továbbjutni, és mire van szükségünk
ehhez. <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2019/10/ratatatorikazirakikirakat.html" target="_blank">Tavalyi iraki mászásunkról</a> mutogattuk a csúcsfotót, ahol ugyanez a három
ember egy kurd és egy magyar zászló alatt mosolyog a kamerába. Végül ez volt az
a pont, ami meggyőzte őket, hogy mi tényleg ilyenek vagyunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Innentől kezdve az is nyilvánvalóvá vált, hogy a már említett protokoll
híján minden egyes döntési helyzetet hosszas tárgyalások fognak követni és
rengeteg időt vesztünk. Az utolsó napunkig minden napnak a fele tárgyalással és
engedélyekre várással telt. De térjünk vissza az elsőhöz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Feina egyik lerombolt háza mellé bekanyarodtunk a kocsival, és a csupasz
falak közé felvertük a sátrat. Összegyűlt tucatnyi helyi, és megpróbáltak
dűlőre jutni, ők mit várnak el tőlünk, ami egy ponton elég szürreális
beszélgetést eredményezett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Itt hagyjátok a kocsit. Nem jó ez így. Fizessetek 250 dollárt, nehogy baja
legyen.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Szerencsére nem lesz, itt marad a sofőrünk is.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Az nem olyan biztos. Neki nem biztonságos. Bármi lehet.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Jó, akkor visszaküldjük a hadsereg által ellenőrzött területre, majd pár
nap múlva visszajön és felvesz minket.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Nem mehet el. Fizetnetek kell 250 dollárt.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Adok 25-öt. A 250 kizárt.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Mindenképpen fizettek.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Ha jól értem a helyzetet, ti most elraboltatok minket.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Amikor kiejtettem a „kidnapped” szót a számon, a helyiek ledermedtek, mert
kimondva elég erős, és elkezdtek tiltakozni ellene, mire kimondtam még párszor,
mert ha nem mehetünk el semerre, és muszáj fizetnünk, akkor ezen nincs mit
szépíteni. Erre a jelenetre érkezett egy nagydarab öregúr aki három mondattal
feloszlatta a gyűlést, és hozzánk fordult. „Ezekkel ne törődjetek. Én vagyok
itt a tanár, az iskolában fogtok aludni, és a kocsi is maradhat ott.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT8e_Ed642wC0mTjBvNo_TTiBxlmBaB48Owp2xyWTaFpJvoBoAYE3a-9vuy52WVYrIuZ_kHD-SR8G7mVALvZVDFJ8zVp5ejRpw0LRPDYzl_yU4Wq5Xc4G_S_CTHb6wb1DrF4WUFPEMZA/s1600/IMG_20200202_132223.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT8e_Ed642wC0mTjBvNo_TTiBxlmBaB48Owp2xyWTaFpJvoBoAYE3a-9vuy52WVYrIuZ_kHD-SR8G7mVALvZVDFJ8zVp5ejRpw0LRPDYzl_yU4Wq5Xc4G_S_CTHb6wb1DrF4WUFPEMZA/s400/IMG_20200202_132223.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap szereztünk szamarat, ismét fél napos tárgyalással. Tucatnyi ember
tanakodott, egy odajött, megmondta, szerintük mi van. Visszautasítottam, és
elmagyaráztam, nekünk miért nem jó az ajánlata. Visszament, újabb fél óra, újra
felbukkant egy másik ajánlattal, és így tovább. Az egyik tárgyalási kör után
egy ifjú titán szétlőtte az eget. Túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottunk
neki, azonban nemsokára hozzánk jot egy megfontoltabb fazon és elnézést kért. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="mso-spacerun: yes;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">“Miért is?” <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">“Sajnáljuk, hogy ez történt. Mármint a lövöldözés.” <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">„Ugyan, semi gáz.” <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">“Nagyon részeg volt a srác, most letartóztatták és bezárták, amíg kialussza
magát. Nem lehet így viselkedni mások előtt.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Amikor a falu megértette, mit szeretnénk pontosan, mindenki velünk akart
jönni. Végül délután indultunk tovább hat szamárral és egyetlen kísérővel, egy
teljes napot elvesztegetve. Az éjszaka egy részét is szamárháton töltöttük,
mert nem találtunk olyan helyet, ahol befogadnak – de lehet, hogy csak azért,
mert iskolát kerestünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-9vvdyOh2qA42NBuqckfzuKYzbrWYjSiRfd6IDzKBm9eavIftdxCFTGVQIV3lMXl6h9GjsgN1ERsbSEGP60JpiqkxLcodCSpF9ILDfHy9tkHuKC_azaoxwNHGyx6tWSWhNUNf8AVJrg/s1600/IMG_20200201_132356.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-9vvdyOh2qA42NBuqckfzuKYzbrWYjSiRfd6IDzKBm9eavIftdxCFTGVQIV3lMXl6h9GjsgN1ERsbSEGP60JpiqkxLcodCSpF9ILDfHy9tkHuKC_azaoxwNHGyx6tWSWhNUNf8AVJrg/s640/IMG_20200201_132356.jpg" width="640" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Délelőtt egy nagyobb településre érünk, ahogy mindenki mondja, ez itt
Toronto. Valójában Torongtonga, de tényleg torontóznak. Ide már elért a hírünk.
Egy csapat tini fogad, megjelenik a sejk, az SLA/M minden nagyobb településen
lévő humanitárius komisszárja, a katonai parancsnok, meg később a tanárok.
Azért a biztonság kedvéért felbukkan pár gyerek hatalmas fegyverekkel meg egy
aknavetővel, csak hogy értékeljük a komoly szándékot. A piacon reggelizünk,
bemelegítésnek szárított tücsköt, majd kiváló resztelt májat, miközben elnézést
kérnek vendéglátóink, mert nincs hús. Újra előadjuk a litániát, magyarok
vagyunk, hegyre megyünk, nem fotózunk, nem írunk semmit, itt vannak az iraki mászásunk
képei, nem akarunk semmit, csak felmenni a Marrah csúcsára, és megnézni a
Deriba kaldera két tavát. Innentől egy nagyobb csapat kísér tovább a kaldera
felé, miután Zoli elénekelte vagy kétszáz gyereknek a Tavaszi szélt meg pár
Rákóczi dalt, amire a gyerekek a helyi dalokkal válaszoltak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTPTZVLBku-1PhqAVBF91EgUXTG0bqiki4N8PPd2ux9VBv_yIzY5A06BaerEBttaSUBWapPB7UepGu-9vCNMBlcunOH7B61YyEHp_B108TllZYd3CXgPjK7-_3qiD4dmU3bYTyFSmYJg/s1600/IMG_20200201_170805.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTPTZVLBku-1PhqAVBF91EgUXTG0bqiki4N8PPd2ux9VBv_yIzY5A06BaerEBttaSUBWapPB7UepGu-9vCNMBlcunOH7B61YyEHp_B108TllZYd3CXgPjK7-_3qiD4dmU3bYTyFSmYJg/s400/IMG_20200201_170805.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ahogy a lázadóinknak nincs fogalmuk rólunk, úgy nekünk is gondot okoz néha
kitalálni, mi miért történik. A kalderából látszik a csúcs, úgy tervezzük, este
odamegyünk, ott alszunk valamelyik tó partján, és kora reggel felmegyünk a
hegyre. Kísérőinknél se takaró, se hálózsák, se kaja, se víz. Végül a kaldera
belső tava mellett állva az egyik felmutat a belső perem legmagasabb pontjára,
hogy akkor lehet mászni, megvárnak. „De mi nem ezért jöttünk, hanem azért ott
mögötte, látod?”. „Oda innen nem lehet felmenni.” Vissza kell menni a legutolsó
faluba, újabb két óra szamárháton, éjszaka.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Kosonga egy völgy aljában bújkál egy narancsültetvény mellett. Idilli apró
falu, az egyik ház elé bevackoljuk magunkat. Az ajtó nyitva, bent egy kisgyerek
fegyvereket tisztogat, a többiek hatalmas dzsointot szívnak, mielőtt
beleindulnak az éjszakába. A szobában az ágyon a fejemnél kés, a másik oldalon
egy AK, a lábamnál tárak, amik között kiválóan elfér egy kis műanyag doboz egy
fogkefével.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Reggel hétkor indulásra készen várjuk, hogy ma mi miatt kell késve indulni.
Nyolckor felbukkan az első pár ember, majd a parancsnok. Az emberei éhesek
lesznek egy ilyen hosszú úton, mondja, ezért reggeli nélkül nem indulnak el.
Gyorsan főznek egy felaprított kecskét, majd úgy ítélik meg, felkészültek a
túrára és elindulhatunk végre. A kráter peremén haladunk, helyieink rendkívül
gyorsak, megállva, beszélgetve, dohányozgatva, gumitalpú kínai cipőkben.
Szoktam mondani, ez is egy szakma, ha valaki másfél-két évtizedet él a
hegyekben és kizárólag szamárral vagy gyalog tud közlekedni, azzal nem érdemes
hazai pályán versenyezni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtK5bMZo70lECDKaAnlCyEQtyW5MOu5AyYH1L1XIgsXRhZmXCoETXO1EKHzn8Y0OM1zSAc0mVQZ0X3U4-8YzjU0LsXoNkTHP3w-fWpElNu39BIbejy1_2kDJuCmHtEr2QO8OoibpGJJw/s1600/IMG_20200202_121031.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtK5bMZo70lECDKaAnlCyEQtyW5MOu5AyYH1L1XIgsXRhZmXCoETXO1EKHzn8Y0OM1zSAc0mVQZ0X3U4-8YzjU0LsXoNkTHP3w-fWpElNu39BIbejy1_2kDJuCmHtEr2QO8OoibpGJJw/s400/IMG_20200202_121031.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A Dzsebel Marrah (a dzsebel arabul hegy, mindenki így hívja ezt a csúcsot)
legmagasabb pontján szépen bevárnak minket, elkészülnek a csúcsfotók,
körbemutatják a környéket, és elindulunk lefelé. Nekik is első mászás, nyilván
eszükbe nem jutott eddig, hogy fel kéne jönni ide, hogy lenézhessenek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Útközben kisakkozzuk, ez volt Szudán legmagasabb pontjának első dokumentált
mászása, és mint ilyen, extra sportértéke van. Korábban járt erre turista, az
egészen biztos, de akkor még Szudán legmagasabb pontja a most már Dél-Szudánban
lévő, mintegy száz méterrel magasabb Kinyeti csúcsa volt. 2011 óta az
Dél-Szudán legmagasabb pontja, erre viszont 2010 óta nem járt idegen, ezért
feltételezhető, hogy mi voltunk a szerencsések.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Visszafelé úton mindenhol meg kellett nézni az iskolákat, beszámoltak a
problémákról, és nagyon kérték, hogy otthon beszéljünk róluk. Aztán félrehív a
katonai parancsnok, hogy a fegyveresekről nem lehet posztolni a közösségi
médiában, a falvakról meg a tájról persze igen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP3vrS657MHZvy2-XWAmOBi0qUglwlkFmS9MvXklQm3MDZdf1R3Gk5Svb_XuRT0ZJy1LTN7lv_bJQ1ZPvxx2RBm8oZfOvGvRaNQ676XpM-ki7GS0B0M504fI4FWEH_l2lonXz80jKXUQ/s1600/IMG_20200202_172948.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP3vrS657MHZvy2-XWAmOBi0qUglwlkFmS9MvXklQm3MDZdf1R3Gk5Svb_XuRT0ZJy1LTN7lv_bJQ1ZPvxx2RBm8oZfOvGvRaNQ676XpM-ki7GS0B0M504fI4FWEH_l2lonXz80jKXUQ/s400/IMG_20200202_172948.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kulturális barátkozás a lázadók amulettje és a Slayer logo között</td></tr>
</tbody></table>
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Utolsó nap megállás nélkül hat órát töltünk szamárháton. A golyóimat nem érzem, az alsó csigolyáim sikítanak, amikor a szamár meredeken lefelé lép és hátrafele <o:p></o:p></span>rádőlök a nyeregre. Gyakorlatilag az
tart életben, hogy ha naplemente előtt elérjük az aszfaltcsíkot, éjszakára
esélyes egy zuhanyzás, illetve ígértek nekünk egy üveg Csádból csempészett
kameruni viszkit (ez utóbbi rendesen meg is érkezett, ahogy másnap a következő
is). Feinában el akartam búcsúzni a szamaras emberünktől, de sehol sem
találtam. Lemaradt mögöttünk az utolsó pár kilométeren és meglátogatta egy
rokonát, aki ellátta valami helyi borzalmas szesszel. Amíg én a biztonsági
főnökkel smúzoltam, kománk vállalhatatlanra itta magát. A parancsnok maga elé
rendelte, hogy tisztességesen lecsessze. Próbált vigyázba állni a főnök előtt,
de nem sikerült és összeesett, mint egy colstok. Röhögve indulunk haza.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A gyerekkatonás ellenőrző ponton csak kiszállunk, mindenki mosolyogva
lejattol és másfél perc után gurulunk is vissza Szudánba. Az élmények súlya
alatt gyorsan megegyezünk, kár lenne változtatni ezen a csapaton, és
legközelebb Eritreában és Csádban is behúzzuk valahogy a legmagasabb pontokat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9yx_VF-cMbbll4y00jHZHqHTnaC6NWcTtcSQspdlJMS_18hyCvdIMlf7xtCRkmubGhQnmo7kaaD_dooEXkjBFmmn9mT5ICkw6qfvjOssbFCDVMoY4Ce1i6yj395Tkt0RQJ0xRBTB61w/s1600/IMG_20200203_082026.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9yx_VF-cMbbll4y00jHZHqHTnaC6NWcTtcSQspdlJMS_18hyCvdIMlf7xtCRkmubGhQnmo7kaaD_dooEXkjBFmmn9mT5ICkw6qfvjOssbFCDVMoY4Ce1i6yj395Tkt0RQJ0xRBTB61w/s640/IMG_20200203_082026.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<br />Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-84876908650327178902020-03-31T10:43:00.003-07:002020-03-31T10:45:11.259-07:00Égi ösvényen<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Még mindig a szudáni dolgaimat rendezgetem, de addig is találtam egy remek felvételt az észak-vietnámi Ha Giang motorozós kör egyik ikonikus helyszínéről, a Skypathról. Magáról a körről <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2019/09/motor-sor-hegyek-vietnam.html" target="_blank">már írtam korábban</a>, de ez a felvétel friss, három hete készítettem. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
A Skypath egy öt kilométeres egysávos ösvény magasan a hegyek oldalában. Motorral is lehet rajta vitézkedni, de ha az ember komolyabban bemerészkedik a gerincen túli falvakba, akkor bizony le kell tenni valahol és gyalog folytatni. Nem kezdőknek való, legalábbis nem félős kezdőknek, nagyon nagyot lehet esni innen.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
Maradjatok otthon, vigyázzatok magatokra! A hegyek megvárnak, <a href="https://ikaland.hu/turak/hegymaszas/3000-es-csucsok/vietnam-fansipan" target="_blank">jövőre is jövünk</a>! </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/P9QIQh9goNA/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/P9QIQh9goNA?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
Néhány képet is fölteszek azért.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIjoQT_ZgWFb-Bo4O_j3tH6ldtYH_303PA2jJoGbke2k-21GdN0D4aGQ8T0k3j6Z1niGpJXxX9Ahar8uw47Uk-0SpdVBq6VUyna8PnQDzFqhioNBoTzdgMqzER_cpSCa5Y0QDHOrevMw/s1600/IMG_20190630_110523.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIjoQT_ZgWFb-Bo4O_j3tH6ldtYH_303PA2jJoGbke2k-21GdN0D4aGQ8T0k3j6Z1niGpJXxX9Ahar8uw47Uk-0SpdVBq6VUyna8PnQDzFqhioNBoTzdgMqzER_cpSCa5Y0QDHOrevMw/s640/IMG_20190630_110523.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikDiiZnQaLmf0jBkPUvjxi3l92G_VmGr13KxjPScthac495xyx6EVp5YnCkfTgUGmLMPqUvK-rSYIkSH1OUNmFj-QA3enwYODoBADyDN2k_AslUiZ7OGU1cGwTl2BvNKva_96HnsDmEw/s1600/IMG_20190630_115253.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikDiiZnQaLmf0jBkPUvjxi3l92G_VmGr13KxjPScthac495xyx6EVp5YnCkfTgUGmLMPqUvK-rSYIkSH1OUNmFj-QA3enwYODoBADyDN2k_AslUiZ7OGU1cGwTl2BvNKva_96HnsDmEw/s640/IMG_20190630_115253.jpg" width="640" /></a></div>
<br />Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-84265408106478607472019-12-20T02:58:00.000-08:002020-01-19T07:08:26.050-08:00Visszatérés Afrikába. Szudán. Második rész.<div id="fb-root"></div>
<script async defer crossorigin="anonymous" src="https://connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v5.0&appId=204729252896498&autoLogAppEvents=1"></script><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><b>Számok</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Mennyiért váltod a dollárt szudáni fontra?” <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Huszonöt.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Huszonöt mi? Ennél még a bankban is jobban váltják.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Ötven.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Az jó árnak számít?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Hetven.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Figyelj, két perce sem vagyok az országban, nem tudom, a hetven jó-e. De
itt a telefonom, írd bele, hogy mennyit adsz egy dollárért.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Majd bepötyögi: 76.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Addigra már odalépett több pénzváltó, meg pár nézelődő, végül az egyik el
tudott igazítani, hogy a 76 az jó ár, a többiek 75-ért váltanak. Ez volt az első
élményem Szudánban, és két dolog azonnal átjött: Egyiptomtól eltérően itt nem
akarnak átverni, valamint angol nyelven gondban vannak a számokkal (is). Mondjuk
az én arabom sem acélos. Magabiztosan használják a 20-at, a 25-öt, az 50-et meg
a 100-at meg ezek kombinációit, függetlenül attől, hogy valójában mennyi az
annyi. Ami persze egyáltalán nem baj, mert később rengeteg vicces beszélgetés
sült ki ebből.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKtK1vlpVMQx0RtZoftsS-enBLinQdSDCyVo4Basd-xKJgaCvOBq7zWdmpw-u-cEWKtteVkNHY1RDAqD2-N6aKRPksR-81KM2TqR4zlCbeoH0bkiug_V8iBQCsNZALcVrBFpkW-W7jXQ/s1600/2+%252810%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKtK1vlpVMQx0RtZoftsS-enBLinQdSDCyVo4Basd-xKJgaCvOBq7zWdmpw-u-cEWKtteVkNHY1RDAqD2-N6aKRPksR-81KM2TqR4zlCbeoH0bkiug_V8iBQCsNZALcVrBFpkW-W7jXQ/s640/2+%252810%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szahara a Dzsebel Ferkeh csúcsáról.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Már vagy másfél hete nem láttam turistát, amikor felbukkant a szállásomon
egy japán srác. Jött vele a menedzser, az árról beszélgettek.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Mennyi itt egy éjszaka?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Fifteen hundred.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Mennyi? Az nagyon sok. Nem five hundred?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Mennyit maradsz?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Két éjszakát.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Fifteen hundred.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Fifteen hundred egy vagy két éjszakára?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Yes, fifteen hundred.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Én akkor már nagyon röhögtem, de nem akartam elrontani a játékot.
Javasoltam, hogy üsse be a kalkulátorba, ami meg is történt: 250.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Buszra várok. Túl sok illúzióm nincs. Szerencsére pályaudvaron vagyok a határon, ide
nem érkezik semmi valahonnan, amire várni kell, hanem csak indul. „Határozottan jobbak az esélyeim” –
gondolná egy kezdő. Megveszem a jegyet, az asztalnál ülő arc nagyon mondja,
hogy reggel 7-kor indul. A jegyre valahogy már 7:30-at ír, én meg tudom, ha 9
előtt bármi történik, szerencsés vagyok. Azért reggel 8-kor rákérdezek, hátha
valami váratlan zavar állt be az univerzum rendjében.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Nézd, 8 óra van. Mikor indul a busz?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„7-kor.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">(Csak megjegyzem, fél 10-kor közölték, hogy aznap nem megy busz egyáltalán,
de ez egy hosszabb kaland és majd megírom legközelebb.)<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi27jlQbM4rFz0vENJTNNFcxkAmQUqVdfIYxELGRL0dMFT-2RGfW9kmet8Zft1Wpe-1D_y2TqVemT5dem-CJvDUf84t7LeWxUmJTdcPvA7bYIL3Hu0_uanZP2nQX4NRVzbmPB8-pVlUHw/s1600/2+%252816%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="861" data-original-width="900" height="382" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi27jlQbM4rFz0vENJTNNFcxkAmQUqVdfIYxELGRL0dMFT-2RGfW9kmet8Zft1Wpe-1D_y2TqVemT5dem-CJvDUf84t7LeWxUmJTdcPvA7bYIL3Hu0_uanZP2nQX4NRVzbmPB8-pVlUHw/s400/2+%252816%2529.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Végül tegnap beültem egy kávéra Kassala vigalmi negyedében. A helyi menő
hely, 5 fontot, vagyis kb. 20 forintot kell fizetni a belépésnél. Kértem egy
kávét, kaptam egy tálcán vizet jéggel, egy halom friss pattogatott kukoricát,
külön kis pohárkát vízzel a cukros kanálhoz, egy púp cukrot, meg egy
agyagkancsóban erős, fűszeres kávét. Az utcán ülő nőknél a gyömbéres kávé 10-20
font. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Mennyi lesz?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Hundred fifty.” <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Hm, 2 dollár, nem rossz. Annyit megér nekem, de ez Szudán legdrágább
kávéja. A kezébe nyomok egy százast meg egy ötvenes. A százast visszaadja:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Hundred fifty.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Fogom a pénz, egyiket a jobbomban, a másikat a balban és mutogatom: „This
is a hundred and this one is fifty.” <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Yes, hundred fifty”.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Figyelj, ez egy százas, ez meg egy ötvenes. A kávé nem hundred fifty,
hanem fifty. Hundred nélkül.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Yes.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Imádom ezt az országot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><o:p><span style="font-size: large;">***</span></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><o:p><span style="font-size: large;"><br /></span></o:p></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBkRUmuqoPKAhs1YVG3IWiddNYoQUuZeCGSiyyXKiBDal4cx2oUN3nUtbdviGXrbsTswAz_JoGkSGEybwErGW-wmUb0mwXU5mInDBEPmQ2_IuRcGPX9dqgj_jl8CTEsz2Dr6O3psX7sw/s1600/a.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBkRUmuqoPKAhs1YVG3IWiddNYoQUuZeCGSiyyXKiBDal4cx2oUN3nUtbdviGXrbsTswAz_JoGkSGEybwErGW-wmUb0mwXU5mInDBEPmQ2_IuRcGPX9dqgj_jl8CTEsz2Dr6O3psX7sw/s400/a.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Taka hegyek, Kassala</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><b>Hegyek</b><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Szudánban hegyet mászni nem éppen nemzeti sport. Minden forró és köves.
Délen, ahol már a szikkadt fű is megjelenik, sárga, tüskés kórók és méretes
kullancsok várják a tengerszint feletti magassággal elégedtelen bolondokat.
Akik persze sose jönnek, végül a kullancsok beérik a kecskékkel meg a majmokkal.
De északon csak a kő van.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Dél felé autózva néhány nagyobb kúp emelkedik ki a Nílus sík vidékéből. Más
természeti akadályt nem találva, és a Szaharában való elveszésről lemondva,
ezeket a kúpokat terveztem megmászni. Legalábbis néhányat közülük. A legközelebbi
a Dzsebel Abri, látótávolságon belül.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Este befut a szállásomra az Asszuánban megismert ukrán pár, Vlad, a
cirkuszi zsonglőr meg a csaja, aki ugyanott akrobata. Vlad is csinálna valami
szokatlant, megbeszéljük, hogy reggel korán kelünk és elkirándulunk a hegyre.
Térképen toronyiránt 4-5 kilométer a csúcs a város szélétől, úgy számoljuk,
négy óra alatt megvan oda-vissza. Hogy még gyorsabban haladjunk, lestoppoljuk
az első kocsit, ami jön. Egy mentőautó, elöl két emberrel, de megáll és
bezsúfolódunk melléjük.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A város szélétől elindulunk gyalog, később a lankás sziklák után egyre
meredekebb, végül már mászni kell, persze nem akárhol, csak ahor találunk
értelmesen mászható részt a függőleges falon. Bemelegítésnek megteszi a másnapi
túrához, majd visszastoppolunk Abriba.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0VpSEKXAcjFyBZ7Bz0GN_ML0zZjDsUUxT7uXowvJqrkwjkGnKZCM2CHmyUmkVIEhyNLZ6jBpaurWdzln_QZiMP8XblcN0K-Z49K__mfq-1Jon9SiQQXft1-5EqZAHHMJu7vOEkAYwOw/s1600/2+%25288%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0VpSEKXAcjFyBZ7Bz0GN_ML0zZjDsUUxT7uXowvJqrkwjkGnKZCM2CHmyUmkVIEhyNLZ6jBpaurWdzln_QZiMP8XblcN0K-Z49K__mfq-1Jon9SiQQXft1-5EqZAHHMJu7vOEkAYwOw/s400/2+%25288%2529.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Stoppolás közben hosszú percekig lehet tanulmányozni a belső dekort.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Másnap egyedül megyek, jóval ambíciózusabb célokkal. A 40 kilométerre lévő
Dzsebel Ferkeh megmászása a terv. Péntek van, de mivel erről fogalmam sincs,
nem zavar, hogy nincs forgalom. Úgy tíz kilométer gyaloglás után már igen, de
forgalom attól sincs. Végül az első kocsi megáll és elvisz a hegy lábánál lévő
faluba, Ferkehbe. A helyi öregek invitálnak ebédelni, de udvariasan lekoccolok,
mert nincs kedvem babot enni több óra túrázás előtt. A helyiek nem értik mit
csinálok, azt kérdezik, drágakövet keresek-e, mert akkor más megítélés alá
esek. De megnyugtatom őket, hogy nem, meg akkor amúgy sem stoppal érkeztem
volna.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A hegy nem tűnik könnyűnek, a tetején lévő platót sziklafal veszi körül,
legalábbbis arról az oldalról, ahonnan látom. A hátizsákomban van 3 liter víz
meg egy kiló banán, van nálam telefon és fejlámpa, meg minden a nap ellen. Ha rosszra
fordulnak a dolgok, ezzel kihúzok 48 órát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNaqJ-8yFduK6wtj5TA7LMMM2KCYTUbOytwDhyJ8deKXKVrb7tInXvcVy8gFwZC_TENlGjbnGniN9Ocu00oftveL7QRedddKyWEFWX7_yIbVTSPIcO752AYrqjB3nMXJ6rlDTvDuWqsA/s1600/2+%25289%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNaqJ-8yFduK6wtj5TA7LMMM2KCYTUbOytwDhyJ8deKXKVrb7tInXvcVy8gFwZC_TENlGjbnGniN9Ocu00oftveL7QRedddKyWEFWX7_yIbVTSPIcO752AYrqjB3nMXJ6rlDTvDuWqsA/s640/2+%25289%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Dzsebel Ferkeh</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Végül persze találtam egy aránylag biztonságos rést a falon. Akkor már csak
azon izgultam, hol jutok le, mert ahol fölmásztam, az lefelé legfeljebb B
tervnek jó. Végül odafentről láttam egy vízmosást (az utolsó eső ’98-ban volt a
helyiek szerint) és azon leereszkedtem. Majd két óra gyaloglás a főút szélén,
zéró forgalom, végül négy rövid, pár kilométeres fuvarral hazavergődtem és
elájultam.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsW0hnrhpkeTzKA01tL2FAbZxhpcLdffh59e_gaDgg_fQCRzzNs0NBpHuVy1s23q5NXksYwszJazmoz5wveH2r_uyMJRKxvZdiU_IBAN_PprSEh-Iu6tjy_ffQvzJ-2HKqv3L85BmtXQ/s1600/2+%25287%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsW0hnrhpkeTzKA01tL2FAbZxhpcLdffh59e_gaDgg_fQCRzzNs0NBpHuVy1s23q5NXksYwszJazmoz5wveH2r_uyMJRKxvZdiU_IBAN_PprSEh-Iu6tjy_ffQvzJ-2HKqv3L85BmtXQ/s400/2+%25287%2529.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px; text-align: center;">Ereszkedés a Dzsebel Abriról Vladdal, az ukrán zsonglőrrel</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Az elmúlt két mászás alapján a párszáz méter magas sziklás szaharai hegyek
megmászásának</span></span><span style="font-size: large;"> alapjai és kellékei:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">- 3 liter víz (az embernek több kéne, de azt cipelni is kell)<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">- 1 kiló banán és opcionálisan 1 kiló grapefruit<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">- Képesség, hogy bármilyen járművet gondolkodás nélkül megállíts a
továbbjutás érdekében<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">- Minden felszerelés nap ellen (tarkóvédős sapka vagy fejkendő, hosszú ujjú,
hosszú nadrág, zárt cipő)<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">- Ne kapkodj, mert ha leesel vagy eltöröd bármid, kizárt dolog, hogy életben
maradsz. Senki nem jön érted. Mindent saját erődből kell végignyomni. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">-Nem árt,
ha a szállásodon szólsz, hogy mi a terved. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Azt hiszem, ha egyszer vezetek túrát ide, ezt a hegyet mindenképpen
megmásszuk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">***</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><b>Zichy</b><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Kartúmban nincs sok látnivaló. Nem véletlenül nincs rajta a világ legjobb
fővárosai top 150-es listáján. Ha valakivel csúnyán ki akarnék tolni, talán ide
küldeném. Nem is, inkább Conakryba. Mindenesetre a Szudáni Nemzeti Múzeum azon
kevés dolgok egyike, amit érdemes megnézni, ha véletlenül erre vetődik valaki.
Ahogy a múzeum kertjében bóklásztam, az asszuáni gát építésekor elbontott és
Kartúmban újra összerakott 3400 éves Kumma templom egyik kövén találtam egy
vésést: CZICHY.1834. Gondtolam túl nagy az egybeesés, a C a comte, a Zichy meg
elég ismert név, simán lehetett valami világcsavargó/felfedező/régész a
családban. Mivel a korabeli arisztokraták előszeretettel vésték bele a nevüket
ókori romokba (hogy magyar vonalon maradjak, Széchenyi Andorét sok magyar látta
már Perszepoliszban), feldobtam a facebookra, hogy tud-e valaki erről. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNqBUR4C7FCK5fyNKWI2B4a_BQoEv7ey2Vn-oZ4zDVVAWS0q4H8fAvl7lLeHQDhUnus47oWOyWETCbWIkEmictxia2cQDrfFMDew52-R0kvuaXvh_hmb-hqoQrhdpy8oNySEl-QLdUEg/s1600/2+%252815%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNqBUR4C7FCK5fyNKWI2B4a_BQoEv7ey2Vn-oZ4zDVVAWS0q4H8fAvl7lLeHQDhUnus47oWOyWETCbWIkEmictxia2cQDrfFMDew52-R0kvuaXvh_hmb-hqoQrhdpy8oNySEl-QLdUEg/s640/2+%252815%2529.jpg" width="640" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Az internet kollektív bölcsessége pedig csodálatos eredményt hozott órákon
belül. Történész, régész, ráérő kíváncsi ember kezdett kutakodni, hogy
összeálljon ez a nem hétköznapi történet. Mellesleg a facebook végre azt a
funkciót töltötte be rövid időre, amit szántak neki: összekötni az embereket
értelmes és konstruktív párbeszédek létrehozására. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Zichy Alfréd 1856-ban halt meg Kairóban, ez volt a kiindulási pont, vagyis
jó eséllyel őt takarja a tag. Előkerült egy 1855 novemberében Arany Jánosnak
küldött levél, amelyet Zichy egyik útitársa, Kovács János írt. Ebben leírja
egyiptomi utazásának tervét, név szerint említve Zichy Alfréd grófot, és az
utazás célját, az első kataraktáig való feljutást a Níluson. Fónagy Zoltán
történész aztán hozott egy csavart a történetbe: A Budapesti Hírlap 1856. március
8-i számában megjelent egy névtelen beszámoló egy magánlevél formájában –
minden bizonnyal Kovács Jánostól – amiből kiderült, hogy Zichy az út előtt
megbetegedett, és ő nem is jutott le délre. Feltételezhetően a útitársak írták
oda a nagybeteg gróf nevét kegyeletből, ha már nem tudott velük tartani. Nem
sokkal később meg is halt. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Ez a sztori már így is elég szép, de megint csavarodott egyet, amikor
Lassányi Gábor régész megjegyezte, hogy a templom egykor minimum egy heti
járóföldre volt a legdélibb helytől, az első kataraktától, amit Kovács
említett. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Az évszámmal pedig az a helyzet, hogy az 1834 helyett inkább 1855, csak
rossz szögből, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>messziről fényképeztem,
és az ornamentika belezavart.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Van tehát egy több mint 150 éves kőve vésett magyar név Szudánban, aki
bizonyíthatóan nem járt azon a helyen, és az életszerűtlen, hogy útitársai igen.
Vajon hogyan kerülhetett oda?<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><o:p><span style="font-size: large;">***</span></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><o:p><span style="font-size: large;"><br /></span></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><b>Víz</b><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A „mentsük meg a Földet, ne igyunk palackos vizet” feltétlen híve vagyok a
józan ész határán belül. Ez azt jelenti, hogy ha iható a csapvíz, azt iszom. Ha
viszont nem, a saját egészségemet az ökoszisztéma megmentése elé helyezem. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcWuBksSuFj_piDhu4FVXVYQBjwzIWU6eauGYfzR5dfq15CtWj0l5CN2nZFx_W097_E1AYdWhdlC2qsIM63jx8Kw1Hw3LNoRnYOlAuzXxmMDGPRyaeTKao7nzW4sDt2aSawTZ2pbXD1g/s1600/2+%252813%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcWuBksSuFj_piDhu4FVXVYQBjwzIWU6eauGYfzR5dfq15CtWj0l5CN2nZFx_W097_E1AYdWhdlC2qsIM63jx8Kw1Hw3LNoRnYOlAuzXxmMDGPRyaeTKao7nzW4sDt2aSawTZ2pbXD1g/s640/2+%252813%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ivóvízellátás Abriban: kommunális agyagedények a Nílus vizéhez.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Szudánban mindenütt megtalálhatók a hegesztett fém állványokba állított
hatalmas agyagkorsók. A tetejük néha letakarva, rajta pohár. A helyiek ezt
isszák. A közös pohár amúgy is eléggé megy itt, éttermekben is kihoznak egy
kancsó vizet jéggel és egyetlen fémpohárral. A városok utcáit beborítja a poros
műanyag hulladék, hogy ez sose bomlik le, az egyelőre nem szempont. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Abriban egyik éjjel ki akartam menni vizet venni, amikor szállásadóm,
Magzoub megkérdezte, mit szeretnék.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>Amikor elmondtam, rámutatott az udvaron álló agyagkorsókra. „Idd ezt,
ivóvíz.” Megtöltöttem egy műanyag palackot, éppenséggel a fény át tudott vergődni
rajta valahogy. Mivel a Szaharában minden poros, gondoltam, jó lesz az úgy, max
egy kis sivatagi por. Aznap azt ittam és semmi bajom nem lett tőle. Másnap
azért facsartam bele egy limeot, később meg biztos, ami biztos, föl is
forraltam. Második napja éltem a korsós vizen, amikor képbe lettem helyezve.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmCjYQczSzC3Ki2MLqThGuaTu5gVGLopjp1oVTq4MkD8uiD3ZIEpoF7hdsOFh6nwaflXQglOUJDZj0w7GqGUk1COpkGLJYVl6ndqfFVzL7mRRpWkOKMr_UydskX83pRIfcrOpP6Su3Ew/s1600/2+%252814%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmCjYQczSzC3Ki2MLqThGuaTu5gVGLopjp1oVTq4MkD8uiD3ZIEpoF7hdsOFh6nwaflXQglOUJDZj0w7GqGUk1COpkGLJYVl6ndqfFVzL7mRRpWkOKMr_UydskX83pRIfcrOpP6Su3Ew/s400/2+%252814%2529.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Dongola</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Te, Magzoub, hol szűritek a vizet?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Tessék?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Ezt a vizet, amit iszom. Hol szűritek?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Szűrni? Ez szűretlen. Egyenesen a Nílusból.” – válaszolta büszkén.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Azóta tovább rombolom a környezetem a palackos vízzel. Főleg, hogy Abri
jóval Kartúm alatt van a Níluson, egy főváros összes szennye biztosan benne
van. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">***<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A limeról meg csak annyit, az mindenre is jó, mint az Algopirin:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Magzoub, vannak itt skorpiók?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Télen nincsenek, csak nyáron. De nincs velük gond. A feketék veszélyesek,
de itt főleg fehérek vannak. Ha a gyereket megcsípi, visszük az orvoshoz.”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„És ha felnőttet?”<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">„Ja, az semmi. Inni kell egy pohár forró vizet és meg kell enni egy limeot.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Szerintem egy országot leginkább ezekből a beszélgetésekből lehet
megismerni. A többi fent van a neten. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC9kmykRmHND-FxCR7wQcPTHmu1BXWhUlBQfjOAG_yEgrMtMnz3GH3jaThQi3Vsa5tm_5SLZThjKc36JjHe1K23sbsJEzvim2hjNXrZuoErKN9a92nBuH2hlWz0H4B_r1OQs2uzUja6A/s1600/2+%252812%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="454" data-original-width="900" height="322" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC9kmykRmHND-FxCR7wQcPTHmu1BXWhUlBQfjOAG_yEgrMtMnz3GH3jaThQi3Vsa5tm_5SLZThjKc36JjHe1K23sbsJEzvim2hjNXrZuoErKN9a92nBuH2hlWz0H4B_r1OQs2uzUja6A/s640/2+%252812%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Stoppolás pénteken. Másfél óra volt az első autó. Ez az A1-es főút.</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="fb-like" data-href="https://danielfromhungary.blogspot.com/2019/12/visszateres-afrikaba-szudan-masodik-resz.html" data-width="200" data-layout="standard" data-action="like" data-size="small" data-share="true"></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-26216929475145362592019-12-15T09:17:00.000-08:002020-01-19T07:06:42.929-08:00Visszatérés Afrikába. Szudán. Első rész.<div id="fb-root"></div>
<script async defer crossorigin="anonymous" src="https://connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v5.0&appId=204729252896498&autoLogAppEvents=1"></script><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">A váratlan helyekre való váratlan elutazásokban meglehetősen rutinos vagyok
eddigi munkáim miatt. Megvolt már a földgömb bepörgetése és random rábökés is,
így jutottam el <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2009/03/my-holiday.html" target="_blank">Guineába</a>, ami talán életem legkalandosabb utazása volt
eddig. Ugyanígy megvolt a „Mikor tudsz a reptérre érni legkorábban?”. „Három
óra múlva. Miért, hova megyek?” felütéssel kezdődő, viszonylag eseménytelen
párnapos kiruccanás is.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Ezúttal a kényszer szülte az utazásom, és rendkívül hálás vagyok a sorsnak,
hogy ilyen élethelyzetekbe kényszerít. Az eredeti terv egy két hetes gyaloglás
volt, keresztül a Sínai félszigeten beduinokkal. Már megvolt a repjegy Kairóba,
amikor egyik napról a másikra rajtam kívülálló okok miatt bukott a program.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A mérleg egyik serpenyőjében egy késő őszi
Budapest, rövid távú, két projekt közötti munkakereséssel, a másikban egy hét
hetes, rendkívül low budget utazás arra, amerre kijövök nagyon kevésből, és
Kairóban kezdődik. Aki ismer, tudja, valójában nem volt itt sok kétely, hogy mi
legyen.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyYM-p6I2luuXkhODrjl7f6fvcZTb6KCoINqIEqlfC9m7HbjmqTp8-DMkcsWlvTdQkYKDeo65NKeuU4npDV03E92tozbWmgv6gUgRr_308THwq3h3KeAVtzKXeH5JdCw59nUFteHkHCg/s1600/1+%25283%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyYM-p6I2luuXkhODrjl7f6fvcZTb6KCoINqIEqlfC9m7HbjmqTp8-DMkcsWlvTdQkYKDeo65NKeuU4npDV03E92tozbWmgv6gUgRr_308THwq3h3KeAVtzKXeH5JdCw59nUFteHkHCg/s640/1+%25283%2529.jpg" width="640" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Wadi Halfa, Szudán kapuja Egyiptom felől.</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Kairóban Jászberényi Sanyi és felesége, Eszter vendége voltam. Egy hetet
töltöttünk együtt, jobbára a teraszon beszélgetve, ez mindenképpen az idei évem
egyik fénypontjának tekinthető. Hatodszor vagy hetedszer jártam Egyiptomban,
különösebben nem akartam megnézni semmit, legfejlebb a Nyugati Sivatag oázisait.
A turista Egyiptomot túlzsúfoltnak, rendkívül lehúzósnak, pénzhajhásznak és
udvariatlannak ismerem, a nem turista Egyiptom pedig végtelenül szakadt, de
kedves, csak ahhoz meg nem tudok arabul. A turista Egyiptomhoz kedvem, a nem
turistához meg nyelvtudásom nem volt. <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2011/03/libya-revolt.html" target="_blank">Líbiában polgárháború</a>, Izraelben a
nálam lévő pénzből egy hétig sem húztam volna. A térképet szemlélve egyetlen
megoldás maradt: Szudán.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Hónapra pontosan tizenkét évvel ezelőtt jártam Szudánban. A nemzetközi
médiában ezerrel pörgött a darfúri konfliktus, nekem meg volt öt teljesen
szabad hetem, úgyhogy kértem egy turista vízumot a bécsi követségen, és nem
sokkal később a kompon ültem gyerekkori barátaimmal hármasban Asszuánból Wadi
Halfa felé. Ennél kényelmetlenebb utazásom nemigen volt előtte, de minden
percét imádtuk. Kartúmban két hét alatt leszerveztem magamnak egy fuvart
Darfúrba, járőrt az Afrikai Unió békefenntartóival, interjúkat, szereztem szudáni
újságíró igazolványt, majd terepre indulás előtti napon, a katonai gépre
feljutáshoz szükséges utolsó pecsételésnél rácsodálkoztak a turista vízumomra,
meg arra, hogyan voltam képes megszerezni az igazolványt (75 dollárért a
megfelelő zsebbe, nincs itt semmi látnivaló). Végül töröltek mindent. Miután
több babér nem termett számomra Szudánban, Egyiptomban, a Sínain stoppolgatva
és sznorkelezve kellett vígasztalódnom.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Utoljára talán hat éve voltam Afrikában, azt hiszem <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2011/08/crisis-in-horn-of-africa.html" target="_blank">Etiópiában</a>.
Amúgy is hiányzott már a kiszolgáltatottság és az időtlenség élménye.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">***<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4EiviVZr198DHC6kXQm0NFiTDf2KwSsB9XaEe2sJWKps1ijYtzvoviBrmwdTjTkLakbuwcTSWmPkUfJ7DhaXdNg30b81PieP3LQ5HBENaZBm0vwLb7OWn6sTGopI_2QPu8Vp95cng1Q/s1600/1+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4EiviVZr198DHC6kXQm0NFiTDf2KwSsB9XaEe2sJWKps1ijYtzvoviBrmwdTjTkLakbuwcTSWmPkUfJ7DhaXdNg30b81PieP3LQ5HBENaZBm0vwLb7OWn6sTGopI_2QPu8Vp95cng1Q/s400/1+%25282%2529.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Isteni cukros fánk és tejes tea a wadi halfai piacon.</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Afrikához sok türelem kell. Meg sok idő. Meg tűrőképesség. Sietni csak
nagyon sok pénzzel érdemes, a napi terepjáró bérlés 100-250 dollár közé esik,
az európai sztenderdek szerinti szállások is 100 dollár fölött vannak. De ezen
nem érdemes stresszelni, sok helyen úgysincs ilyen. Ahol nincs turizmus, ott
értelmemszerűen szolgáltatások sincsenek hozzá. És ebbe bele tartoznak az
éttermek is. Leginkább azt esszük, ami van, amit adott nap főznek. A városokban
persze jobbak az esélyek, az omlett, a falafel, a bab meg a grillcsirke mellett
megjelenik a pizza (amitől bármelyik olasz a szívéhez kapna, hogy ezmiez). Az
éttermek cégérein és homlokzatán kifakultan hirdetik internetről lopott,
gusztusos képeken azt, ami nincs. Pizzaszeletről lelógó nyúlós sajt és emeletes
burgerek képe alól árulják a fult, az ízetlen babfőzeléket benne pár csepp
joghurttal és kenyérrel, amit a helyiek kézzel tolnak az arcukba. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A buszok akkor indulnak, amikor megtelnek. Ha van menetrend, akkor is. A
kilenc személyre tervezett kisbuszokban egy plusz sor üléssel és sámlikkal
tizenhat ember, néha több. Afrikában a kényelem ismeretlen fogalom, ne is
próbálkozz vele. Egyedül az kényelmes, ha kiteríted a padlóra a matracod és
ráfekszel. A műanyag székek töröttek, ha szétfolysz bennük, táncolnak, végül
összetörnek alattad. Megtanulod értékelni, mennyire jó érzés belefeküdni egy
kád vízbe, elheveredni egy stabilan álló, nem poros és nem szétült kanapén. Úgy
utazni bármilyen járművel, hogy tudsz rajta olvasni és esetleg ki tudod
nyújtani a lábad.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">***<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAh8XFwsKbjhMWiWnTvSfD2jzbRpyi8hiYq8cxBn6_HwZ_JvMZ9wLPjR2Z2QHgFTmzuDYmgfcw0PfpxSIBL6TZ9Ly6jk2AQJ1c104aXDvE5oCQpHppyV4o0zrGG64zZ3_XUrxkRD9B7A/s1600/1+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="553" data-original-width="900" height="392" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAh8XFwsKbjhMWiWnTvSfD2jzbRpyi8hiYq8cxBn6_HwZ_JvMZ9wLPjR2Z2QHgFTmzuDYmgfcw0PfpxSIBL6TZ9Ly6jk2AQJ1c104aXDvE5oCQpHppyV4o0zrGG64zZ3_XUrxkRD9B7A/s640/1+%25281%2529.jpg" width="640" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">"Szállodám" Wadi Halfában. A szaúdi zászló, a busz, a repülő meg a hajó <br />büszkén hirdeti, hogy a tulajdonos volt Hadzson, a mekkai zarándoklaton.</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Mostanában sokat lamentáltam azon, az okostelefonokkal és a különböző
appokkal mennyire egyszerű lett utazni. Online és offline térképek, GPS,
tripadvisor, blogok, Google Earth, taxiappok, nagyjából minden a lába előtt
hever egy nem teljesen digitális analfabétának. És itt jönnek a képbe Afrika
kevéssé beutazott országai, ahol a térképek ugyan használhatók, de már a fél
éves információ is elavultnak számít: átszervezett adminisztráció és vízumszabályok,
infláció, felkelések és válságok, felbukkanó és eltűnő hotelek, feketepiaci
pénzváltás, klímaváltozás (volt tó – nincs tó), hivatalosan soha le nem írt, nem
létező menetrendek – csak hogy pár dolgot feldobjak a tervezhetőséggel
kapcsolatban. Jópár éve a mauritán határról fordítottak vissza, hogy pár hete
csak Rabatban lehet vízumot igényelni (azóta gondolom megint változott,
jelenleg nem tudom, mi a helyzet), ami oda-vissza 3000+ kilométer. Szudánnal
kapcsolatban az egy nap alatt kiváltható 50 dolláros vízumból lett egy hetes és
150 dolláros anélkül, hogy ennek bármilyen nyoma lett volna az interneten. Hogy
még beutazás előtt a helyünkre legyünk téve, ez bizony Afrika: aki kapkod, az
szarul érzi magát.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7irvUEVmv12YBZq7ByCD4oI47nVbWLaCDtSDKdjdwKNTxiJsvXFDlIINumAKDCwpPaXjItmfVjz6ku2tNQFYLhc74AMwKrBAy-XwsVa96kZLkKXzR5bPC0dOGdgWk7Ow1Gt1InzJD0w/s1600/1+%25284%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7irvUEVmv12YBZq7ByCD4oI47nVbWLaCDtSDKdjdwKNTxiJsvXFDlIINumAKDCwpPaXjItmfVjz6ku2tNQFYLhc74AMwKrBAy-XwsVa96kZLkKXzR5bPC0dOGdgWk7Ow1Gt1InzJD0w/s400/1+%25284%2529.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Wadi Halfa, vasútállomás, hátsó kert.</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Végül összesen három blogot találtam, amin volt bármilyen használható infó,
a legfrissebb fél éves, ami jelen esetben elavultnak bizonyult, már ami a
vízumszerzést meg a helyi árakat illeti. Az útikönyvek is ugyanilyen ütemben
avulnak el, és a legtöbb átutazó sem veszi a fáradságot alaposan leírni minden
részletet (én is ezek közé tartozom). Nyomaiban ez még mindig a klasszikus
utazás, amikor az ember helyiekkel beszélgetve juthat csak infóhoz. Vagy még
úgy sem, mert a helyiek mást gondolnak arról, hogy te mit szeretnél. Olcsó
hotel helyett inkább jót ajánlanak, az olcsóra amúgy is csak arabul van kiírva,
azt neked kell megtalálnod. Ha hegyet akarsz mászni, nem értik, minek, és ezért
nem tudják megmondani, hány óra gyaloglás, merre célszerű menni és merre nem.
Ide kell némi rutin, állóképesség meg józan ész.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">***<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAWk58HE3-EeYLRhP87TiSPAnaiOhyphenhyphen9PpQZBlge5v46cwJuDBj6ZdpxkihXM7NbW6_LosbQjsuzknxmUIK3JOYMMVU0NSU78gPwc6TCBp08rbqoGGpJ96mr7CDdIvoS9-JN_RkddtN-Q/s1600/1+%25287%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAWk58HE3-EeYLRhP87TiSPAnaiOhyphenhyphen9PpQZBlge5v46cwJuDBj6ZdpxkihXM7NbW6_LosbQjsuzknxmUIK3JOYMMVU0NSU78gPwc6TCBp08rbqoGGpJ96mr7CDdIvoS9-JN_RkddtN-Q/s200/1+%25287%2529.jpg" width="200" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Mindenki fölvesz.</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Szudán Afrika legbiztonságosabb országa. Ahol nem az, mint Dél-Kordofán és
Darfúr, oda amúgy sem engednek. Az itt élők kedvesek, segítőkészek. Könnyű
stoppolni, lehet sátrazni. Az átutazók a Nílus mentén haladnak, az ország
északi részében a Szaharában nincs is nagyon merre menni ezen kívül. Van pár
élhetetlen hely, illegális aranybányák száz kilométer mélyen a sivatagban, ahol
a legszerencsétlenebbek a tűző napon, irgalmatlan porban, higanygőzben,
nyomorúságos sátrakban tengetik meglehetősen rövid és keserves életüket, de ide
egyébként sem érdemes turistáskodni. Legtöbben a klasszikus Kairó-Fokváros
Afrikát átszelő úton vannak, esetleg kezdő- vagy végpontnak Addisz Abebát
választják. Az útvonal többi országa jobb hírű, alaposabban bejárt és leírt,
mint Egyiptom, Etiópia, Kenya vagy Tanzánia. Szudánon mindenki átrohan, megnézi
a piramisokat meg pár romot és már lépi is át a határt. Soha nem találkoztam
még senkivel, <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2008/11/travellers-around.html" target="_blank">aki csak Szudánba jött vol</a>na. </span>Olyannal meg végképp
nem, aki visszatért volna.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Az átutazókon kívül előfordulnak még idősebb arcokból álló nyugati
turistacsoportok, akik négyezer dolláros túrákon egy bő hét alatt bejárják az
ókori romokat. Velük értelemszerűen a híres romvárosok körül lehet találkozni.
Sajnos információt szerezni tőlük sem lehet, egyrészt, mert ugyanazokat a
helyeket járják végig, amikről amúgy is vannak leírások, másrészt nem
használják a helyi infrastruktúrát. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvOdlxSEp3aR5KWbjNRXXLhus0lmpD-lilXp6nNnFujGnCaLiHeg8f0H1nw0J0fyYTaLbcXvJTumOIeMBSf4IT7S2yNbypqQawB04Xy8bPyXqtJ2N8MwiZTOiO-vd3Wz3CDkIhIK9qdQ/s1600/1+%25288%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="900" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvOdlxSEp3aR5KWbjNRXXLhus0lmpD-lilXp6nNnFujGnCaLiHeg8f0H1nw0J0fyYTaLbcXvJTumOIeMBSf4IT7S2yNbypqQawB04Xy8bPyXqtJ2N8MwiZTOiO-vd3Wz3CDkIhIK9qdQ/s640/1+%25288%2529.jpg" width="640" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">Busziroda és utasellátó Karimában.</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Így végül a ráérős utazók a turista hangyaösvényt elhagyva külső segítség
nélkül maradnak, és mindent maguknak kell kitapasztalniuk. Ez az utazás
legszebb része. Ami akkor kezdődik, amikor az internetről megismerhető világ
véget ér. Amikor már a városnevek sem egyértelműek a latin betűs átírások
alapján. Amikor nem találsz képet a neten a helyekről, ahova indulsz. Ahol a
zsugorfóliás vizet ujjnyi por lepi be, mert senki nem azt issza, és amikor az
üdítős palack cimkéjét kiszívta a nap. Amikor már cigit sem lehet kapni, mert már
a 20 cent is túl drága és az emberek inkább rágják a dolgokat. Azt pedig végképp
nem tudod, este hol zuhan rád az Afrikában villámgyorsan lemenő nap.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Gyakorlatilag elkezdődik a vakrepülés. És ez az, amiben én jó vagyok.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="fb-like" data-href="https://danielfromhungary.blogspot.com/2019/12/visszateres-afrikaba-szudan-elso-resz.html" data-width="200" data-layout="standard" data-action="like" data-size="small" data-share="true"></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-48489783280637830862019-11-20T04:31:00.000-08:002020-01-19T07:04:12.040-08:00Geológusok álmai – Irán szigetei a Perzsa-Öbölben<div id="fb-root"></div>
<script async defer crossorigin="anonymous" src="https://connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v5.0&appId=204729252896498&autoLogAppEvents=1"></script><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i>A szöveg a National Geographic magazin Traveler számában jelent meg 2019 őszén.</i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Idén télen
harmadszor indultam Teheránból a Perzsa-Öböl szigetei felé. Őrültségnek tűnt
egy hosszú hétvége kedvéért több mint 1400 kilométert vezetni csak oda, hogy az
átvezetett 20 óra után átkompozzunk az Öböl legnagyobb szigetére, Qeshmre, majd
újabb autózást követően kisebb csónakban az éjszaka közepén átkeljünk egy
sokkal kisebb szigetre, Hengamra. Korábbi látogatásaim során azonban annyi, még
Iránban is egzotikusnak számító természeti csodát láttam, hogy nem is volt
kérdés, megéri-e ennyit utazni. Farzad barátom vezetett, a zenét is ő keverte,
néha a perzsák egyik kedvence, az idén Budapesten is fellépett Ebi szólt, néha
meg a hátul ülő lányok nagy megelégedésére felcsendült a The Wall a Pink
Floydtól.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDbpCAzmG7vZxcblOj5YzES0_4PSl_pGyg-Yc65vh3-EuYIQ9LonOfdfv4LUYrc1eYxb66uxTCf8tO0rNUrphmZnvq-inITxbjm2T9SPXocKi02uZLAhBbZIjRUSxt3I0BhhQt_Z7XWQ/s1600/WP_20190210_15_57_46_Rich.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="359" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDbpCAzmG7vZxcblOj5YzES0_4PSl_pGyg-Yc65vh3-EuYIQ9LonOfdfv4LUYrc1eYxb66uxTCf8tO0rNUrphmZnvq-inITxbjm2T9SPXocKi02uZLAhBbZIjRUSxt3I0BhhQt_Z7XWQ/s640/WP_20190210_15_57_46_Rich.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Teheránt elhagyni
mindig jóleső érzés. Az agglomerációval együtt körülbelül 17 milliós város
leszívja az ember energiáit. Mindenhol zsúfoltság, hőség, forgalom és zaj,
talán csak a paloták és múzeumok csöndje, valamint a hatalmas és gondozott
parkok nyugalma kivételek ezalól. Az egy-két hétre Iránba érkező látogató
jobban teszi, ha nem tölt itt sok időt, legfeljebb megnézi a Niavaran palotát
Észak-Teheránban, majd telekabinnal fölmegy a majdnem 4000 méteres, a város
fölé magasofó Tocsal csúcsára kicsit lehűlni és szívni egy kis friss levegőt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrjkP-qP5HRaK-Qvol7YjLv787TvhAARiuZOTtB-1UEodivIvQY-T5NzlZ0hlotGTZD_-5zvk5vIoexj0iyWB-8ezCUNQ2wAyrWxrQ3BsdZdDMx0b3Ta_1ioiiyeZ1SpmuxLimVavZ_Q/s1600/WP_20190208_13_03_11_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrjkP-qP5HRaK-Qvol7YjLv787TvhAARiuZOTtB-1UEodivIvQY-T5NzlZ0hlotGTZD_-5zvk5vIoexj0iyWB-8ezCUNQ2wAyrWxrQ3BsdZdDMx0b3Ta_1ioiiyeZ1SpmuxLimVavZ_Q/s400/WP_20190208_13_03_11_Pro.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másfél napi
utazás után Hengam egyetlen falujában névrokonom, Daniel fogadott, aki a sziget
egyetlen búvárbázisát üzemeltette. Emellett szabadtüdős merülést oktatott és
ebben a műfajban helyi nevezetességnek számított, valamint kiválóan játszott
azon a tar nevű húros hangszeren, amelyről a húrok száma szerint a szitár is
származik (sze-tar, azaz három húr perzsa nyelven). A hengami falut minden
túlzás nélkül lehet porfészeknek nevezni: egyszintes betonépületek és napszítta
téglaviskók, kanyargós kis utcák és összevisszaság jellemzi, mint ha nem is
Iránban, hanem egy afrikai faluban lennénk. Az élet álmos tempóban vánszorog,
az öregek poros szőnyegeken ülnek az árnyékban, egy asszony törökülésben falafelt
süt a földön, miközben gyerekek rohangálnak a kristálytiszta víz melletti
porban. A kikötőbe időnként befut egy-egy csónak tele iráni turistával, akik
egy időre felpörgetik a hengamiak egy részét: ilyenkor megjelenik pár
terepjáró, hogy a markonyi embert odébb vigye egy-két kilométerrel, a
viszonylag érintetlen tengerpartra. Nekünk is hasonló terveink vannak. A
következő két napot tengerparti sátrazással, grillezéssel, sznorkelezéssel,
tüzifagyűjtéssel, törpeantilop-csordák bámulásával és esti mulatozással
töltöttük Hengamon. De miért is jöttünk mi ide?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQHnhyVd8yaB_qrJ5dWPZzG5L42xYzCpvljO5MzPN4SF-Y_iXuC4KNA2l2f-udtkEu93uUAZpCB8Wyts42AUro0JOGj5pXMHRkwkkKpfTmasvjRhkcRK1NsYfNS-MJTh1bHSFimRv9Sg/s1600/WP_20190209_07_32_19_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="433" data-original-width="1000" height="277" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQHnhyVd8yaB_qrJ5dWPZzG5L42xYzCpvljO5MzPN4SF-Y_iXuC4KNA2l2f-udtkEu93uUAZpCB8Wyts42AUro0JOGj5pXMHRkwkkKpfTmasvjRhkcRK1NsYfNS-MJTh1bHSFimRv9Sg/s640/WP_20190209_07_32_19_Pro.jpg" width="640" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Irán Perzsa-Öböl
felőli része kevésbé népszerű a külföldiek között. Ennek néhány igen prózai oka
van: április elején a hőmérséklet fölkúszik 40 Celsius fölé, majd szép lassan
megáll valahol 50 fok környékén, és novemberig nem is lesz hűvösebb errefelé.
Ám novembertől kellemes 30 fok köré csökken a hőmérséklet, és napközben is
bóklászhatunk a geoparkokban, szürreális oszlopok között, kanyonok mélyén és
tengeri üledékhalmok csúcsain. A szigetek sivatagosak, árnyék a kanyonok mélyét
és a plázákat leszámítva nincs, gyakorlatilag a napfelkelte és a naplemente
környéki órák kivételével elviselhetetlen a hőmérséklet. A másik nyomós érv,
hogy miért nem jönnek ide tömegek, a turisztikai nevezetességektől való hatalmas
távolság. Még a térképen relatív közelinek látszó Siráz is legalább 10 óra
busszal, és akkor még el kell jutni a kikötőbe, és onnan átkompozni egy vagy
két szigeten. A tipikus turista a Teherán-Iszfahán-Siráz háromszöget járja be
két hét alatt, több ezer kilométeres kerülők nemigen férnek bele a sztenderd
programba.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2HrfYJ2X1dJKGSzzfBhlPhQn2_MVgiL31y14YsmoycH6D9RMLd-E1c7m-TxEy0LZ867KD4PUedzLizgccVkp3jFzr8lEBKCkq91Q6mWsOUxWirHAntQSwtF7LkPjzQq24sGXT3Y_rnw/s1600/WP_20160412_11_52_58_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="746" data-original-width="1000" height="297" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2HrfYJ2X1dJKGSzzfBhlPhQn2_MVgiL31y14YsmoycH6D9RMLd-E1c7m-TxEy0LZ867KD4PUedzLizgccVkp3jFzr8lEBKCkq91Q6mWsOUxWirHAntQSwtF7LkPjzQq24sGXT3Y_rnw/s400/WP_20160412_11_52_58_Pro.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A Perzsa-Öbölben
szűk három tucat sziget tartozik Iránhoz, ebből némelyik csak egy nagyobb
szikla. Négy olyan van, ami turisztikai szempontból említést érdemel, ebből a
helyiek kedvence az üdülő resort Kish, amely éppen emiatt sosem tűnt igazán
érdekesnek: itt a legjobb az infrastruktúra, rengeteg szálloda, vízre épült
bungalók, jet ski bérlés, motorcsónakok, és nem utolsó sorban a nemzetközi
repülőtér. Ez utóbbi még a legendás Concorde forgadására is alkalmas volt,
amikor a 70-es években, a forradalom előtt a sah Kishből szerette volna
megcsinálni azt a luxusszigetet, ami ma Dubai. A történelem ugyan elsodorta a
sahot és a Concorde-ok menetrendbe állítását (valamint a tervezett golfpályákat
és kaszinókat is), a sziget azonban megmaradt az iráni tengerparti luxus
jelképének. Nem úgy a másik három, a hatalmas, delfin alakú Qeshm mangrove
erdővel, barlangokkal és kanyonokkal; a törpeantilopokkal és katonai bázissal
bíró viszonylag elhagyatott Hengam, valamint a régi portugál erődjéről és
ezerszínű hegyeiről és szikláiról híres Hormuz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUObKpx-sKGS1Lnf7d0APDPAb0mVbgN0wFLt6r9iqNhU6mbA7PTlX9zobpsnl3MotQtUMcmbacym6pofLwT8g-C_X6ykn-0ANLKK02ZCrY606soO9QQIxRaKEFTKY5HDTcHZhQ1plkQw/s1600/WP_20190210_14_36_28_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUObKpx-sKGS1Lnf7d0APDPAb0mVbgN0wFLt6r9iqNhU6mbA7PTlX9zobpsnl3MotQtUMcmbacym6pofLwT8g-C_X6ykn-0ANLKK02ZCrY606soO9QQIxRaKEFTKY5HDTcHZhQ1plkQw/s400/WP_20190210_14_36_28_Pro.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ugyan már több
mint 24 órája úton voltunk, Qeshmre átérve azonnal lehajtottunk az útról és
megálltunk egy órára. Farzad feltekerte a zenét, a lányok levették a kendőt és
elkezdtek táncolni. Tenger, friss levegő, távol mindenkitől élvezték a
természet adta szabadságot. Persze Qeshmre mindenki más miatt érkezik. A
nyugatiakat elsősorban a geológiai látványosságok nyűgözik le, az irániakat
főleg a vásárlás: Qeshm szabadkereskedelmi övezet, erőteljes csempésztevékenységgel
kiegészítve, így nem meglepő, hogy hogy tömegek járnak át vásárolni a
„szárazföldről”. A legnagyobb város, Qeshm city belvárosa is sokkal inkább
emlékeztet egy hatalmas bevásárlóközpontra, mint arra a romantikus félig
iráni-félig afrikai hangulatú helyre, ami évtizedekkel ezelőtt volt. Miután
lányaink kitáncolták magukat, kénytelen voltam kompromisszumot kötni és
tudomásul venni, hogy a kanyonok csak a bevásárlás után következnek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisOnHyuoMIMPy2PLLVB0H0uO3mTtxDgx7XgrWbAjBUalMhzvut0x0XfKw0ejONS-7mbnhuIY603Yi4hxFAz0nj9ER9Tmr9DwdVVwdU7-2n8zroujh4VVCs2SD-jawUZ-r9AXPcWlm0tA/s1600/WP_20190210_15_34_54_Rich.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisOnHyuoMIMPy2PLLVB0H0uO3mTtxDgx7XgrWbAjBUalMhzvut0x0XfKw0ejONS-7mbnhuIY603Yi4hxFAz0nj9ER9Tmr9DwdVVwdU7-2n8zroujh4VVCs2SD-jawUZ-r9AXPcWlm0tA/s400/WP_20190210_15_34_54_Rich.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az irániakról
elmondható, hogy szeretik a természetet, szeretnek a természetben lenni. Az
ország távoli hegyein is mindig találni néhány embert, az ország legmagasabb
csúcsát, az 5610 méteres Damavandot csúcsszezonban naponta akár 4-500 ember is
megmássza – nemcsak hegymászók, hanem kisminkelt egyetemista lányok, túlsúlyos
anyukák és 70 évhez közeledő nagypapák is. A többség azonban ragaszkodik az
autó és az aszfalt közelségéhez és az infrastruktúra nyújtotta kényelmehez,
valamint a nagy családi piknikhez. Így történhetetett, hogy amíg Qeshm városhoz
közeli kanyon és a város melletti partszakaszok néha erősen túlzsúfoltak, a
sziget távolabbi pontjai szinte üresek. Persze nem ünnepnapokon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Első megállónk
egy Csáhkúhnak nevezett völgy, valójában kanyon. Az UNESCO által is védett
geopark jellegzetessége, hogy a széles bejárat után gyorsan szűkölni kezd és
szerteágazik, végül minden irányban annyira összeszűkül, hogy oldalazva sem
lehet továbbhaladni benne. Falai helyenként száz méter magasak, üledékes
oldalait a víz vájta üregesre, alján mély kürtőkben és fúrt kutakban nyáron is
marad némi víz, ami elengedhetetlen a túléléshez ezen a klímán. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOOr2SimvP5QQTkexrMM2ySd4YZKzZHRfseBWRDR18hcbv6NhU0_aP8nbPVL8_ATrIQbHWIAIJwKsMxkFZ2K6f13SVZUGQfHiKm3tb5v7Un9gLy7SfL2ETSG8V04WNFJFg6oVG_GDghg/s1600/IMG_9942.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="666" data-original-width="1000" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOOr2SimvP5QQTkexrMM2ySd4YZKzZHRfseBWRDR18hcbv6NhU0_aP8nbPVL8_ATrIQbHWIAIJwKsMxkFZ2K6f13SVZUGQfHiKm3tb5v7Un9gLy7SfL2ETSG8V04WNFJFg6oVG_GDghg/s400/IMG_9942.JPG" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ahogy autózunk a
tájban, a sziget északi oldalán hatalmas hajókba botlunk. Nincsenek kész,
állványokon pihennek a tengerparton. Integetnek a munkások, hogy másszunk fel
és nézzünk körül. A masszív, zömök hajótestek Noé bárkáját juttatják eszembe,
formájuk a bibliai idők óta aligha változott. Azokat az időket idézik az építés
körülményei is: mivel minden kézzel készül, egy ekkora hajó megépítése legalább
annyi idő, mint a néhány tucat kilométerrel arrébb lévő plázáké – nagyjából két
év, cserébe az élettartamuk legalább száz. A magas fedélzetről kinyílik a
tengerparti táj: az afrikai szavannákra emlékeztető nem túl magasra növő,
gyorsan terebélyesedő fák, az erózió rombolta napszítta sziklák és a Csillagok
háborújára emlékeztető buckaszerű építmények. Előtérben pedig a félig kész
fedélzet és az egymásra hányt deszkák a hajóhídon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Qeshmi
szállásadónk, Asszad – egyéb munkalehetőségek híján, viszont tűrhető angoljának
hála – külföldi turisták fogadásával próbálja meg eltartani családját. Az
Iránban egyébként betiltott couchsurfingen akadtam rá, és igen baráti áron
befogadott néhány napra. Gyakorlatban ez a család életében való részvételt
jelenti, játék és nyelvtanulás a gyerekkel, késő esti kenyérsütés az udvaron,
alvás a szőnyegen, szigorúan a működő légkondi mellett. Ebédre mindig kiváló
halat süt a felesége (miután megkérdezi, mit kérünk ebédre, és jó lesz-e a hal),
napfelkelte és napnyugta környékén pedig motorra ülünk és megnézzük a közelben
lévő geológiai csodákat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2CY9MZk_RHpdNO7JbV8zAZ4VZTjhbLQEtb6ygShSMj-RwoyPrRbNdV6c0yIQIaW-n33i5HZnGhnaBHZACzy5v55PExyc3JTiDsniNqcHjEgq8qEXiOivqcPrN_Kgx4JbJS1O55PYqQg/s1600/IMG_0098.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="666" data-original-width="1000" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2CY9MZk_RHpdNO7JbV8zAZ4VZTjhbLQEtb6ygShSMj-RwoyPrRbNdV6c0yIQIaW-n33i5HZnGhnaBHZACzy5v55PExyc3JTiDsniNqcHjEgq8qEXiOivqcPrN_Kgx4JbJS1O55PYqQg/s320/IMG_0098.JPG" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ezek közül az
egyik a világ leghosszabb sóbarlangja, amely több mint 6 kilométer hosszú –
ebből az első néhány tucat méter látogatható aránylag biztonságban. Hajnalban
motorra ülünk és átvágunk keresztbe a sivatagon a sziget déli partjára. A Mars
lehet még ennyire száraz. Évekkel ezelőtt már jártam arra vezető nélkül, de nem
találtam meg a barlang mélyébe levezető utat. Mint ahogy most sem. Asszad
egyszer csak hasra fekszik és átkúszik egy nagyjából harminc centis résen.
Mellem a sós földön, hátamat a szikla masszírozza ahogy átpréselem magam a
résen. Csodálkozom, hogy ezt turistalátványosságnak nevezik (egyébként az),
amikor a nagyobb darab, a kevésbé bevállalós, valamint a klausztrofóbiás
látogatók eleve ki vannak zárva az élményből, legalábbis ami a barlang belső
részét érinti. Odabent egy legalább 20-30 méteres szabályos félgömb kupola vörös,
narancssárga és fehér sóból, amit csak a vaku fényében láttunk, miközben mászunk
fel egy rózsaszín sóhegyre. A barlang mélyén újradefiniálom a csönd fogalmát.
Hallom a saját szívverésem és ahogy áramlik a vér az ereimben. Tökéletes a
csönd és a sötétség. Később megpillantunk egy fénycsíkot és kiderül, mégiscsak
van biztonságosan megközelíthető bejárat, csak mi érkeztünk a rossz irányból.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieJMJsneYICP8YAQTasl9BpFZ9WqEDe4eBh9tuUR8Nc6FIrqWRMryv1WWRssqZwdgIMoF80AjkfkEox6EoaWuiSUQl8RaaSzJ5vj2vS_Hnrp53wni3UCwnXdtoOsrI50Xg2OcO3TUg0g/s1600/IMG_0337.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="666" data-original-width="1000" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieJMJsneYICP8YAQTasl9BpFZ9WqEDe4eBh9tuUR8Nc6FIrqWRMryv1WWRssqZwdgIMoF80AjkfkEox6EoaWuiSUQl8RaaSzJ5vj2vS_Hnrp53wni3UCwnXdtoOsrI50Xg2OcO3TUg0g/s400/IMG_0337.JPG" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap, némi
kihagyhatatlan vásárlás után elindulnánk haza, vissza Teheránba, de előtte akadt
néhány órám Bandar-e Abbasban, a térség legforgalmasabb kikötővárosában.
Barátaim eltűntek valahova, én pedig úgy gondoltam, kis időre áthajózok a
Hormuzi szorosnak nevet adó szigetre, Hormuzra. Minden várakozássommal szemben
a hely nevezetessége, a vörös kövekből épült portugál erőd a legkevésbé érdekes
látnivaló, legalábbis a természeti szépségekkel összehasonlítva. A portugálok a
16. század elején egy bő évszázadra elfoglalták a Hormozi szorosnál fekvő,
stratégiailag fontos szigetet. A vastag falak, masszív boltívek, a tengert néző
rozsdásodó ágyúk Irán többi várához képest elég szerény látványt nyújtanak
manapság. Nem úgy, mint az ezerszínű hegyek és geológiai formák. Miután
kiderült, hogy egy óra múlva indul vissza ugyanez a komp, a következő meg csak
órák múlva, nem maradt sok választásom a sziget körbejárására és megállapodtam
egy tuktukossal, hogy szigorúan hatvan perc alatt körbevezet a szigeten. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Negyvenöt percnél még sehol sem vagyunk, ötvennél
pedig legalább annyit nézem az órám, mint a dombok mögül előbújó gazellákat és
a fehér, barna, vörös és narancsszínű sziklákat. Végül emberem meghúzza a
gázkart és száguldunk a kikötőbe, ahol pont annyival sikerül lekésni a kompot,
hogy egy rutinos teheráni parkouros még simán átugrott volna. Hormuz
körbejárásához egyértelműen több idő kell, noha épített környezet gyakorlatilag
nincs<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>a városn kívül. Jó időben azonban
mindenképpen megér egy napot körbegyalogolni (az út mentén 25 kilométer),
időnként megmártózni a tengerben, besétálni a sziget belseje felé, nézni a
színeket és az antilopokat, a nap végén pedig egy nyugodt partszakaszon
sátrazni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEdBkoyWux5kea-hMxS_Tq70LDxMs1DGl-4Zlh2_dTnzQ2DoAxwFKbtB_WQK19jXzZOfCB2JgpnpZPeNO_yjnO1Af3jXuJlB2cjbysf8gbY-H0XQMTJbbdhkVkZxALQYHWWAfSrqkZvQ/s1600/WP_20190210_15_15_36_Rich.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="359" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEdBkoyWux5kea-hMxS_Tq70LDxMs1DGl-4Zlh2_dTnzQ2DoAxwFKbtB_WQK19jXzZOfCB2JgpnpZPeNO_yjnO1Af3jXuJlB2cjbysf8gbY-H0XQMTJbbdhkVkZxALQYHWWAfSrqkZvQ/s640/WP_20190210_15_15_36_Rich.jpg" width="640" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Némi
kérdezősködés után sikerül találni egy motorcsónakos embert, aki hajlandó
néhány euróért átvinni a szárazföldre. Ez nem teljesen legális, például a
privát motorcsónakok a csempészet miatt nem használhatják a kikötőt Bandari
Abbaszban, és egyébként sem szállíthatnak turistát, de a pénz az pénz, így
elvállalja az utat. A nyílt vízen a sziget és a part között, amikor egyik
szárazföld sem látszott a párás levegőtől, megjelenik az iráni parti őrség
csónakja négy állig felfegyverzett, kendővel eltakart fejű tengerésszel. A
jelenet szomáliai kalózos történetekre emlékeztet, elkérik az útvelem, és mivel
sem csomagom sincs, és a papírjaimmal is rendben vannak, némi nehezteléssel
továbbengednek. Innen már csak a barátokat kell elnavigálni telefonon, hogy
melyik partszakaszra jöjjenek elém kocsival. A szigetre egyébként rendszeresen
jár komp, és természetkedvelő vándoroknak kényelmesen el lehet tölteni pár
napot családoknál megszállva, de ezt a lehetőséget is kénytelen voltam felírni
a több száz tételes (és ezért soha komolyan nem vett) bakancslistámra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh165qZATB7wlrjAfEIpky23hRkYAEcjfc7j9KNJKq6tHbEKybl1CVPylCUGYQhJyN9ybTjyKuQ7vkYhmNlNcevktKST_l8m4JsccEbfwRpdGbAtT0WOLc_of5OTxvTolxtC8CV1g21aw/s1600/WP_20190210_15_49_04_Rich.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="364" data-original-width="1000" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh165qZATB7wlrjAfEIpky23hRkYAEcjfc7j9KNJKq6tHbEKybl1CVPylCUGYQhJyN9ybTjyKuQ7vkYhmNlNcevktKST_l8m4JsccEbfwRpdGbAtT0WOLc_of5OTxvTolxtC8CV1g21aw/s1600/WP_20190210_15_49_04_Rich.jpg" /></a></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A visszaút Teheránba
mindig gyorsabb, mint elhagyni a várost. Kis csapatunk bóbiskol a kocsiban,
ezúttal az iráni zenét a nyugatival ötvöző Mohsen Namjoo szól a hangszóróból.
Farzad lapos tekintettel egyik cigiről a másikra gyújt, hogy ébren maradjon. A
fejemben az ezerszínű sziklák képei cikáznak és azon morfondírozok, mikor fogok
visszatérni legközelebb. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioBlocdyA-yjb-B6gxLVEOrYohdA2l4Gkp7oSYOnx1dktiajUseHag6VDkmpUOXQ8LYYJux_rvHI-YeQg2ZHmeHdLTWIeep1tZgFoKAnBnqmteLp9m2rdONZOe6fhODtwKIwmxdDdffQ/s1600/WP_20190210_17_00_30_Rich.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="356" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioBlocdyA-yjb-B6gxLVEOrYohdA2l4Gkp7oSYOnx1dktiajUseHag6VDkmpUOXQ8LYYJux_rvHI-YeQg2ZHmeHdLTWIeep1tZgFoKAnBnqmteLp9m2rdONZOe6fhODtwKIwmxdDdffQ/s640/WP_20190210_17_00_30_Rich.jpg" width="640" /></a></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="fb-like" data-href="https://danielfromhungary.blogspot.com/2019/11/geologusok-almai-iran-szigetei-perzsa.html" data-width="200" data-layout="standard" data-action="like" data-size="small" data-share="true"></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-86905076373541158122019-10-10T06:31:00.000-07:002020-01-19T07:02:36.288-08:00Ratatatörikazirakikirakat<div id="fb-root"></div>
<script async defer crossorigin="anonymous" src="https://connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v5.0&appId=204729252896498&autoLogAppEvents=1"></script>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;"><span style="text-align: justify;">Ugyan
Magyarországról nézve minden egzotikus és veszélyes, ami az országhatáron kívül
van, az Irakban, illetve iraki Kurdisztánban töltött éveim nem bővelkedtek
adrenalinfröccsökben. Unatkozni ugyan sose szoktam, de az életem egyáltalán nem
volt izgalmasabb, mint mondjuk az egyetemi éveim Budapesten. Amikor még zajlott
a háború az ISIS ellen, vagy Moszul felszabadítása, még akadtak jó pillanataim,
azonban a régi kalandozások feelingjét, amelyek a mai napig elszórakoztatnak (</span><a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2009/03/my-holiday.html" style="text-align: justify;" target="_blank">aGuinea-Sierra Leone zöldhatáron átkelésem</a><span style="text-align: justify;">, vagy a </span><a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2007/07/flelem-s-reszkets-avagy-tibi-az-let.html" style="text-align: justify;" target="_blank">svájci stoppolások</a><span style="text-align: justify;">),
nyomokban sem találtam – illetve egyszer igen, de arról majd legközelebb.</span></span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOTBltNOjoE6K98v6M-zyxiQvMnuPRFSO3ETDskrFawAncfCygYOs1anpWICbTDZaqpePLE2Md011IxtRvbMh2YYZBCYP5CzAdpdkCeOai-bUtKy8VGZQH9aOdk99-oTjJEeX9vauvkg/s1600/IMG_20190906_153658.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOTBltNOjoE6K98v6M-zyxiQvMnuPRFSO3ETDskrFawAncfCygYOs1anpWICbTDZaqpePLE2Md011IxtRvbMh2YYZBCYP5CzAdpdkCeOai-bUtKy8VGZQH9aOdk99-oTjJEeX9vauvkg/s1600/IMG_20190906_153658.jpg" /></span></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A hagyományos
utazós blogolással, meg a mindenkinek szóló utazási újságírással az a bajom,
hogy végtelenül unalmas. Megírni nem tudom milyen érzés, de olvasni
mindenképpen. Egy kis „az ég kék, a fű zöld, és jó a kaja”, egy kis wikipédia,
egy kis „emberi történet” a „helyiekről” és kész is a tartalom. Már a
blogolásom legelején úgy döntöttem, hogy csak akkor fogok írni, ha van saját
mondanivalóm. Olyan, amit más még nem írt meg. Olyan, ami csak nálam van.
Egyébként csak az áramot pazarlom és akár olvashatnék is írás helyett.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilwxPVp787I9qojV0d_1HDlEk7FPnilocDMvXTfBsIublv1EA7lJXVUgCvWyzpoo7b1Arqlnvc8HvzYXv5e8Bb3H-IwJabGCaS9IAwJtu2plqXVd-JSPzhppndBg8vCWO6HFBZNV-U9w/s1600/IMG_20190906_171032.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="474" data-original-width="800" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilwxPVp787I9qojV0d_1HDlEk7FPnilocDMvXTfBsIublv1EA7lJXVUgCvWyzpoo7b1Arqlnvc8HvzYXv5e8Bb3H-IwJabGCaS9IAwJtu2plqXVd-JSPzhppndBg8vCWO6HFBZNV-U9w/s400/IMG_20190906_171032.jpg" width="400" /></span></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A Cheekha Dar megmászása
tökéletesen illeszkedett ebbe a saját sztoris koncepcióba. A hegy Irak
legmagasabb pontjaként szerepel a neten, az első dokumentált megmászása
2004-es, a legutolsó tavalyi. Magyar láb még sosem érintette, és ahogy elnézem,
egy jó darabig nem is fogja. Ugyan 3611 méteres magasságával nem több, mint egy
„fölmegyek hajnalban – lejövök ebédre”, számos kihívást rejt – nem véletlenül
nem mássza senki. Hogy miért nem, az természetesen túra közben derült ki, mivel
túl sok információ nincs róla a neten (legalábbis európai nyelveken, de mivel a
helyiek nem másznak, gyanítom, hogy arabul meg kurdul sem – perzsául meg
végképp nem, elvégre Iránban ez a magasság még a top 100-ba kerüléshez sem
elég, vagyis onnan nézve csak egy átlagos, nem túl magas hegy a végeken.
Illetve ha a wikipédia iráni hegyek listáját teljesnek vesszük, az 58. legmagasabb
iráni csúcs, csakhogy a geekek is megnyugodjanak).<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyDmgblFfOOtHrj36hQEX9EDYjMJ1GRotKpvQXq8pjui9z_5WVSEeEcsg-ph1HnuHiteh1uiMgTM3kgtelAC5_0DXOkDwTv2wUypo47EhipxoF3Fkhlgt_SSKUj-y3s-dfYt0e3OtxrA/s1600/IMG_20190907_100012.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyDmgblFfOOtHrj36hQEX9EDYjMJ1GRotKpvQXq8pjui9z_5WVSEeEcsg-ph1HnuHiteh1uiMgTM3kgtelAC5_0DXOkDwTv2wUypo47EhipxoF3Fkhlgt_SSKUj-y3s-dfYt0e3OtxrA/s400/IMG_20190907_100012.jpg" width="400" /></span></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Az internet
bölcsessége és a kurdok azt mondják, a Cheekha Dar Irak része. Ugyan találtam
tavaly egy CIA térképet, amin már Iránhoz rajzolták, más szerint meg pont a
csúcsán húzódik a határ, valamint olyan térképet is láttam, amin vitatott
területként szerepel. A környező hegyeket és völgyeket a kurd munkáspárt, a PKK
ellenőrzi, azaz a hegyhez való eljutáshoz elsősorban velük kell megalkudni.
Sportszerűtlen nehezítés, hogy a PKK-t terrorszervezetként tartják nyilván, és
részben emiatt mind a törökök, mint az irániak rendszeresen bombázzák az
általuk ellenőrzött területeket. Ebben az esetben a terrorszervezet nem azt
jelenti, hogy elkapnak, zsákot húznak a fejedre és legközelebb akkor veszik le,
ha már térdelsz a kardos ember előtt, hanem hogy politikai céljaik érdekében
fegyveres erőszakot alkalmaznak, amit a sértett fél – esetünkben Törökország –
nem néz jó szemmel és visszalő. Hogy ki kezdte, kinek van igaza, azt a Balkánon
és a Közel-Keleten töltött éveim után nagy óvatossággal kezelem: mindkét félnek
megvan a saját igazsága, a saját narratívája, a saját veszteségei és a saját
eszközei, szóval erről az egyrészt-másrészt politikai korrektséggel
szoktak beszélni az avatatlan kívülállók. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigmzzufjx70t19QuDSsNanu7ZExQ7hlTLyGKgJQ2abz-yQsRQZNuDeijmptbp0kzw1LZSppy6JHXLZEJuE-9tC3rWrBCXgAh9NJGOaev5Eh2pPt-jtfCANuNpLz2jhDvVTRmXSdvZC_Q/s1600/IMG_20190908_095904.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigmzzufjx70t19QuDSsNanu7ZExQ7hlTLyGKgJQ2abz-yQsRQZNuDeijmptbp0kzw1LZSppy6JHXLZEJuE-9tC3rWrBCXgAh9NJGOaev5Eh2pPt-jtfCANuNpLz2jhDvVTRmXSdvZC_Q/s1600/IMG_20190908_095904.jpg" /></span></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Hogy legyen
egyáltalán esélyünk eljutni a hegy lábához, indulás előtt kellett szerezünk egy
helyi vezetőt, aki ismeri az aknamezőket, a csempészútvonalakat, a helyi
milíciákat és nem utolsó sorban a túloldalon lévő irániakkal is kapcsolatban
van. Két hónap keresés után találtunk egy ilyen embert – innentől nevezzük
O-nak –, aki irreálisan magas összegért, nyilvánvalóan piaci verseny nélkül
elvállalta, hogy elvisz minket, de nem garantálja, hogy föl is fogunk jutni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKEmJaCUkSxJ6Mj9HIAfqwRkWePE5hR9WoOk6AtFc8DfcUpfa4STK9RWazntq4lfdsNycjWMbqmOa9U6UZxeVDNrKElnkO1pKPDV4EJy6INnqhf56q2pgkXv_mmOnf_nTsTk5IOGHhfA/s1600/IMG_20190908_143952.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKEmJaCUkSxJ6Mj9HIAfqwRkWePE5hR9WoOk6AtFc8DfcUpfa4STK9RWazntq4lfdsNycjWMbqmOa9U6UZxeVDNrKElnkO1pKPDV4EJy6INnqhf56q2pgkXv_mmOnf_nTsTk5IOGHhfA/s400/IMG_20190908_143952.jpg" width="400" /></span></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">O. alaposan
előkészített mindent, és a mászás sikere érdekében bevonta a sztoriba M-et, aki
állítása szerint helyi pásztor, ismeri az ösvényeket és jóban van a helyi
milíciákkal és az iráni oldalon is vannak kontaktjai. És valóban, ahogy
hajtottunk egyre közelebb a hegyhez, egy domb mögül megjelent egy AK-s koma,
megkérdezte, hogy mit gondolunk Öcalanról, kicsit smúzolt a vezetőinkkel, meghívott
teára, majd továbbengedett. Ez volt a felhasználói élmény a terrorszervezettel
kapcsolatban.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Este sátrat
vertünk a hegy lábánál, másnap egy alig 1200 méteres emelkedésre és viszonylag
bonyolult mászásra számítottunk. Vacsora közben megkaptuk a másnapra szükséges
kiokosítást. A hegy tetején iráni katonai bázis van, így zárólag akkor tudjuk
megmászni, ha épp üres – ilyen legfeljebb télen fordulhat elő, ezzel nagyban le
is hűltek a kedélyek a sikeres feljutást illetően. Aztán ahogy sötétedett,
elkezdődött a géppuskázás magasan a fejünk felett, és eltartott egészen a
teljes sötétség beálltáig. A sátortól alig 20 méterre távolodva látszottak a
hegyek tetején lévő iráni katonai checkpointok fényei, ahonnan holnap, csakúgy,
mint minden nap, lövészek pásztázzák a belátható völgyeket – a maradékot meg
katonai drónok szkennelik folyamatosan, amik minden mozgást észlelnek és gyanú
esetén már indulnak is a rakéták. Előző héten négy PKK tagot drónoztak le a
szomszédos völgyben, így lényegében végig fedezékben kell másznunk. Közben
kiderült az is, a Cheekha Dar iráni oldalról nemhogy nem meredek, de út vezet
föl, ahova teherautók is fel tudnak menni. Csak Irak felől tűnik nehéznek,
különösen egy 3000 méter körül kezdődő függőleges sziklafallal, amit
mindenképpen meg kell kerülni valahogy, ha följebb akarunk jutni.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfEhrUePTY8ifoe9IVF3sExexk7Ff6VWF4HRBZLN50g7IniNmtZx6T5903uhHhddu8QGUqS2SI8cfEDctb7YIkmKvRL95VgLp57_LpHLgXd7KUWFcGvhffGohV0HRhOlhASqcrsoOkCA/s1600/IMG_20190907_115007.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfEhrUePTY8ifoe9IVF3sExexk7Ff6VWF4HRBZLN50g7IniNmtZx6T5903uhHhddu8QGUqS2SI8cfEDctb7YIkmKvRL95VgLp57_LpHLgXd7KUWFcGvhffGohV0HRhOlhASqcrsoOkCA/s400/IMG_20190907_115007.jpg" width="400" /></span></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Esti beszélgetés
közben M-ről kiderült, hogy nem egészen pásztor, inkább amolyan pásztorféle...
csempész. Iránba jár át a hegyeken állatokat venni olcsón, amelyeket aztán
Irakban ad el jelentős haszonnal. Néha egyszerre akár százötvenet terel át
úttalan utakon, kerülve a járőröket. Néha... minden másnap. És igen, valóban
ismeri az irániakat, bár nem pontosan úgy, ahogy mi gondoltuk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Hajnalban, még
sötétben indultunk, hogy a meleg és a napfény előtt biztonságban tehessük meg
az út egy részét. Amint kivilágosodott, szigorúan egy vízmosásban másztunk
tovább, folyamatosan fülelve és kémlelve az eget, katonai drónok után kutatva.
Amikor láttunk, hallottunk egyet akár csak a távolban, bebújtunk áthajlások és
sziklák alá. Egyébként csak arra kellett figyelni, hogy a szomszédos hegyekről
nem látszódjunk. Dél felé lehetett, mire M, aki folyamatosan előttünk mászott,
hogy baj esetén jelezzen nekünk, megállt, majd visszajött hozzánk. Annyira
közel vagyunk, hogy már hallatszik a beszélgetésük, mondta. Ezen a ponton már M
is, meg O is rendesen elkezdett pánikolni. Volt is miért: ha egy PKK által
ellenőrzött területen elkapják őket az iráni katonák, ahogy három külföldit egy
iráni katonai bázis felé vezetnek fedezékben bújkálva, a lelövés még a
kedvezőbb kimenetelnek számított volna számukra. De a mi helyzetünk sem volt
jobb: ha megkockáztatjuk, hogy följebb megyünk, és észrevesznek, és nem lőnek
le azonnal, beláthatatlan következményei lesznek (reálisan pár hónap börtön,
mire tisztázódik, hogy nem vagyunk amerikaiak és a diplomácia valahogy
kitárgyal minket). Végül azt az egyetlen bölcs (értsd: vállalható) döntést
hoztuk a sziklák mögött sutyorogva, hogy forduljunk vissza és adjuk föl ezt a
csúcsot. Kilogikáztuk azt is, ha a Cheekha Dar Irak legmagasabb pontja, és
iráni bázis van a tetején, akkor az mégsem Irak, ez esetben viszont a
szomszédos Halgord lesz a legmagasabb. Úgyhogy gyorsan elindultunk lefelé,
immár cseppet sem törődve a fedezékkel: ha észre is vesznek, gyorsan
távolodunk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4qhPaq6lQEhge7tF0av3xgCCE1pWGrerIdUh0dvvv9D2Y2tN2Jtm2IO2_WHiWy8HvofY5huRwvm2tr-t0nT9-dZ2i1lLZ8Q6OWvpDbKh9zJDubR8eZOGl9QwKmlJ7T_iZFa8GmhBa7w/s1600/IMG_20190908_121311.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4qhPaq6lQEhge7tF0av3xgCCE1pWGrerIdUh0dvvv9D2Y2tN2Jtm2IO2_WHiWy8HvofY5huRwvm2tr-t0nT9-dZ2i1lLZ8Q6OWvpDbKh9zJDubR8eZOGl9QwKmlJ7T_iZFa8GmhBa7w/s1600/IMG_20190908_121311.jpg" /></span></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">O is, és M is
megfogadta, hogy soha többé nem hoznak ide embereket, még egymillió dollárért
sem. Számukra ez a mászás értelmetlen kockázat volt, de mivel sosem csinálták
előtte, nem gondolták át eléggé. Mi is megnyugodtunk: itt voltunk,
megpróbáltuk, nem ment és nem rajtunk múlt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHBkVN5f8hhiRPNhoCceCpCNuaEfadTW0wcFxe9oJmD_dl0vEQZiOSWKbnRKCQUXN2lf8Fky_WYdA1t3DcOf_7NLB16qcWGSwu0riK-6HqQ75ik4sR1KTArMMEZUObu0SHL0V8K8yFZg/s1600/IMG_20190908_120633.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="563" data-original-width="800" height="281" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHBkVN5f8hhiRPNhoCceCpCNuaEfadTW0wcFxe9oJmD_dl0vEQZiOSWKbnRKCQUXN2lf8Fky_WYdA1t3DcOf_7NLB16qcWGSwu0riK-6HqQ75ik4sR1KTArMMEZUObu0SHL0V8K8yFZg/s400/IMG_20190908_120633.jpg" width="400" /></span></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Hogy legyen némi
sikerélmény is belátható közelségben, másnapra beterveztük a Halgord gyors meghódítását.
Ez már egészen biztosan iraki terület, korábban már voltam fönn egyszer, és
kétszer eljutottam 3000 méter fölé, csak a hó miatt mindkétszer meghiusult a
csúcstámadás. Most viszont nyár végi kellemesen száraz időben, összesen 6 óra
alatt megmásztuk és visszaértünk a kocsihoz. Útközben végig láttuk az előző nap
mászott Cheekha Dart, és hallottuk, ahogy bombázzák a szomszédos völgyet az
iráni oldalról. Minden olyan meseszerű volt, mint egy utazós blogban: az ég
kék, a fű zöld, a bombázás pedig messzire hallatszik.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhffasNaTOPkNkIo1j-LRdI1aK8YzIA5AA5ZYN0lXvFw8SEprlERLuZ7iS-tyLqqimMr9_-HwYiuxXxOQ73C_3uuJD3FWbGBbHmfAhlk2ixFwpEOVPFHHcIeO6MqaJH7YJM8N6vRi09aw/s1600/IMG_20190908_113312.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhffasNaTOPkNkIo1j-LRdI1aK8YzIA5AA5ZYN0lXvFw8SEprlERLuZ7iS-tyLqqimMr9_-HwYiuxXxOQ73C_3uuJD3FWbGBbHmfAhlk2ixFwpEOVPFHHcIeO6MqaJH7YJM8N6vRi09aw/s1600/IMG_20190908_113312.jpg" /></span></a></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="fb-like" data-href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2019/10/ratatatorikazirakikirakat.html" data-width="200" data-layout="standard" data-action="like" data-size="small" data-share="true"></div>
Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-27241319818417124322019-09-19T02:19:00.002-07:002020-01-19T07:11:34.727-08:00Motor, sör, hegyek, Vietnám<div id="fb-root"></div>
<script async defer crossorigin="anonymous" src="https://connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v5.0&appId=204729252896498&autoLogAppEvents=1"></script><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkQdTnz2rbdQ3j72tpf1XoUpLPJplSbePsTTZx3vMHG9Qj2ouKB5lQ_VTjV7gH5FZEXtw8wCzAewRjz6J4S8AgtLdRky-gbmxcDv0rr3YZu-Ly6zudEIi4HjGwSMzDNg4QyVvjEG4aVA/s1600/5.+nap+Sapa+trek+%25286%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkQdTnz2rbdQ3j72tpf1XoUpLPJplSbePsTTZx3vMHG9Qj2ouKB5lQ_VTjV7gH5FZEXtw8wCzAewRjz6J4S8AgtLdRky-gbmxcDv0rr3YZu-Ly6zudEIi4HjGwSMzDNg4QyVvjEG4aVA/s320/5.+nap+Sapa+trek+%25286%2529.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Egy lány jön
szembe véresre horzsolt arccal. Meg egy felkötött karú fószer. Meg sok
sántikáló tini. Bekötött kezek, lábak, szétégetett vádlik, varas térdek, combok
és eltört könyökök. Mindezt nem a baleseti sebészeten láttam, hanem Hanoi
óvárosában csellengve. Itt gyűlnek össze tömegével azok a nyugati titánok, akik
befejezik észak-vietnami motoros túrájukat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A megugrandó léc
nem túl magas. Az automata váltós robogók elterjedése óta kijelenthető, aki tud
biciklizni, az tud motorozni is. Persze ez nem azt jelenti, hogy közlekedni is.
De kezdem az elejéről.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A nyaramat,
szigorúan befektetési céllal, nagyrészt Vietnámban és Laoszban töltöttem.
Délkelet-Ázsiát viszonylag jól bejártam az utóbbi években, most olyan helyekre
fókuszáltam, ahol nem voltam korábban. Ezen helyek egyike Vietnám Ha Giang nevű
tartománya, a legészakabbi. Arról nevezetes, hogy a cukorsüveg-szerű hegyei
között kiváló motoros túrákat lehet tenni. Sajnos néhány évvel lecsúsztam az
indianajoneskodást és alaposan kiépített rendszerrel találtam magam szemben,
azonban szezonon kívül, a szokásos menetiránnyal szemben haladva és térkép
nélkül sikerült elkerülni nemcsak a tömeget, de néha mindenki mást is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKejGkeVgPmGTwH8RbEy-7UATBbfsIG58qT_51gepyYrPdigO-RqzNHb0HQeA7DMOe7a3aRTUoZHQJffjDSgne594pn-LXyEwnQxacm-jApjQmxAlw4u2kqRiij1PYKZeeDkKhOc-zDQ/s1600/5.+nap+Sapa+trek+%25284%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKejGkeVgPmGTwH8RbEy-7UATBbfsIG58qT_51gepyYrPdigO-RqzNHb0HQeA7DMOe7a3aRTUoZHQJffjDSgne594pn-LXyEwnQxacm-jApjQmxAlw4u2kqRiij1PYKZeeDkKhOc-zDQ/s1600/5.+nap+Sapa+trek+%25284%2529.jpg" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Észak Laoszból
érkeztem Dien Biem Phu-nál lépve át a határt, majd egy hetet Sapaban töltöttem.
Sapa a helyi Alpok, sajnos a kínaiak nagyon felkapták, így rá sem ismertem a
korábbi álmos kisvárosra. Miután elvertem csomó időt túrák bejárásával,
motorozással és sörözéssel, valódi célom, Ha Giang felé vettem az irányt. Vietnámban
az utóbbi években leterjedtek a fekvős éjszakai buszok, így egyből szívesebben
vállaltam a 8-10 órás éjszakai utakat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Útközben sokszor
elgondolkoztam, egy magamfajta felfedezős alkatnak van-e értelme ilyen helyekre
jönni. A konklúzió az, hogy a világon semmi. Mármint nincs benne kihívás, sem
fizikailag, sem intellektuálisan. Viszont minden nagyon könnyen megy: nyaralni,
kikapcsolódni, nem stresszelni, nem előre tervezni és sodródni tökéletesen lehet. Meg persze gyönyörködni
a könnyen elérhető természeti szépségekben, ami a ismét a legfőbb célom volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIzg3Rz3hX3ISbdZ3o_njJdhtwUqsW2iaYKWSNNqLSTYuCJifsDKO2PCTX_YCkxAbKvSmJ0OHCkKuk4VhI_2bvAe3YGESK3zHg_imisWry4TSe6fWtbx35r5L49Ss3Dc52jzWneBFTow/s1600/5.+nap+Sapa+trek+%252810%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIzg3Rz3hX3ISbdZ3o_njJdhtwUqsW2iaYKWSNNqLSTYuCJifsDKO2PCTX_YCkxAbKvSmJ0OHCkKuk4VhI_2bvAe3YGESK3zHg_imisWry4TSe6fWtbx35r5L49Ss3Dc52jzWneBFTow/s400/5.+nap+Sapa+trek+%252810%2529.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A múltat nem
sírom vissza, mégiscsak a 21. században vagyunk, aki lemarad és nem tud
változni, az sose lesz képben többé. De azért néha hiányoztak azok a ma már
fölösleges körök, amiket az első utazásaimon futottam: szálláskeresés
(beszélgetni kellett a helyiekkel!), alkudozás a szállásra, buszok
menetrendjeinek a kiderítése és a valósághoz fűződő viszonyuk kitapasztalásának türelemjátéka,
valamint a nálam lévő büdzsé betartása. Továbbá helyi térképek beszerzése,
leírások és kézzel rajzolt skiccek alapján tájékozódás és egy csöpp állandó
bizonytalanság a már meglévő és a frissen megszerzett tudásban. Ehhez képest mi van
ma? A reptéren belelapozok a Lonely Planetbe. Hopp, találok egy érdekes infót,
ott azonnal letorrentezem pdf-ben. Begurulok egy ismeretlen városba, a
buszpályaudvar előtt öt perccel rámegyek a booking-ra és kinézek és befoglalok
egy helyet, majd hívok egy übert (snapp-et, grab-et, careem-et) és olcsón
elvisznek a szállásra, ahol úgy köszönnek, hogy hello Mr Daniel, most láttuk a
foglalást és minden fasza. Van online buszmenetrend, amire jegyet is lehet venni,
esetleg késő éjszaka másnap reggelre veszek egy repülőjegyet egy random helyre 35
dollárért, és 10 órával később már ott is vagyok.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Lenyűgözően
egyszerű lett utazni – pontosan annyira bonyolult, mint Budapesten békávézni
(néha még egyszerűbb is). Időnként erősen vágyom vissza Afrikába, ahol még akadnak
kihívások. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMWRnfxA4pH0xthM0UXJCFiuzK8EWkgLNdanrPQKXwzphOjmADfkq1wzEqqT1kfiMP9_0Nwsa_CdWorCvX5FmOdDjkYCy0LCbDdNY7v2x6QOYzdOuGutUJQrSQ6MvN8yNqDfTlRp2RkA/s1600/8.+nap+Ha+Giang+-+Du+Gia+%25289%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMWRnfxA4pH0xthM0UXJCFiuzK8EWkgLNdanrPQKXwzphOjmADfkq1wzEqqT1kfiMP9_0Nwsa_CdWorCvX5FmOdDjkYCy0LCbDdNY7v2x6QOYzdOuGutUJQrSQ6MvN8yNqDfTlRp2RkA/s1600/8.+nap+Ha+Giang+-+Du+Gia+%25289%2529.jpg" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ha Giangba
éjszakai megérkezni megterhelő. Legalább ezer méterrel alacsonyabban van, mint
Sapa, azonnal mellemre térdelt hajnali a pára és a forróság. Négy óra ájulást
követően szembesültem azzal, hogy mennyire egyszerűvé vált a letaposott úton
való utazás. Évek óta nem voltam turistás helyen, a legutóbbi valamire való
utazásom Borneón volt, de ott sem volt túl nagy a forgalom. Most viszont a
recepción béreltem egy kismotort, kaptam infót és jótanácsot, elzártam a
hátizsákom és kora délután kigurultam a hostelből. Már csak egy ékszíjat
kellett vennem, amivel fölerősítettem a szatyromat magam mögé az ülésre és robogtam
a hegyek közé. A tájról inkább nem írok, unalmasan váltakozott a szép, az egzotikus
és a drámai tengelyen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilJXHoI3U9qYpSq4D8RqhRQgzJWqawSvPwtC0SHIshRzCiAqpvwpZqcXWVVxEIJmK9o3NnkWc0gGlsyEeRcX8FCNLCVxtwP7MHxA-FOzGxKB-hE_3kSkV-APl3PUsr1twkZlRSuWEWeg/s1600/8.+nap+Ha+Giang+-+Du+Gia+%252814%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilJXHoI3U9qYpSq4D8RqhRQgzJWqawSvPwtC0SHIshRzCiAqpvwpZqcXWVVxEIJmK9o3NnkWc0gGlsyEeRcX8FCNLCVxtwP7MHxA-FOzGxKB-hE_3kSkV-APl3PUsr1twkZlRSuWEWeg/s400/8.+nap+Ha+Giang+-+Du+Gia+%252814%2529.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Vietnámban
motorozni olyan, mint Oroszországban vonatozni vagy Indiában tuktzukozni: aki
nem csinálja, ott sem volt. Jómagam nem számítok rutinos versenyzőnek motorozás
terén. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Viszont ahhoz már elég öreg
vagyok, hogy a közlekedési balesetben önhibámból megsérülés a lúzerség
kategóriájába essen. Szóval óvatos duhajként úgy közlekedem, hogy rajtam kívül
mindenki hülye, és ez a taktika általában megvéd a közlekedésre valóban alkalmatlan,
elsősorban nyugati ízirájderektől (nemcsak itt, Erbilben meg Teheránban is).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Annyit néztem ki
előre, első estére nagyjából meddig szeretnék eljutni. Miután órákig senki nem
jött szembe, azt hittem, rossz évszakban jöttem. De aztán estére befutottam egy
faluba, ahol hirtelen megszaporodtak a robogós tinik és őket követve eljutottam
az első – és utolsó – tömegszállásra. Isten háta mögötti tüneményes falu, benne
vagy 80-100 nyugati fiatal egy vagy két szállásra szétszórva, sör, wifi és
bulika. Első este beleszagolhattam, milyen lenne szervezetten, társasággal
menni. Szerencsére kiderült, hogy az én útvonalam épp az ellenkező irányba
megy, mint a megszokott, így nem fogjuk egymást kerülgetni ugyanazokkal a fazonokkal.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2owFGKkRSPOBERd6EWCNHqaOvMVtO-yW47G0Dc0e6uHOzYAifKm43fex4_C9FWuRzyq6CO0hQGQ6x7pwjHSswU51dyvtt5mzrQeiMHoBVbBBaSpxNJafY2XM1wKIknS77UBOFMpb1Qw/s1600/9.+nap+Du+Gia+-+Van+Dong+%25282%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2owFGKkRSPOBERd6EWCNHqaOvMVtO-yW47G0Dc0e6uHOzYAifKm43fex4_C9FWuRzyq6CO0hQGQ6x7pwjHSswU51dyvtt5mzrQeiMHoBVbBBaSpxNJafY2XM1wKIknS77UBOFMpb1Qw/s320/9.+nap+Du+Gia+-+Van+Dong+%25282%2529.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Tulajdonképpen
egyhangúan teltek a napjaim: motorozás, sörözés, motorozás, ebéd, sör,
motorozás, patakban fürdés, motor, sör, vacsora, sör. Mivel<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>nem siettem sehova, egy Dong Van nevű kisvárosban
állítottam föl a bázisom és egy nappal meghosszabbítottam az egyébként három
napos kört. Este a helyi főtéren beültem egy nagyon helyinek látszó helyre, és
kértem <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>egy NAGY pálinkát. Mutattam, hogy
nem pohárka kell, hanem valami nagyobb. Erre teletöltöttek egy sörösüveget a
pálinkáshordóból, kértem mellé egy liter vizet meg két kólát és skypeon
keresztül közös aljasodásba kezdtem az otthoni barátaimmal. Közben
megvacsoráztam, órákkal később elfogyott a pálesz, kértem még egy pohárral,
majd fizetni akartam. Összesen három dollárba került az este, a pohár páleszt
ajándékba kaptam, mert nem hitték volna, hogy tudok még járni (erre jó a 90
kilós test meg a sok víz, többek között). <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeUajIK2IohsV0kezr7rNkrIGXnWyk9jZxGmYkxbfjMoZgqmw_QL93aN9vso8suuYFwmwaFZyp-g4CDIL65GPAoa_qZAJsOGXEgSFDmjLuI2N3ZMK7wL9ffDHzGoF0S4DCUzDE_1FphQ/s1600/9.+nap+Du+Gia+-+Van+Dong+%25283%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeUajIK2IohsV0kezr7rNkrIGXnWyk9jZxGmYkxbfjMoZgqmw_QL93aN9vso8suuYFwmwaFZyp-g4CDIL65GPAoa_qZAJsOGXEgSFDmjLuI2N3ZMK7wL9ffDHzGoF0S4DCUzDE_1FphQ/s1600/9.+nap+Du+Gia+-+Van+Dong+%25283%2529.jpg" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap elmentem
az ország legészakibb pontjára, egészen a kínai határig, annyira, hogy kicsit
át is illegálkodtam egészen addig, amíg meg nem láttam az aknamezőt jelző
táblákat. Este befutott egy amerikai – dél-afrikai társaság. Már mentem volna
lefeküdni, amikor a sötét utcán elém álltak, hogy nem tudom-e véletlenül,
honnan lehet spanglit szerezni. Történetesen tudtam, mert ebédnél a helyi olasz
étterem menedzsere, egy ausztrál fószer egy akkora dzsojintot szívott
mellettem, hogy az utca végéből éreztem. Elküldtem őket az étterembe és húsz perc
múlva boldogan tértek vissza: az ausztrálnál nem volt, de átfüttyentett az utca
túloldalára egy helyi komának, az átjött és meg is volt a biznisz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgetxWcjbe3IXTPnYLGB9OD6kq0UOgqbelHw7THbKXDZc-fBtwjdevAu9I6I6LzH09YF8nbjj4hqZynXceaeRS19l10q0p4eCgkIPEF-3dF2OTqv5iNueL4bnsnAsayy1ibR66g9gMXw/s1600/9.+nap+Du+Gia+-+Van+Dong+%25285%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="507" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgetxWcjbe3IXTPnYLGB9OD6kq0UOgqbelHw7THbKXDZc-fBtwjdevAu9I6I6LzH09YF8nbjj4hqZynXceaeRS19l10q0p4eCgkIPEF-3dF2OTqv5iNueL4bnsnAsayy1ibR66g9gMXw/s1600/9.+nap+Du+Gia+-+Van+Dong+%25285%2529.jpg" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="text-align: justify;">Fölültünk a
tetőre beszélgetni, így kiderült, hogy amerikai barátunk hajléktalan.
Megkérdeztem, honnan jött, azt mondta, USA. Oké, de melyik államban lakik.
Egyikben sem, hajléktalan vagyok, felelte, de bevallotta, hogy egy arizonai
raktárban van pár cucca, úgyhogy legyen mondjuk arizonai. A dél-afrikai
békefenntartó volt Boszniában, arról beszélgettünk egy sort, majd lelépett és
egyedül maradtam az amerikaival. Meg is bántam, bántóan nem tudott semmit
semmiről, de nagyon magabiztosan nyilatkozott, hogy a szerbeknek biztos igazuk
van, meg hogy ki tudja, volt-e népirtás. Bő egy év Bosznia és három </span><a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2008/07/srebrenica-solidarity-march.html" style="text-align: justify;" target="_blank">Mars mira</a><span style="text-align: justify;">
végigyaloglás után inkább úgy döntöttem, túl fáradt vagyok a hülyékhez és
leléptem aludni.</span><br />
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL3GZwvOMUPg2nj0jvJ8_LvHnwb_BZgoe7uZ9iTM_IOHw6bzPUbAERYcqQ1b4xakt7J3OwOoTxCLQk0XJEwVjoJ52BVkUGE3kfwEkOk-gC9UiONdkWi_JCabDuKZwGKv-DRE6LtUV_oQ/s1600/10.+nap+Van+Dong+%25C3%25A9s+trekking+%25287%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL3GZwvOMUPg2nj0jvJ8_LvHnwb_BZgoe7uZ9iTM_IOHw6bzPUbAERYcqQ1b4xakt7J3OwOoTxCLQk0XJEwVjoJ52BVkUGE3kfwEkOk-gC9UiONdkWi_JCabDuKZwGKv-DRE6LtUV_oQ/s1600/10.+nap+Van+Dong+%25C3%25A9s+trekking+%25287%2529.jpg" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap szolid
tempóban visszahajtottam Ha Giangba, leadtam a motort és elhatároztam, ide még
visszajövök alaposabban körülnézni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBuV4HUzeOoQ4CuYSOBAeMGGDpwjK2H0uvsJhUQkjL6GzbLrGs-3OYfqhnkg9egOyojg_vCz-MOe0r0M_LkSEdWn7F3WxCruUzQK97ESnSba7r9bZKYSigief-fL0BKQ0uCLt0nAmgoA/s1600/IMG_20190630_110538.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBuV4HUzeOoQ4CuYSOBAeMGGDpwjK2H0uvsJhUQkjL6GzbLrGs-3OYfqhnkg9egOyojg_vCz-MOe0r0M_LkSEdWn7F3WxCruUzQK97ESnSba7r9bZKYSigief-fL0BKQ0uCLt0nAmgoA/s1600/IMG_20190630_110538.jpg" /></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Hanoiban voltam
már párszor, most elsősorban csak sörözni meg enni akartam, meg találkozni
Pierre-el, a marseillesi szakáccsal, akivel úgy hat héttel korábban Laoszban
verettük egy hétig. Amire nem számítottam, hogy Hanoi óvárosa backpacker gettó
lett – lehet, hogy nem most, de most tűnt fel először. Gyakorlatilag mozdulni
sem lehet, annyi emberrel, úgyhogy délelőttönként olvastam és galériákba jártam,
délután edzés, este sörözés (a sarki házi főzés, a bia hoi 30 dollárcentre
drágult poharanként!). Nyílt egy amszerdami stílusú coffee shop, ami teljesen
illegális kéne, hogy legyen, de valamiért hivatalosnak látszóan működik, rendes
nyitva tartással és nyilvánvalóan lefizetett helyi hatóságokkal. Ugyan csomót
beszélgettem kedves emberekkel, de néhány nap alatt eluntam ezt a szép életet
és átrepültem Kambodzsába.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbU3HLgBb8GIRtze0qoloY5f1ehqpcWp5wfkrVad4jWrUjguJJAg5d4WRHQxJ1aWO3raU3raX8G2N9NLQxbDn3FOCBAFtnnv3l__calTk34ETSI-63lctzdNTIrYaF7_OLuMlX1MXqgw/s1600/IMG_20190703_122241.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbU3HLgBb8GIRtze0qoloY5f1ehqpcWp5wfkrVad4jWrUjguJJAg5d4WRHQxJ1aWO3raU3raX8G2N9NLQxbDn3FOCBAFtnnv3l__calTk34ETSI-63lctzdNTIrYaF7_OLuMlX1MXqgw/s640/IMG_20190703_122241.jpg" width="640" /></a></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipGwz7TCEF2VE7cqg0eetDyzsa0eYuwSXjOy-aDZhfO8s_4ckwSb5NtzI2vLxsx071X4zH-nnUqbFIg5grKGoW4aQRxn3NzCjgZhlJ5FxeIwLR3RnqLkhz36dVBgX76gXcRP_vuV_X-w/s1600/IMG_20190702_120417.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipGwz7TCEF2VE7cqg0eetDyzsa0eYuwSXjOy-aDZhfO8s_4ckwSb5NtzI2vLxsx071X4zH-nnUqbFIg5grKGoW4aQRxn3NzCjgZhlJ5FxeIwLR3RnqLkhz36dVBgX76gXcRP_vuV_X-w/s640/IMG_20190702_120417.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="fb-like" data-href="https://danielfromhungary.blogspot.com/2019/09/motor-sor-hegyek-vietnam.html" data-width="200" data-layout="standard" data-action="like" data-size="small" data-share="true"></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-22430386760330635182019-04-18T07:19:00.000-07:002020-01-19T07:13:05.815-08:00Expedíció a téli Tien Sanban<div id="fb-root"></div>
<script async defer crossorigin="anonymous" src="https://connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v5.0&appId=204729252896498&autoLogAppEvents=1"></script><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Sosem kedveltem különösebben
a hideget. Amikor mégis el kellett szenvednem, az vagy sör volt, vagy jégkrém,
vagy magas hegyen voltam. Mások meg azt mondják, jobb a melegnél, mert lehet
ellene védekezni. Hibátlan logika, nem is vitatom. Ennek ellenére<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>mindig<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>is úgy gondoltam, hogy a jó európai tél Délkelet-Ázsiában van, de ezt
nyilvánvalóan nem sikerülhetett minden évben következetesen végigvinnem, sőt. Tavaly
viszont úgy alakult, hogy a végtelen pénz és idő szokásos hiányában dönteni
kellett az évi aktuális nyaralásról: snowboard vagy merülés? Mivel még havon
sem álltam soha életemben, ez utóbbi szimpatikusnak tűnt elsőre. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqL73pqvG4uiNYd89Zu_BZkY9aiQ5hyphenhyphenXrEeEyaJR0V8rB-7mjg5yHsP7WTGkOcjlMpGhYAOd1PZ9dD-hl4qMiXCnq_RNCREaky03yNFm_h3h_pGimSQdvcMtzv2SZLwM__FfNfDgPzBA/s1600/WP_20181231_04_56_54_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="359" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqL73pqvG4uiNYd89Zu_BZkY9aiQ5hyphenhyphenXrEeEyaJR0V8rB-7mjg5yHsP7WTGkOcjlMpGhYAOd1PZ9dD-hl4qMiXCnq_RNCREaky03yNFm_h3h_pGimSQdvcMtzv2SZLwM__FfNfDgPzBA/s640/WP_20181231_04_56_54_Pro.jpg" width="640" /></span></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Mire eszembe
jutott, hogy snowboardozni hidegben szoktak, már megvoltak a repjegyek, és
mivel Kirgizisztán rohadt messze van az összes tengertől, ez a kérdés eldőlt:
ezen a télen (is) hidegben leszek. Ugyan tizennégy évvel ezelőtt voltam egyszer
Kirgizisztánban, nem mondanám, hogy azóta nagyon otthonosan világosítok fel
minden érdeklődőt. Lényegében pár régi, részben irreleváns sztorival vágtam
neki Közép-Ázsiának.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4cc1tFf54vxZCdgNaHoecvrvn4t95bsSMF1jzTLlg4thole3KntodlX_ORb2CDj8ZqNTjK9LrKtYqqCSqmqEO-3o5dZBx0nzvdvS7p9g9kr-Qs5r0tqmWkHSOLQFmwe6sFFUH0Nkwew/s1600/WP_20181230_17_02_55_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="356" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4cc1tFf54vxZCdgNaHoecvrvn4t95bsSMF1jzTLlg4thole3KntodlX_ORb2CDj8ZqNTjK9LrKtYqqCSqmqEO-3o5dZBx0nzvdvS7p9g9kr-Qs5r0tqmWkHSOLQFmwe6sFFUH0Nkwew/s640/WP_20181230_17_02_55_Pro.jpg" width="640" /></span></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Bishkekbe tök
olcsón ki lehet repülni Budapestől, mint kiderült. Nekem ugyan nem sikerült,
mert Irakból indultam, de Isztambultól már nem volt vészes. Landolásnál az első
dolog, ami eszembe jutott, hogy megvan, hogy miért nem utazgatok télen hideg
helyekre: sötét volt, a fagyott reptéren apokaliptikus hangulat, később a
taxiban meg a városon át is. Végül beültünk egy éjjel nappal nyitva tartó
étterembe, és mindenhez megjött a kedvem. A szto gram vodka meg a nyers
hering-uborka kombó minden körülmények között visszahozza belém az életet.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Két síparadicsom
volt tervbe véve, az egyik Bishkek mellett közvetlenül, egy Csungkurcsak nevű,
a másik meg vagy 400 kilométerrel arrébb a Karakol fölötti hegyekben. És a
kettő között az izgalom, egy téli túra a Song Kul tó mellé. Ez utóbbi
viszonylag letarolt turistacélpont nyáron. Mármint azok között számít letaroltnak,
akik veszik a fáradtságot, hogy Kirgizisztánba menjenek, majd még túráznak is
pár napot. Télen viszont tavaly volt az első kis csapat, idén meg a második –
ezek voltunk mi, és emiatt lett a végére kissé expedíciós jellegű a kirándulás.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEga8XTyUlgSGVOqfFaQRWtFTEwk20SiVMpSeDs7MWHASi-E_5v_-FAmuqJxHBb99XPKwtHz9Dp5_nXlHWzj7jDzjJrvX6rZuXgQh5E3Z9EV7VBoFDLLtcfe11ftkeBK_VGmmfXev3Rfsg/s1600/WP_20181230_20_00_47_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEga8XTyUlgSGVOqfFaQRWtFTEwk20SiVMpSeDs7MWHASi-E_5v_-FAmuqJxHBb99XPKwtHz9Dp5_nXlHWzj7jDzjJrvX6rZuXgQh5E3Z9EV7VBoFDLLtcfe11ftkeBK_VGmmfXev3Rfsg/s400/WP_20181230_20_00_47_Pro.jpg" width="400" /></span></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Előtte hetekig
ment a levelezés egy svájci céggel, akik helyben szerveznek túrákat. Ők
lovaglós-másnaposan vicceskedős-egy napot elbaszós programot akartak eladni, mi
meg alapvetően ugyanazen a helyen akartuk ugyanezt csak lovak és másnaposan
ájuldozós plusz nap nélkül. Végül, utólag, számunkra kedvezőtlen
kompromisszumot kötöttünk, az időjárási körülményeknek és az expedíciós
jellegnek köszönhetően.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Maroknyi
csapatunkban volt egy kanadai-szaúdi muszlim csávó, aki még sosem túrázott, meg
egy nyugdíj előtt álló amerikai könyvelő, aki volt már itt, de csak lovon. Meg
persze a guide, aki innen származik, de télen ő sem sokat járt a hegyek között,
túrát meg főleg nem vezetett. Persze minden csak utólag, illetve közben derült
ki, úgyhogy nagyon észnél kellett lenni, hogy ne banális okok miatt érjen utol
a fagyhalál mások hülyeségei miatt.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Miután abban
maradtunk, hogy nem lovagolunk, amint elhagytuk az aszfaltot, egy csapat ló
várt ránk. Ezek kicsi lovak, nem vadak, tök jó lesz, mondta a guide. Fél óra
múlva fájtak a golyóim, a snowboard bakancsom nem fért bele a kengyelbe, így
állandóan nagyon kellett kapaszkodnom és emiatt fényképezni sem tudtam. Párszor
próbálkoztam már lovaglással (Etiópiában a Wenchi krátertó körüli túrán pár
perc után leszálltam és laza lovak melletti kocogással tudtam le az egészet, de
aki próbált már térdig érő hóban snowboard bakancsban kocogni, az tudja, hogy
most nem történt ilyesmi), valamiért nem komfortos, nem érzem a bugit benne,
így eszembe sem jutott, hogy télen mínusz 20 fokban akaratom ellenére fogok
csomó időt lóháton tölteni. Végül elegem lett, leszálltam, és mondtam a
többieknek, hogy menjenek csak, majd követem a nyomokat és este találkozunk.
Végre minden megjavult, gyönyörű séta háromezres hegyek között, be tudtam
fogadni a tájat és még mozogtam is, amitől azonnal beindult a vérkeringésem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijh40_DJhuyyWNLqOftJRm7TmxpiJ527fxqnqXzmG8jpWfuTQHHPqSRoD6oPRMFny6ANxelK6OIYXI5enKd6FQKCFCoIW_BTrhKjRPQ9XadPRw-IyL7eUKzgC5UcNoRFK3zND1cHgSYg/s1600/WP_20190101_17_02_11_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijh40_DJhuyyWNLqOftJRm7TmxpiJ527fxqnqXzmG8jpWfuTQHHPqSRoD6oPRMFny6ANxelK6OIYXI5enKd6FQKCFCoIW_BTrhKjRPQ9XadPRw-IyL7eUKzgC5UcNoRFK3zND1cHgSYg/s640/WP_20190101_17_02_11_Pro.jpg" width="640" /></span></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A másnapi terv
egy 3600 méteres hágón való átlekés volt, ami a Song Kul tóhoz vezetett volna.
Az első gyanús jel az volt, amikor reggel kipihenten ébredtem, és meglepve
konstatáltam, hogy 9 óra elmúlt. Végül fél 11-kor indultunk, gondoltam ez egy
rövid túra lesz. Órákkal később még mindig távol volt a hágó. Az amerikaink
fölszállt egy lóra a cuccaink mellé, de a lovak nem tudtak velünk jönni a mély
hóban, végül az egyik összeroskadt az amerikaival. A kanadai srácunk nagyot
ment az elején, aztán befalta az összes csokit és magot, amit adtunk neki.
Akkor derült ki, hogy semmit nem hozott magával. Fél óra egyhelyben fagyoskodás
után megérkezett az amerikaink, aki egyáltalán nem úgy nézett ki, mint aki
képes még két órát fölfelé mászni, hogy utána combközépig érő porhóban 10
kilométert gyalogoljon az akkor már mínusz 25 fok körüli esti sötétben. A
guideunk guidehoz méltatlan módon ránk tolta a döntést, hogy folytassuk-e az
utat. Ez volt az a pont, amikor át kellett vennem az irányítást. Mi
mindenképpen visszamegyünk, mert a tó elérése lehetséges ugyan, de ha bármi
közbenjön, nincs olyan kombináció, amiben nem marad egyedül valaki lovak és
guide nélkül, ami pedig ebben a környezetben az öngyilkosság egyik fájdalmas
módja. És egyébként is túrázni meg szilveszterezni jöttünk, nem bármi áron
túlélni. Végül visszafordultunk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDYwdVhwchMwM2ji0AXdOIoBwbNOexZwih2SZbXscH6ZBg5eIaTVymJeVXECs-1kbBTU8-ITuB7vAbj_ZhX7fd2HmC6N1Ahs6GhgrSVeSBs_yZeIfVEt4eVWZaT4Lyl11OM1956VBaQw/s1600/WP_20190101_17_07_06_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDYwdVhwchMwM2ji0AXdOIoBwbNOexZwih2SZbXscH6ZBg5eIaTVymJeVXECs-1kbBTU8-ITuB7vAbj_ZhX7fd2HmC6N1Ahs6GhgrSVeSBs_yZeIfVEt4eVWZaT4Lyl11OM1956VBaQw/s400/WP_20190101_17_07_06_Pro.jpg" width="400" /></span></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Ettől persze az
egész túra megváltozott. Föltörtük a kunyhót, ahol előző nap aludtunk, jakszarból
tüzet raktunk és a magam részéről annyi vodkát vettem magamhoz, amennyi megkímélt a
kulturált szilveszterezés kínjaitól.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A sikertelen
átkelés viszont azzal a következménnyel járt, hogy ha el akarjuk érni a tavat,
lovagolni kell. Sokat. Két napot. Mivel a cél szentesítette az eszközt és a
lágy részeim sem sikoltottak a fájdalomtól, nyeltem egy nagyot. Az első nap
meglepően jól sikerült. Kaptam egy rendkívül intelligens lovat, egy
kényelmesebb nyerget (illetve egymásra halmozott pokrócokat) és egy nagyobb
kengyelt, így szinte minimális kurvaanyázással sikerült abszolválni a napot.
Azért az utolsó párszáz métert így is gyalogoltam, nem volt seggem ehhez,
ráadásul a lovon szétfagy az ember, mert nem mozog.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A Song Kul
Kirgizisztán második leghíresebb tava (az első az Issyk Kul, ami Közép-Ázsia
legnagyobbja, és ennek megfelelően kiválóan ki van építve siófokosra). Ezzel
szemben a Song Kul csak nyáron közelíthető meg kocsival, télen meg leginkább
csak lovon. Állandó épületek nincsenek, csak jurták, de télen abból is csak
egy-kettő, amit főleg a rettentő vadembernek tűnő helyi illegális lékhalászok
laknak, de ők sem állandóan. Az első turisztoknak szánt téli jurta tavaly
épült, és tavaly volt benne az első csapat. Mi voltunk a másodikok. Az
addigiakhoz képest hatalmas luxus fogadott, de egy kis odafigyeléssel még bőven
lehet fokozni a színvonalon. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEii6QySm8N7GW_2Iq8qy3SQXtTN3cM2ioMjPkW7lIZquv4uwWga50sqZ7YIZF3ikb1WZLcSqakSQyEMSzf26edjhQkXEJYHuORMZuc3Ce6wvGjfvR9RKLU7QT6wGNfJF2f_cqgtacUYRQ/s1600/WP_20190101_15_24_58_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEii6QySm8N7GW_2Iq8qy3SQXtTN3cM2ioMjPkW7lIZquv4uwWga50sqZ7YIZF3ikb1WZLcSqakSQyEMSzf26edjhQkXEJYHuORMZuc3Ce6wvGjfvR9RKLU7QT6wGNfJF2f_cqgtacUYRQ/s400/WP_20190101_15_24_58_Pro.jpg" width="400" /></span></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Ami már az előző
két este használt pásztorkunyhónál is kihívás volt, hogy a vécé vagy 50-100
méterre van a háztól/jurtától. Ez mondjuk nyáron nem akkora baj, de télen még a
legkisebb kör is komoly expedíció. Nem is annyira a gyaloglás, hanem a
ki-beöltözés, meg a három-négy réteg lehámozása a beguggoláshoz. Közép-Ázsiára
jellemzően olyan finom porhó van mindenütt, hogy a hótalppal is simán
belesüppedtem térdig. Ilyenkor nem lehet elkummantani a megfelelő beöltözést, mert
a hó azonnal bemegy mindenhova, és onnantól kezdve hideg és nedves lesz minden,
amihez hozzáér. Áldottam az eszem utólag, hogy nem a 89 ezer forintos patent
zsír új snowboard bakancsot vettem amit utána eladtam volna, hanem egy kitaposott
használt szart, ami tökéletesen alkalmasnak bizonyult túrázásra is.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Éjszakára
szaunára fűtötték a nagy jurtából nyíló hálófülékét, a saját verejtékemben
tocsogtam, hogy pár óra múlva négy takaró alatt kockára fagyjak, miután elaludt
a tűz. A kinti hideg miatt a maximumra töltött telefonom 3-4 kép után üres
aksival kikapcsolt. Cserébe viszont érintetlen tundra, varázslatos fények és
világvége hangulat vett körbe – nagyjából az, amiért idejöttünk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP_MwUjpdQkfh-diFeWBp9B4HYjBZbS-8W6QGV_P9knQLZpb_4-Ug7hwjDEEQYAEw8qpYI34Fc2NwhtNvedUVdXavO0BkjTTKQJ6pxvy8_6_A6bcm2T-qAZdXFtPi4Zem820IMmrT2iw/s1600/WP_20190102_11_50_32_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP_MwUjpdQkfh-diFeWBp9B4HYjBZbS-8W6QGV_P9knQLZpb_4-Ug7hwjDEEQYAEw8qpYI34Fc2NwhtNvedUVdXavO0BkjTTKQJ6pxvy8_6_A6bcm2T-qAZdXFtPi4Zem820IMmrT2iw/s640/WP_20190102_11_50_32_Pro.jpg" width="640" /></span></a></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">Az utolsó nap
lovon kevéssé volt élvezetes, örültem, hogy vége van. Hatalmas potenciál van
ebben a túrában és nagyon kellett ez a bejárás. Csomó mindenen lehetne
javítani, pár dolgon pedig mindenképpen kell változtatni, de utána fantasztikus
túra lesz, amit kevéssé túlélő emberek lényegesen kevesebb esés-keléssel is
tudnak teljesíteni.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;">A snowboardozás
Karakolban nekem a Ford Fairlane-es sajtreszelővel rejszolós hasonlatra
emlékeztetett (gy.k. eleinte szórakoztató, de inkább fájdalmas). A végén
mindenestre volt kétszer öt másodperc, amikor úgy éreztem, hogy snowboardozok
(nem csak állok rajta, hanem pont arra megy, amerre szeretném). Azt hiszem nem
jövőre fogtok először helisízés közben látni.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0srCrAtAk8dhz8rZTxnbsaJ6_zZKELZidytSQ45wouGnwRzO-dN5CKR7SVHo808SYmUb7dl0IBSv_z_Sj49GhI-FN6Q9tVdZBmYw6Z7oue1SF-RqksGzwYwZH2HiTjG_Kb-QohnFQsQ/s1600/WP_20190103_15_17_47_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0srCrAtAk8dhz8rZTxnbsaJ6_zZKELZidytSQ45wouGnwRzO-dN5CKR7SVHo808SYmUb7dl0IBSv_z_Sj49GhI-FN6Q9tVdZBmYw6Z7oue1SF-RqksGzwYwZH2HiTjG_Kb-QohnFQsQ/s640/WP_20190103_15_17_47_Pro.jpg" width="640" /></span></a></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="fb-like" data-href="https://danielfromhungary.blogspot.com/2019/04/expedicio-teli-tien-sanban.html" data-width="200" data-layout="standard" data-action="like" data-size="small" data-share="true"></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-12663770592486612462019-03-26T05:47:00.000-07:002020-01-19T07:22:56.434-08:00Iskolapadban Teheránban<div id="fb-root"></div>
<script async defer crossorigin="anonymous" src="https://connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v5.0&appId=204729252896498&autoLogAppEvents=1"></script><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Régen imádtam
egyetemre járni. Részben a tanulmányok, részben – na jó, nagyobb részben – az
életstílus miatt. Hét évvel, két diplomával és egy félig elvégzett szociológia
szakkal a hátam mögött úgy éreztem, ideje végre sokkal többet utazni és
lehetőség szerint pénzt is keresni. Azóta bejártam a fél világot, éltem
erre-arra, pénzt is kerestem, de a szervezett tanulás nem volt hangsúlyos.
Nyári egyetem Vilniusban, pár egyhetes tréningek a közbeszerzéstől a durva
helyeken való biztonságos létezésig (ellőtt lábú eszméletlen kollégát hogyan
hozol ki a rakétázásból meg hogy viselkedj ha elrabolnak és hasonlók), online
kurzusok a fejlesztési újságírástól a környezetileg fenntartható turizmus
Zanzibáron-ig volt minden.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="mso-spacerun: yes;"><br /></span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk9FYPhKGQRNqQCMDRjVLZCfLO6dH3yGKitOGHbxLR7vInyUna04hyphenhyphenoREjD9nQxvpZE264sYxd_F_ROl7HGAgeHLRaAsl_qccvKPbVLSLbn7cuuGhvxI6dd1ORwayPrAKFY5I89wVzXw/s1600/WP_20190210_15_16_23_Rich.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="359" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk9FYPhKGQRNqQCMDRjVLZCfLO6dH3yGKitOGHbxLR7vInyUna04hyphenhyphenoREjD9nQxvpZE264sYxd_F_ROl7HGAgeHLRaAsl_qccvKPbVLSLbn7cuuGhvxI6dd1ORwayPrAKFY5I89wVzXw/s640/WP_20190210_15_16_23_Rich.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Qeshm, háttérben a Perzsa-Öböl</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br />Mivel elég sok
időt töltök Iránban, és egyre eldugottabb helyeken egyre extrémebb programjaim
vannak, felmerült az igény, hogy tanuljak fársziul, ami sokat segít, ha mondjuk
öreg hegyi emberektől kell segítséget kérnem valahogy az Alborz négyezresei
között. Jelentkeztem is a helyi Balassi intézetnek megfelelő központban, ahol
végtelennek tűnő hivataloskodás és adminisztrálgatás után elfogadták a
jelentkezésem és újra diák lehettem. Minden nap iskola, szedett-vedett
iskolatársak és kollégiumi élet várt rám Teheránban. Ez utóbbit, mármint a
kollégiumi életet még egyetem alatt ki akartam próbálni egy időre, de mindig
győzött a lustaság és a praktikum, és sosem laktam 10-15 perc sétánál távolabb
az épp aktuális kampusztól.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgIGJ4k0t8wIwrPpy1EpvviNxHPEe8oD41s9EvkpcGITgs0TNuELRgosCXh9-Ktz_hkb7OY9ZJty_6Dj8jfgR9t9KNSb4EqUL5ELMm8_u8Tw7GJ2458wTkx_Sf9A_027v65GIQJ7LWYA/s1600/WP_20190210_15_47_24_Rich.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgIGJ4k0t8wIwrPpy1EpvviNxHPEe8oD41s9EvkpcGITgs0TNuELRgosCXh9-Ktz_hkb7OY9ZJty_6Dj8jfgR9t9KNSb4EqUL5ELMm8_u8Tw7GJ2458wTkx_Sf9A_027v65GIQJ7LWYA/s400/WP_20190210_15_47_24_Rich.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Qeshm</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az iráni
hatóságokkal való kilátástalan küzdelmeimről vastag<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>könyvet lehetne írni, minden esetben
hozzátéve, hogy a problémámat sikerült megoldani – leginkább valamilyen
unortodoxiával, de ugye az országnak amúgy is az a szlogenje, hogy „everything
is possible and nothing is impossible”. A lényeg, hogy mire lejárt minden
határidő, leadtam időben minden papírt, azoknak a fordításait, majd hivatalos
fordításait, majd különböző szervek által jóváhagyott és lepecsételt hivatalos
és hitelesített fordításait, kaptam egy levelet, hogy mehetek a budapesti
követségre a vízumért. Éppen Kirgizisztánban és Kazahsztánban snowboardoztam,
így erre sajnos nem volt módom, de a naptár szerint végül még pont
becsusszantam a Mindent Eldöntő Legvégső Határidőbe Ami Után Nincs Tovább.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A budapesti
követségen minden simán ment, megkérdezték, mikor indulok, és előző napra
visszahívtak a vízumért. Megjelentem az adott napon, amikor közölték, hogy a
vízumkérelmem visszautasították, és sorry. A következő két hónapra nem volt más
dolgom, repjegy megvan, szóval Budapesten nem maradok, az tuti. Végül
megszületett a salamoni döntés, hogy akkor kapok egy másmilyen vízumot, és
majdcsak lesz valami (az univerzum működéséból adódóan olyan lehetőség ugye nem
létezik, hogy nem lesz semmi). <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><span style="mso-spacerun: yes;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az országba simán
bejutottam másnap, de az intézetben közölték, hogy sajnos ezzel a vízummal nem
kezdhetem meg a tanulmányaim. Végül a külügyminisztériumban, valamint az
immigration police irodáiban töltött három nap után kicseréltem a vízumom (nem
is tudtam, hogy lehet ilyen utólag, de kezdő, aki meglepődik ezen) és elhárult
minden akadály. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBIBbRb2go9AQ2HZJ6ffRfPLLNfKtHsTkkE6YJrlVaHtZE4ijBR9gbhmAg-RtvC9K1YoWPuRBjtMGP7AXWsEU-VbGnxEhF4RPehbe22kQY8SMYxPwUVAPvc6NCUWW_fRvXfwhj6AgsBg/s1600/WP_20190210_15_34_45_Rich.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBIBbRb2go9AQ2HZJ6ffRfPLLNfKtHsTkkE6YJrlVaHtZE4ijBR9gbhmAg-RtvC9K1YoWPuRBjtMGP7AXWsEU-VbGnxEhF4RPehbe22kQY8SMYxPwUVAPvc6NCUWW_fRvXfwhj6AgsBg/s400/WP_20190210_15_34_45_Rich.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Qeshm</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A hivatalokban
töltött három napot úgy kell elképzelni, hogy nagyjából fél 10-re bootolnak be
a dolgozók, előtte kár odamenni, viszont délben kitör az ebédszünet, amit
kajakóma és kávézás követ, azaz érdemi munka már nem folyik. Így egy nap csak
egy dolgot lehet elintézni, de legalább kiszámítható és nekem is csak 2-3 órám
megy el ilyesmikre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Két kollégium
közül lehetett választani: az egyik az ún. belvárosban (most tekintsünk el
attól, hogy Teheránnak nincs belvárosa. Vagy ha van, az akkora, mint Budapest
Zuglótól Budafokig), a másik meg a város legészakibb utcájában, annak is a
legtetején, szintben több száz méterrel a város fölött. Mivel el akartam járni
futni a hegyre (értsd: Tochal, 3933 méter, nem a Gellérthegy), nyilván az
északit választottam. Így olyan dolgokkal kellett megküzdenem, hogy minden
aránylag messze van, és időnként kevés taxi jár arra, cserébe nincs túl nagy
forgalom, zsúfoltság, tiszta a levegő, és amikor a városban szottyadt eső esik,
addig Velenjakban minden havas. És innen csak 35 perc az intézet. Gyalog is,
meg busszal is, taxival csak fele annyi. Ráadásul ez Teherán egyetlen családi
kollégiuma, azaz fiúk, lányok együtt laknak, egy épületben, egy emeleten és
nincs az az iszonyat tesztoszteron a levegőben, mint a szomszédos fiúkoliban,
ahol párszáz 20 és 25 év közötti iráni és afgán osztozik szocreál lakótömbökön.
Ja, a mi kolink 11 emelet magas, nekem a kilencediken jutott egy elég szép
panorámás apartman egy olasz lakótárssal meg egy japán szomszédlánnyal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiykvgcyKAaO9JVObOXkXd1G1ww4fxBaWmKKUR0iYrCuYsfla8ICF4k5ExwEkXc_-iv4mvVH2Ah30FVhb9gr8YskaT_9e5CMiFJIV_pqJ0eZ1UUTo5ouKuwDDqLJDOcTCvSaxFSStWRnw/s1600/WP_20190212_08_05_13_Rich.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiykvgcyKAaO9JVObOXkXd1G1ww4fxBaWmKKUR0iYrCuYsfla8ICF4k5ExwEkXc_-iv4mvVH2Ah30FVhb9gr8YskaT_9e5CMiFJIV_pqJ0eZ1UUTo5ouKuwDDqLJDOcTCvSaxFSStWRnw/s640/WP_20190212_08_05_13_Rich.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kilátás a koleszből, Velenjak, Teherán</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A taxizás minden
nap kihívás volt, az Uber helyi megfelelőjét, a Snapp-et használja mindenki.
Mármint akinek vagy egy hónapnál frissebb a sim kártyája, vagy komoly pénzért
regisztráltatta a telefonját és nincs blokkolva a készüléke, nem úgy, mint az
enyém, amihez kell egy router, amúgy meg fényképezőgépként funkcionál. A Snapp
szolgáltatás nevetségesen olcsó, általában 60 dollárcent volt az intézetig,
amit néha négyen szétdobtunk. A sofőrök többsége viszont teljesen retardált a
technológiához, általában tízből egy talált oda, ahol vártunk. Ők mindig kaptak
jattot, a többiek meg telefonálgattak, hogy hol vagyunk. Pontosan ott, ahol a
GPS jelöl, mondtuk nekik, amire azt válaszolták, hogy nem pontos a GPS. Mivel
térképet olvasni nem tudó taxisokkal perzsául vitatkozni egy általuk ezek
szerint ismeretlen technológiáról nem tartozott a top 10 reggeli rutinfeladatok
közé, ezért leginkább annyiban hagytuk, hogy persze, persze, a GPS...<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhMnfMsmaLBz706ELscgA7RV3b98qKmvRQGBGBnWVug6ZBxBxWZVVg8xhmIVCK2kES703uMWg5RO-VGkCK35CKdQIxLM3k-sd5jHOHPLgW4nOlohEgfsjj32fje-Xyb2GltAC-MydZgg/s1600/WP_20190210_15_08_29_Rich.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhMnfMsmaLBz706ELscgA7RV3b98qKmvRQGBGBnWVug6ZBxBxWZVVg8xhmIVCK2kES703uMWg5RO-VGkCK35CKdQIxLM3k-sd5jHOHPLgW4nOlohEgfsjj32fje-Xyb2GltAC-MydZgg/s400/WP_20190210_15_08_29_Rich.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Qeshm</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A kezdő perzsa
csoportunk elég vegyes, és már a kurzus elején kiderültek mindenkiről a sötét
titkok. Volt nyolc kínaink, akik már a második és harmadik körüket nyomták a
kezdő kurzuson, mert egyszer sem sikerült átmenniük. Nagyjából a negyedik napon
kerültünk egy szintre, olvasni ugyan kicsit gyorsabban tudtak, hála a féléves
kezdő rutinjuknak, viszont a hatodik hét végén még mindig az első napi
alapokkal küzdöttek. Folyamatosan szekunder szégyenben éltem, annyira kínosan
buták voltak. Eleinte próbáltam kulturális magyarázatot találni, de aztán
föladtam. Tenyérre írt puskák, amik a terem túlvégéről látszottak, teljesen
érthetetlen hablaty, amit nemhogy a tanár, de még ők maguk sem tudtak se dekódolni, se
megismételni, és a totális érdektelenség jellemezte őket. Kicsit fel is húztam
magam, hogy nekem a diplomáimat kellett fordíttatni és mindenféle skilljeimet
alátámasztani, hogy itt tanulhassak, velük kapcsolatban pedig őszintén
csodálkozom, hogy tudtak idejönni repülővel, amikor a kínain kívül semmilyen
nyelvet sem beszéltek. Amikor pedig kiderült, hogy fél év alatt nem ettek még
helyi kaját, mindenféle kapcsolatot megszakítottak velük és egy reggeli
biccentésen kívül nem kommunikáltam többé. Őket egyébként a kínai állam nyomta
be ide, mint afféle soft power, hátha elég nagy tömegben lesznek itt és idővel
akad köztük egy fénylő csillag, aki megtanul írni-olvasni és lehet valami
hasznát venni a későbbiekben. Az én csoportomban úgy tűnik, ez kidobott pénz
volt. A többi, haladóbb csoportból megnyugtattak, hogy csak folytassam a
tanulmányaimat, a kezdőcsoportból ugyanis egyetlen kínai sem jutott tovább, legalábbis
ebben a terminusban biztosan nem, úgyhogy ha el akarom őket kerülni, nem kell
csinálnom mást, mint megugrani az első vizsgát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az mondjuk elég
vicces volt, amikor a kínai csajok a „mit ettél” kérdésre bepróbálkoztak az „anar”
szóval (gránátalmát jelent amúgy), de mivel nem ejtik az r hangot, fél percig
azt hajtogatták, hogy anal, anal, anal, anal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A csoportban
amúgy egy német sráccal voltunk az igazi kezdők. Ománi csoporttársunk nyilván
tudott már írni-olvasni, pár csajszi meg az iráni férje miatt kötött ki itt,
vagyis elég sanszos, hogy naponta gyakorolják a nyelvet. A felsőbb csoportok
európaijai főleg politológia-nemzetközi kapcsolatok-közel-keleti tanulmányok
vonalról érkeztek, és jó érzékkel Iránt választották az arab világ helyett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A kollégiumban
gyors karriert futottam be, miután kiderült, hogy leginkább én ismerek helyeket
az országban, valamint én tudok utcán nem kapható dolgokat beszerezni, hála a
másfél évtizedes barátkozásaimnak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPiC9pBrwpZCBbl1YTbty0v-oo9FuUuyRFiA8jOmJdOZN0cL_z-SkGdHVsJWc1MdhCejFs75G9SSapzI0kr8P7Cdwgbw9eItKoguhpPHxpfIDFHeyl2RiXG6VZLDnyF7eKqLI6XAhjjQ/s1600/D3C18CD7-6DB9-4FA4-897C-98548DD5FC23.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1365" data-original-width="1365" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPiC9pBrwpZCBbl1YTbty0v-oo9FuUuyRFiA8jOmJdOZN0cL_z-SkGdHVsJWc1MdhCejFs75G9SSapzI0kr8P7Cdwgbw9eItKoguhpPHxpfIDFHeyl2RiXG6VZLDnyF7eKqLI6XAhjjQ/s400/D3C18CD7-6DB9-4FA4-897C-98548DD5FC23.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Maranjab másnap</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A hétvégékre
mindig utazást terveztem, a harmadik után azonban elment a kedvem az egésztől
és inkább Teheránban maradtam. Először Kashan mellé, Maranjabba mentünk a
sivatagba egy klasszikus piknikezésre: este behajtottunk a dűnék közé, tábort
vertünk, hatalmasat ittasodtunk, húst sütöttünk, zene, tánc, végül valamikor
hajnalban mindenki elájult. Másnap sivatagban lézengés, kocsival önmagunk
elásása és kiszabadítása, homokdűnéken motorozás és a többi hasonszőrűvel
vegyülés volt a program.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Következő
hétvégén ötnapos ünnep volt (pontosabban négy, csak beiktattam egy plusz
napot), ezért nagy ugrása vállalkoztam, és egy ismeretlen csapattal lementünk
az Öbölbe sátrazni, konkrétan Hengam szigetére. Ezt úgy kell érteni, hogy 1400
kilométer vezetés, utána mindenféle szabadprogram, végül 1400 km vezetés, szóval
ha legközelebb ilyenre lesz lehetőségem, biztosan kihagyom/repülővel megyek/két
hétre megyek. Az igazi kihívás azonban nem ez volt, hanem az ismeretlen
társaság. Pontosabban egy embert ismertem, aki elhívott, a másik tizet meg nem.
Azzal a tervvel vették el az eszemet teljesen, hogy búvárkodni fogunk, sziklát
mászni meg kanyoningolni, és azonnal igent mondtam. Ráadásul két olyan szigeten,
ahol még nem jártam korábban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az már lefelé
úton kiderült, hogy a fentiekből a két eddig nem látott sziget biztosan kiesik,
másnap meg az is, hogy se búvárkodni, se sziklát mászni, se kanyoningolni nem
fogunk. Annál inkább út szélén álldogálni amíg a többiek cigiznek, és
természetjárás helyett túlzsúfolt bevásárlóközpont lesz a kiemelt célpont.
Végül nagynehezen elvergődtünk Hengam-ra, ahol már kétszer voltam korábban,
mondjuk még egyszer sem sátraztam, szóval legalább ennyi újdonság volt benne. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ2CVCceHy0XFo9owpyHZYGg23kw8AWItpPa7GU_xDPBZb7s1m56LcXBbcJNFQ20uvoD_FCZHZVgbaDRAA13Cry6uUMjlabXba8aZX9pkya9LxYFPNPYfRHzw_-9Ssn0FA6VWlvsZFGw/s1600/B08AB4D8-0899-411C-A78B-D46FBB6CC2C7.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1342" data-original-width="1342" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ2CVCceHy0XFo9owpyHZYGg23kw8AWItpPa7GU_xDPBZb7s1m56LcXBbcJNFQ20uvoD_FCZHZVgbaDRAA13Cry6uUMjlabXba8aZX9pkya9LxYFPNPYfRHzw_-9Ssn0FA6VWlvsZFGw/s320/B08AB4D8-0899-411C-A78B-D46FBB6CC2C7.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Még szerencse,
hogy kempingezni hívtak. Előtte a haverom megkérdezte, tudok-e sátrat és
hálózsákot hozni, mintha én lennék a házigazda, akinek mindene is van a
garázsban és nem egy farmerrel meg négy pólóval érkeztem volna Iránba. Szóval
kértem kölcsön cuccokat. Hengamon kiderült, sátrat kizárólag én hoztam, ahogy
hálózsákot, valamint fejlámpát és föltöltött powerbanket is. Cserébe náluk nem
volt kaja, csak két kiló krumpli meg egy aluminium fazék. Mint kiderült, ez
lesz a vacsora. Se olaj, se só nem volt hozzá. Összeállt a kép (nem siettem
el): egy rakás városi gyerek, aki nemhogy vidékre, de még a konyháig sem jutott
el soha, kitalálta, hogy csinálnak egy fasza hétvégét, mint a filmekben, csak
stábot nem vittek hozzá. Szerencsére angolul senki nem beszélt igazán, így nem
kellett attól tartanom, hogy bármely beszélgetés mélységet kap, esetleg
eszkalálódik a konfliktus.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Mielőtt végleg
elszenesedtek volna a krumplik, úgy döntöttem, vaksötétben elgyalogolok az egy
óra járásra lévő faluba és ott szerzek valami ehetőt az egyetlen nénitől, aki
előző nap falafelt sütött az egyik sarkon. Erre persze mindenki rájött, hogy
szén helyett jobb a falafel, és ahelyett, hogy expedíciót szerveztünk volna,
mindenki jelezte az igényét, hogy még mit hozzak, ha már úgyis arra megyek.
Ekkor döntöttem el, hogy megvacsorázok és senkinek semmit nem hozok. Végül az
egyik okos, aki a többinél is éhesebb volt, kitalálta, hogy jöjjek vissza
motorral, mert akkor nem egy óra az út vissza is és azt leszervezi nekem. „Aha,
szóval van egy telefonszámod egy motoroshoz?” – merült fel a kérdés, majd a
rábólintás után elpattant bennem valami és elhatároztam, hogy másnap egyedül
folytatom a túrám. „Akkor miért nem hívod föl, hogy vegye meg nekünk az összes
szart, falafelt, csipszet, kólát és hozza ide?” „Húbazdmegdeokosvagy”. És más
diktálta is a listát. „Hozzon két liter arakot is” – próbálkoztam be, és csont
nélkül átment a kérés. Szóval hagytak volna két órát gyalogolni egyedül a
vaksötétben, hogy lássam el az egész csapatot. Húsz perc múlva minden kéznél
volt, szerencsére az arak is, az eddigi legjobb, helyi gyártmány, datolyából. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCVB_tK4xoWsRQUY-eZ2S3K8hKGTVD318wkE4pOucJqMM6Xw9o5cDIaD_tNJJ3_SkWBZJzzgTx03Owjf-hIheVoiF8e0KI3K7xV-Q3QM4Dx2mm_CrPs5Cx5plOubQ5KJxKD0nRSAFmew/s1600/WP_20190209_07_32_26_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCVB_tK4xoWsRQUY-eZ2S3K8hKGTVD318wkE4pOucJqMM6Xw9o5cDIaD_tNJJ3_SkWBZJzzgTx03Owjf-hIheVoiF8e0KI3K7xV-Q3QM4Dx2mm_CrPs5Cx5plOubQ5KJxKD0nRSAFmew/s400/WP_20190209_07_32_26_Pro.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Sátrazás Hengamon</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A másnapi
lelépésem sem ment könnyen. Hajnalban keltettek az arcok, hogy esik az eső és
fáznak. Amíg szelfiztek a parton, lebontottam a tábort és az első csónakkal
elhagytuk a szigetet. A mólón találkoztam egy cimborámmal, aki 1600 kilométerre
innen Sariban él, és két évvel korábban fölvett stoppolás közben Irán északi
részén és azóta sem hallottam felőle. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Átmentünk Qeshmre,
ami nagy kedvencem, egy geológiai csoda az egész sziget. Pár órát barangoltam
egyedül, majd naplementekor, a sziget komptól legtávolabbi partján a haverom
szólt, hogy úgy döntöttek, maradnak még pár napot. Mivel induláskor
megbeszéltük, hogy most nem nyaralok, vissza kell érnem Teheránba. Hát, az
szívás, akkor jó utat. Kösz bazdmeg, legalább a legközelebbi faluba vigyél el
innen. Végül taxival, komppal, megint taxival, és hatalmas kerülővel, 36 óra
folyamatos utazással jutottam vissza Teheránba. Egyébként meglett volna 24 óra
alatt is, de az ünnepek miatt minden fullon volt, Bandarból nem volt busz
Teheránba, csak Shirazba, ami egy laza 4-500 kilométeres kerülő. Még
próbálkozhattam volna stoppolással, de éjszaka volt, esett az eső és a
telefonom is, meg a powerbankom is teljesen lemerült, térkép nélkül meg nem sok
értelmét láttam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGCuWwaYlCmGQJ5jtlCLTZqBBGBLZrYDGCIcGFVL81dB275uitwuQ-2gvtFQIoOWHRAJhcyb2xNV1zZ7gRGelOArhkseuKwrTekuyu8F2yOppBki42icy3dFPMhfsm4uY3dUd1d0HZEg/s1600/WP_20190209_22_31_21_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGCuWwaYlCmGQJ5jtlCLTZqBBGBLZrYDGCIcGFVL81dB275uitwuQ-2gvtFQIoOWHRAJhcyb2xNV1zZ7gRGelOArhkseuKwrTekuyu8F2yOppBki42icy3dFPMhfsm4uY3dUd1d0HZEg/s320/WP_20190209_22_31_21_Pro.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ez a kirándulás
jó lecke volt, ezentúl mindig megkérdezem, kik jönnek, és leginkább azt, hogy
miért. És hogy mások milyen cuccot hoznak. Szerencsére Qeshmen a túra szép
volt, Hengamon tudtam sznorkelezni, a sátrazás sem volt rossz, szóval
összességében elviselhető volt, de azért pár telefonszámot töröltem az<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>út végén.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Hazaúton Shiraz
és Iszfahán között egy megállóban leszólított egy srác a buszról, hogy „Are you
metalhead?”, majd gyorsan átült mellém. Kiderült, hogy ő is az, és mellette
koncertfotós, van csomó közös barátunk és ő is ott volt 9 évvel ezelőtt a
jereváni bábszínházban megrendezett death metál fesztiválon. Gyorsan átküldött
pár koncertet a közeljövőben, így kaptam egy újabb remek esélyt a teheráni
metáléletben való alámerülésre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az első koncert
egy blues-rock műsor lett volna, de két óra késés után közölték a házigazda kávézóban,
hogy a hatóságok végül mégsem engedélyezték és sorry. Gondolom elég tipikus élmény
ez is, úgyhogy elégedetten hátradőltem, hogy a betiltott, illetve nem
engedélyezett koncertet első alkalomra behúztam.</span></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgoAqOsl1iH_Ird4gygZFUJfuo5hjaLVLQJ1ZwNwcqwAQ2OtpRFsItZafJOUdy4CNP0uzDz3DFzqZcYiWKtP7aGY7g3KfMic1EzmwgaFHxXzMkbJ7zn1muVAdWjaEM-hIvGA1Gsel8Xw/s1600/WP_20190210_15_56_10_Rich.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="356" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgoAqOsl1iH_Ird4gygZFUJfuo5hjaLVLQJ1ZwNwcqwAQ2OtpRFsItZafJOUdy4CNP0uzDz3DFzqZcYiWKtP7aGY7g3KfMic1EzmwgaFHxXzMkbJ7zn1muVAdWjaEM-hIvGA1Gsel8Xw/s640/WP_20190210_15_56_10_Rich.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Qeshm</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap nagyobb
sikerrel jártam a Tehran Rock Cafe-ban. Előre oda kellett szólni, hogy megyek,
és mivel úgy tűnik, turisztok sosem vesznek részt ilyen eseményen, amint
benyitottam, tudták a nevem és volt foglalt helyem. A hagyományos értelemben
nem koncert volt, két gitáros srác játszott Judas Priest, Metallica, Malmsteen,
Satriani meg Gary Moore számokat. Az egyik fiú vak volt, ő volt a húzónév.
Műsor közben befutott Mehdi barátom a csajával, utána pedig elvittek egy
dokumentumfilm fesztiválra, ahol bemutatták az iráni Skorpio zenekarról készült
filmet. Valamiért a 60-as évek vége, de főleg a 70-es évek kedvezett a Skorpió
nevű zenekaroknak, bár a magyar meg a német névrokonaiktól eltérően ők Beatles
kópia vonalon futottak be.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilQDH5mr7OJVinIPLBfBROtv5IgASD-JiF4svoO7dynNjIHmd9UAZkbDO-7cn9n6dgUyCGCm0zK-pRUzhyphenhyphenGfjRqJDR4Q8Y-cZ72joTGKf7oMs5e-PqFohFkrZWmO4SyNG5aYd6a9GpIQ/s1600/97D41D53-B688-42D6-9CE4-6B22D7409038.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1080" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilQDH5mr7OJVinIPLBfBROtv5IgASD-JiF4svoO7dynNjIHmd9UAZkbDO-7cn9n6dgUyCGCm0zK-pRUzhyphenhyphenGfjRqJDR4Q8Y-cZ72joTGKf7oMs5e-PqFohFkrZWmO4SyNG5aYd6a9GpIQ/s640/97D41D53-B688-42D6-9CE4-6B22D7409038.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vahid Mollazadeh, a vak gitáros</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A teheráni
napjaimról majd máskor írok, így is kicsit hosszúra nyúlt ez a mese.<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="fb-like" data-href="https://danielfromhungary.blogspot.com/2019/03/iskolapadban-teheranban.html" data-width="" data-layout="standard" data-action="like" data-size="small" data-share="true"></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-14367356345873812442018-12-03T02:53:00.001-08:002019-09-24T23:19:49.942-07:00Modern nomádok<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Újabb két hónap
Iránban, talán lesz az több is. Újra Damavand, szerencsére csak egy szűk nap
Iszfahán, rafting Shahrekordban, ugyanitt a Közel-Kelet leghosszabb zipline-ja
(egy hegyről drótkötélen lecsúszol 90-nel, több, mint 800 méter hosszan). Csupa
izgalom. De amit igazán vártam, az a bakhtiari nomádokkal való találkozás.
Nyolc éve jártam itt utoljára. Többször kellett volna jönnöm, például az
értelmetlen irodai üldögélések helyett.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8AYs6gwfnLiyGhkg_gY2xhhc9q9akCzN4N1TxYmrCKqEowfG9YOEUK7pS5VBh96ccxMo_iWQS8w0wdp4vBsmWKVH6tgC5cE2YHQqzjF1gbASMce3yobkPFUpLU6gdGXqcxG6vqxTzOg/s1600/WP_20180903_17_51_15_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="585" data-original-width="1000" height="374" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8AYs6gwfnLiyGhkg_gY2xhhc9q9akCzN4N1TxYmrCKqEowfG9YOEUK7pS5VBh96ccxMo_iWQS8w0wdp4vBsmWKVH6tgC5cE2YHQqzjF1gbASMce3yobkPFUpLU6gdGXqcxG6vqxTzOg/s640/WP_20180903_17_51_15_Pro.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A terv az volt,
hogy a nomádok sátrai mellett sátrazunk, meg egy-két napot körülnézünk a
vidéken. A terv mindig jó, és a terv azért terv, hogy meg lehessen változtatni.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT8KwMh8YeskqeRQLevDZ-IFUqtIDsUT_oGLmbIYzeCPhUsdoLCEbIgzgTBPc-1CZyQtMBgXMA0tI6qkeSwjoopD44Z9Cf6e7Ni33qlT1owFs716I7C65gRgDkQNf5vf75Ij0uPI3YRw/s1600/WP_20180903_10_22_09_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="559" data-original-width="1000" height="178" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT8KwMh8YeskqeRQLevDZ-IFUqtIDsUT_oGLmbIYzeCPhUsdoLCEbIgzgTBPc-1CZyQtMBgXMA0tI6qkeSwjoopD44Z9Cf6e7Ni33qlT1owFs716I7C65gRgDkQNf5vf75Ij0uPI3YRw/s320/WP_20180903_10_22_09_Pro.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Éjjel érkeztünk. Még
napfelkelte sem kellett ahhoz, hogy alaposan meglepődjek. Tulajdonképpen minden
hasonszőrű lélek egyszerre szeretné, hogy a privát kis történetei a saját
titkos helyszínein megmaradjanak csak neki, de közben azért másoknak is jó
legyen. Hogy a nomádok megtartsák a hagyományos életvitelüket és maradjanak
egzotikusak, de azért járhassanak iskolába a gyerekeik, legyen autójuk, amibe
benzint is tudnak venni (mondjuk Iránban ez nem nagy kihívás, különösen most,
hogy 8 dollárcentre leesett literje – gázból pedig fél USD egy tele tank), és
persze hogy tudjanak egymással kommunikálni, ami miatt legyen telefonjuk és
tudják tölteni helyenként. Szóval mindent egyszerre nem lehet.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ9ANZcm5NBTmh25JqLKkE7e3Vvbs3y6SOCCv2LHoQtI3PGkFEY9HS3YIVNEDmpt7BaiMqhAy4cuVelWAB66uodLbMwjVt4V8vIKnCwvixkIAS8-KqzrvCTVFYNiCK4CKTcgnz6S6CMA/s1600/WP_20180903_11_26_38_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="761" data-original-width="1000" height="243" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ9ANZcm5NBTmh25JqLKkE7e3Vvbs3y6SOCCv2LHoQtI3PGkFEY9HS3YIVNEDmpt7BaiMqhAy4cuVelWAB66uodLbMwjVt4V8vIKnCwvixkIAS8-KqzrvCTVFYNiCK4CKTcgnz6S6CMA/s320/WP_20180903_11_26_38_Pro.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Rendkívül
<a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2011/04/iranian-nomads.html" target="_blank">maykárolyi élmény volt évekkel ezelőtt</a>, amikor a
hagyományos viseletbe öltözött családfő puskával a vállán kilovagolt a
reggelbe, mint Robert Redford. De azt könnyen belátom, hogy nomád körülmények
között felnőni nem nagy perspektíva egy 21. századi Messi pólós pásztorgyereknek.
Márpedig ha a gyerekek inkább letelepednek vagy tovább tanulnak, egy-két évtizeden
belül véget ér a történet, mindenki megéli a neki adatott 50 akárhány éves
várható életkort, meghal, a kultúra meg elsüllyed egy iráni kisvárosi múzeum jó
esetben élvezhető tárlatában, a bazárban árult bakhtiari zongoramintás
pólókban, egy-két teheráni könyvesboltban kapható fotóalbumban meg pár
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=C9EyimMsde0" target="_blank">elektronikus töredékben valahol a neten</a>. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib9fyyXVPIYqPCsSEQ5nyS6kMygm0QuCM0gRJw9evD2YK3mJfk7OmUJSI_iS5JRfKA6EbhjxdsTqJM4IbpOBlkmU5G7WsZV3IZqgmJ9zt0ob2EIcPmTo5jAKXWon1AbI9KuJOQHya-0w/s1600/WP_20180903_17_00_18_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="584" data-original-width="1000" height="186" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib9fyyXVPIYqPCsSEQ5nyS6kMygm0QuCM0gRJw9evD2YK3mJfk7OmUJSI_iS5JRfKA6EbhjxdsTqJM4IbpOBlkmU5G7WsZV3IZqgmJ9zt0ob2EIcPmTo5jAKXWon1AbI9KuJOQHya-0w/s320/WP_20180903_17_00_18_Pro.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A bakhtiari
nomádok, mint mindenki más az országban, túlélnek. Pár kilométeren
leaszfaltozták az utat a nyári szállásterületük felé, Chelgerd után. Festői
helyre kiépítettek egy turistatábort, beton alapozású sátrakkal, vécével és
zuhanyzóval, hagyományos kecskeszőr ebédlősátorral és sátrakba húzott árammal.
Hogy olyan volt-e ebbe megérkezni, mint amikor Indiana Jones a Szent Grált
követi Petrában meg a frígyládát mindenféle egzotikus helyeken? Nem, kicsit
sem. Jól esett egy fárasztó nap után (rafting és beborulás, zipline és dugi
szeszek) beesni egy már fölállított sátorba, lezuhanyozni és tudni, hogy pár
óra múlva lesz készen reggeli? Persze, nagyon jól esett. Nekem különös vonzódásom
van a nehézségek iránt, szeretem a nem készen kapott dolgokat, ha meg kell küzdeni
az élményért. De az ilyen alakokra nem lehet sem életstratégiát, sem
turisztikai vagy bármilyen ipart felhúzni, úgyhogy mindenki jobban jár, ha a
saját megélhetését nézi, nem az én lelkesedésem. Minél tovább vagyok fiatal,
annál inkább elfogadom átmenetileg a könnyű dolgokat. Egyszerűbben fogalmazva:
élveztem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A nomád tábortól
pár percnyi járásra lévő vízesés előtt a helyiek alkalmi checkpointon belépőt
szednek a pikinikezni érkező iráni turistáktól és megjelentek a biszbaszárusok
is. Pick upok platóin családokat visznek az egy órára lévő jégbarlanghoz (ami
egy gleccser alja, nyár végére inkább érdekes geológiai jelenség, semmint izlandi
varázsbarlang) és úgy általában próbálnak pénzhez jutni – ügyes megoldás
például a gleccserpatak előtt vastag talpú Nike mintás Adidas papucsok árulása
másfél dollárért. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ6Qpx4R5WJx_iIf9ubEs_R-q9Y_ilb8xO2lBnziMTgXNGj8PV9vyJnkKYAE8WSnegaZdwe4k8F7BCQMy_4-fx3t7zjV_iE7l2iYup81eh3YH96P3z7dx2O2Yq7jXhFAKbhKyGlBoalA/s1600/papucs+alku.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="619" data-original-width="1100" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQ6Qpx4R5WJx_iIf9ubEs_R-q9Y_ilb8xO2lBnziMTgXNGj8PV9vyJnkKYAE8WSnegaZdwe4k8F7BCQMy_4-fx3t7zjV_iE7l2iYup81eh3YH96P3z7dx2O2Yq7jXhFAKbhKyGlBoalA/s640/papucs+alku.gif" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az egyelőre
lassan beinduló turizmust meglepő módon támogatja még valami, ami a bakhtiarik
megmaradását segíti: a válság. Iránban épp most reccsen meg a riál (pár hete
egyik napról a másikra 40%-ot esett, így most nagyon gazdag vagyok, illetve
minden nevetségesen olcsó a turisztoknak), hatnak Trump szankciói, a külföldi
cégek hagyják el az országot, a turisták meg kevésbé jönnek, pedig most kellene
jönniük igazán. Emögött persze még mindig ott vannak a régi jelenségek, mint a
fiatalok munkanélkülisége, meg a mobilitás nehézsége. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A bakhtiari ifjak
egyre kevésbé tudnak megkapaszkodni a saját környezetükön kívül. Városba
költözni drága luxus, és munka ott sincs. A tanulás sem vonzó lehetőség, hiszen
az iskola, egyetem elvégzése után ugyanúgy nem jutnak munkához, ezért aztán
egyszerűbb és biztonságosabb a szülőkkel maradni és folytatni az eddigi
életmódot. Az egyetemeken egyébként vannak kvóták a hátránnyal indulóknak –
például azoknak, akik a vándorlás miatt csak télen járnak iskolába, nyáron
pedig tanár jár hozzájuk. Ezek azonban nem teszik versenyképessé a tudásukat
mondjuk a nagyvárosokban rendes középiskolát végzettekkel szemben, és az
egyetemekre ugyan bejuthanak, de hogy abból hogy lesz piac- és versenyképes
tudás, az egy másik sztori. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglB_mSBpP7jD0NF_1holna4KNpkgtRR0y0c9EE1KL3r9Dl_-F0Y_KmVHq0LJhuO02AVr4iRGnvFIhQohpHenoIds9KARVm-cpCEbgUnRDrPc7emm5kRNY5rCvPO2XiHJiT9nbvnA3Dcg/s1600/WP_20180903_16_57_10_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="359" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglB_mSBpP7jD0NF_1holna4KNpkgtRR0y0c9EE1KL3r9Dl_-F0Y_KmVHq0LJhuO02AVr4iRGnvFIhQohpHenoIds9KARVm-cpCEbgUnRDrPc7emm5kRNY5rCvPO2XiHJiT9nbvnA3Dcg/s640/WP_20180903_16_57_10_Pro.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Összességében azt
hiszem, örülök. Az elveszett nomád paradicsom amúgy is csak illúzió volt, annak
mondjuk elsőrangú. Viszont látva a fennmaradásért vívott küszködésüket és az
eddig elért apró lépéseket a 21. század felé, pár évtized még biztosan jut
nekik. Úgyhogy aki Iránban jár, és nem mézeskalács házban akar megbuggyanni két
képeslapbolt között, az Iszfahán helyett inkább menjen a nomádokhoz*. <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2010/05/esfahan-city-life.html" target="_blank">Iszfahán</a> látnivaló része négyszáz éve nagyjából ugyanolyan, és a következő párszáz évben
sem valószínű, hogy megváltozik. A nomádoknál drámaiak a változások. És sokkal
kellemesebb a klíma.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">*Vicceltem:
Iszfahánt látni kell. És a nomádokat is. De ez legyen a te problémád.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpgnzohJnfChYkDh3WZMpRf1D0AT-Rs-ICtOsv0DK5mZMsJZa84OCbLcBreD9ej7FCdc1ZiDxwnN4OturA44QgVIkATfWrUvVo_Sr8ye0IYqbWcB_B2_puyzdMZ1VeQn7amTAjiVH20A/s1600/WP_20180903_16_17_27_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="562" data-original-width="1000" height="359" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpgnzohJnfChYkDh3WZMpRf1D0AT-Rs-ICtOsv0DK5mZMsJZa84OCbLcBreD9ej7FCdc1ZiDxwnN4OturA44QgVIkATfWrUvVo_Sr8ye0IYqbWcB_B2_puyzdMZ1VeQn7amTAjiVH20A/s640/WP_20180903_16_17_27_Pro.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-37278229324317431322018-10-16T07:37:00.001-07:002020-01-19T07:24:17.204-08:00Kisebbségek Teheránban 1. rész: Death metál zenekarok<div id="fb-root"></div>
<script async defer crossorigin="anonymous" src="https://connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v5.0&appId=204729252896498&autoLogAppEvents=1"></script><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Death metál őrültként
rendkívül hálás vagyok a közösségi oldalaknak. Egy ennyire rétegzene
rajongójának lenni elég sokszor magányos buli. A legtöbb metálos sem bírja
elviselni ezt a zenét. A baráti körömből sem rémlik, hogy az én zenémet
hallgattuk volna valaha egy közös összejövetelen (Iron Maident meg Black
Sabbathot persze igen, mert az szinte mindenkinél alap, ilyen egy jó baráti
társaság). Mondjuk nem is vártam el soha, cserébe tuctuc sem szólt, meg mulatós
sem, sokszor inkább kompromisszumot kötöttünk, mert a Pink Floydot mindenki
szereti. Néha, főleg ismeretlen társaságban megpróbálkoznak azzal, hogy akkor most tegyek be én zenét. Ilyenkor szerényen mosolygok és udvariasan, de határozottan visszautasítom a lehetőséget, hogy nem akarok mindenkit azonnal hazaküldeni. Szóval ezzel a death metál mániámmal eléggé egyedül vagyok mindenhol.
Ha Budapesten ilyen jellegű koncert van, arra összejön száz ember. Néha kétszáz,
néha meg csak harminc. Ugyanezt a magányosságot áthelyezve egy húszmilliós
Teheránba, egy másik kultúrába, ahol nincsenek sem klubok, sem koncertek, nos,
nem sok esélyem van véletlenül belefutni hasonszőrű fazonokba. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV6HJGyj8BROU_t7sxZPhALnKup927Q1htSK1J4nF0ecE5gvpsDk86rw2XgFzh4qn3syF4LMhC14DuBD2QT-ElyL8kTi1KxiJgqq4DBTTX2JwIp4lhMjh1FjchZ6lXYVKOOm3Sq18Kaw/s1600/WP_20181012_14_13_13_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="922" data-original-width="1600" height="368" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV6HJGyj8BROU_t7sxZPhALnKup927Q1htSK1J4nF0ecE5gvpsDk86rw2XgFzh4qn3syF4LMhC14DuBD2QT-ElyL8kTi1KxiJgqq4DBTTX2JwIp4lhMjh1FjchZ6lXYVKOOm3Sq18Kaw/s640/WP_20181012_14_13_13_Pro.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Chaos Descent zajbrigád vendég színpadi állattal</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Szerencsére az
instagram az új facebook, így csak beütöttem a keresőbe, hogy „death metal
Iran”, és máris kiadott néhány releváns találatot. Az első az „iraniandeathmetal”
nevű oldal, Iranian Death Metal Militia leírással, tele iráni death metál
zenekarok logóival és zenéivel. Csak egy üzenet az oldalra, hey dude, metalhead
from Hungary, how can I meet you guys, és máris kaptam két-három zenész
kontaktot, akik egy órán belül elhívtak házibuliba, ahol még több zenész és
rajongó volt, és összekötöttek a következő zenekarral, és így tovább.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsBaIB4NODoHEfYuz36l22DoZJYNpTnUZqHNr7VI6g45RSQzrX1jyVjhNUhiBRUh2dA3D7NL3k1-y-prx5Ln11nb6_D5K2aKEXWHC0C1a85VVEfXEvEfPepy1_y67MUwCQfcqY4e1otg/s1600/dm2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsBaIB4NODoHEfYuz36l22DoZJYNpTnUZqHNr7VI6g45RSQzrX1jyVjhNUhiBRUh2dA3D7NL3k1-y-prx5Ln11nb6_D5K2aKEXWHC0C1a85VVEfXEvEfPepy1_y67MUwCQfcqY4e1otg/s400/dm2.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Chaos Descent</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az a jó a metál
extrém műfajaiban, hogy nemigen vannak kíváncsiskodók és turisták. Vagy
teljesen rákattan valaki, vagy teljesen hidegen hagyja. Itt nincs olyan, mint
amikor ’90-’91 környékén mindenki Gunsos volt. Egy Morbid Angel vagy egy Napalm
Death póló viselése olyan jel, amit senki sem visel viccből. Emiatt világszerte
elég erős testvériség hatja át a közösséget. Iránban persze nehéz
megkülönböztetni ezt a testvériséget az általános befogadástól, mert mindenki
hihetetlenül kedves és vendégszerető. De az hétköznapi élmény Indonéziától
Koszovón keresztül Iránig, hogy ha meglátnak hasonszőrű arcok, akkor intenek,
köszöntenek vagy odajönnek dumálni. Megkérdezik, miben segíthetnek, és ha
tudnak valami jó helyet, elhívnak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Antropológusokkal
valószínűleg bármeddig elvitatkozhatnék azon, hogy a nemzeti /törzsi kultúra
mennyire hagyott nyomot a metál legsúlyosabb műfajaiban. Szerintem semennyire,
és jobb érvem nincs rá, mint két és fél évtizednyi zenehallgatás a death és
black metál berkein belül a világ minden tájáról, nagyjából a műfaj első
albumainak kora óta, és az ebből leszűrt tapasztalatok. Meg persze a
szakirodalom. Ez a zene annyira univerzális, hogy a különbségek nem a kultúrák,
hanem a műfajon belüli iskolák között van. Amik természetesen mutatnak némi
földrajzi mintázatot, de ez nem azt jelenti, hogy a floridai meg a göteborgi
death metál bármilyen amerikai vagy svéd jellegzetességet képvisel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA8tpTeVLu5DzaSaFDkS_VydFdRvumA1-zfd_8gktqFdPk1DOSKU_9bmuUcZCLepMrXbx4Ezy_3nYoTrM78t37MwxkIAQa8xrkJejd_9_zmY5G6xAvEnpMJ9jIoMOUw-Wq2N8tBb7xSQ/s1600/dm.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="797" data-original-width="1200" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA8tpTeVLu5DzaSaFDkS_VydFdRvumA1-zfd_8gktqFdPk1DOSKU_9bmuUcZCLepMrXbx4Ezy_3nYoTrM78t37MwxkIAQa8xrkJejd_9_zmY5G6xAvEnpMJ9jIoMOUw-Wq2N8tBb7xSQ/s400/dm.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Deathtune</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A death metál
nagyjából egyszerre alakult ki a világ különböző részein a ’80-as évek végén.
Az első zenekarok a punk és a hardcore zenék agresszivitását és gyorsaságát
vették alapul, és megpróbáltak még gyorsabbak lenni. A heavy metál felől nagyban
hatott rájuk az, hogy a metál zenészek tudtak is zenélni. Vallási töltete nem
volt (politikai pedig annyi, amennyi szükségszerűen kijött egy Thatcher alatt
Birminghamben élő melósból, legalábbis ami az Egyesült Királyságot illeti),
egyszerűen csak ez volt az az önkifejezési forma, amivel felnőtt emberek, illetve
akkor még egy csomó tini, úgy tudták kifejezni önmagukat, hogy közben nem
gyilkoltak meg senkit (a repperek meg a black metálosok gyilkolásztak
akkoriban, de az egy másik mese, könyvet lehetne írni róla, és írtak is párat).
Mellesleg a legtöbben magas szinten megtanultak gitározni és dobolni és az
utóbbi húsz-harminc évben tucatnyi kiváló albumot tettek le az asztalra
zenekaronként. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Mindez a kitérő csak
azért jutott eszembe, mert elég sok visszajelzést kaptam, hogy milyen jó, hogy
ilyen egzotikus dolgokkal töltöm a szabadidőm, mint a teheráni death metál
szcéna feltérképezése (aminek még csak a legelején vagyok, és nem tudom mennyi sztori
lesz benne). Jelen esetben a helyszín és a politikai/vallási besorolás a
különleges, a zene pont olyan, mint bárhol a világon. Aki ősi perzsa
motívumokat keres a zenében, az itt rossz helyen jár. Lehet, hogy pár dallam
megihlet egy-egy gitárszólót, vagy egy album intrójának felvesznek tar zenét
vagy mondjuk szúfi kántálást, de attól még nem lesz olyan, hogy perzsa death metál.
Ha fársziul énekelnek, attól sem, és ha azt hörgik el, hogy rohadt volna meg
Nagy Sándor mielőtt Perszepoliszhoz ér, akkor sem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj__ykbozNhbhd2v9cgyz3TX__hwgJtRyU-0yXEM8qSdmTVPoy15GW8LeEJ-naU6FXVmlf0Gewu32QjyfdCc39MV8izssqF27R6J7LBa3XmBnMIopJqDOPIz2BOEXjjbJ7Os-MokzqFPQ/s1600/ekwon.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="500" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj__ykbozNhbhd2v9cgyz3TX__hwgJtRyU-0yXEM8qSdmTVPoy15GW8LeEJ-naU6FXVmlf0Gewu32QjyfdCc39MV8izssqF27R6J7LBa3XmBnMIopJqDOPIz2BOEXjjbJ7Os-MokzqFPQ/s320/ekwon.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az Ekwon fantasztikus albuma</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Iránban az a
műfaj különlegessége, hogy a legalitás határán mozog. Ezt úgy kell érteni, hogy
gyakorlatilag be van tiltva, de a rendszer megtűri a jelenlétét. Tehát lehet
zenekart alapítani, lehet számokat írni és próbálni (amíg valaki föl nem nyom a
hatóságoknál), de nem lehet koncertezni, főleg nem énekessel. A szövegek,
függetlenül a tartalmukról, sátánistának vannak kikiáltva, és természetesen
tiltva vannak. Megkérdeztem az egyik zenekar tagjait, miért nem írnak egy komor
hangulatú súlyos számot mondjuk Husszein imám haláláról, annak a betiltásában
semmi logika nem lenne. Abban van vér, lefejezés, keserűség, jó kis nyomasztó
sztori. A legkevesebb, amit válaszoltak az imámmal kapcsolatban, f-fel
kezdődött és uck-ra végződött. És hogy no way.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijueTh9fCquCtUxYrIm3mnlm26Ga-K6M7sHGbKkMfTaGYcFrL88f7sO9pcB2B15xkQ9QbTgHjLjwmnDJrAQVu6AzKeqwiX6Gx8GtFiJouphDSDpQxmieoQdK9VL5Isvjm5GA7A2Tnk1A/s1600/cd.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1200" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijueTh9fCquCtUxYrIm3mnlm26Ga-K6M7sHGbKkMfTaGYcFrL88f7sO9pcB2B15xkQ9QbTgHjLjwmnDJrAQVu6AzKeqwiX6Gx8GtFiJouphDSDpQxmieoQdK9VL5Isvjm5GA7A2Tnk1A/s200/cd.jpg" width="200" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A szövegek és a
műfaj sátánista besorolása teljesen értelmezhetetlen logikus megközelítéssel. A
műfaj már a ’90-es években túllépett ezen a klisén, már ami az alkotói oldalt
illeti. Akkor is sokkal inkább volt polgárpukkasztás, és zsigeri egyházellenes
katyvasz a vonatkozó műveltség bármilyen jele nélkül, mint kiforrott eszme. Volt
benne egy kis lovecrafti Chtulu mítosz, ókori egyiptom, sátán, középkori
szekták, minden az emberi lélek és elme sötét oldaláról. Mivel ezek a zenekarok
elsősorban vallásellenesek és istentagadók (mármint azok, akik foglalkoznak
ilyesmikkel és fontosnak tartják hangsúlyozni ezt az üzenetet), ezért a sátán
dicsőítése nemigen állhat az áhitatuk középpontjában. A hatalom szempontjából sátánistának
bélyegezni irányzatokat eléggé kényelmes. Semmilyen indoklást nem igényel a valláson
alapuló rendszeren belül, és elég könnyű (felszínes és fals) ellenségképet
formál ahhoz, hogy a kulturálisan rendkívül távol álló tömegek ne támogassák.
Iránban a kultúra Sorosa a sátán.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ0IFd8406iKO86ai4fRdYRsnvzzsbUkkTqU_OinwYHSFUyS7oAJREjiFCKVRtM_gSwTBDZ4g_k9P0b_CwEjF22TRhIuf7C9oxIo3SS9sYk6AdWA-DTb2RIF-siMme3gpfZpfOg6tljQ/s1600/Screenshot+%25286%2529.png" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="596" data-original-width="404" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ0IFd8406iKO86ai4fRdYRsnvzzsbUkkTqU_OinwYHSFUyS7oAJREjiFCKVRtM_gSwTBDZ4g_k9P0b_CwEjF22TRhIuf7C9oxIo3SS9sYk6AdWA-DTb2RIF-siMme3gpfZpfOg6tljQ/s400/Screenshot+%25286%2529.png" width="270" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Végül elmaradt a fellépés</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A gyakorlatban
mindez úgy néz ki, hogy van sok tucatnyi death, black, thrash stb.metál<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>zenekar, rengeteg zenész (ahogy egy gitáros
srác mondta, ha egy zenekar gitárosa lelép külföldre, csak nyisd ki az ajtót,
és már ott fog állni a következő), csomó tehetség, akik gondtalanul zenélnek,
próbálnak, albumokat írnak és terjesztenek online, csak éppen fellépni nem
tudnak. Vagy ha igen, akkor <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2017/03/death-metal-koncerten-irakban.html" target="_blank">átmennek koncertezni Jerevánba</a>, Tbiliszibe vagy ahova el tudnak jutni. Iman, az egyik zenekar 40 éves
gitárosa mesélte, hogy 25 éve zenél, ezalatt összesen háromszor játszott
közönség előtt. Aki rocksztár akar lenni, az nem Iránban kezd karriert - és
főleg nem ebben a stílusban, ahol a műfaj nagy öregjei önlló szerzői estjeiken
sem mozgatnak meg többet párszár embernél.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Néha egyébként,
mindenki számára meglepő, és cseppet sem logikus módon, a hatóságok engedélyezik
a koncertet. Így játszhatott élőben nemrég a teheráni Deathtune is. A következő
koncertjükre viszont már nem kaptak engedélyt, de mégis fölléptek. Cserébe a
hatóságok az összes kocsijukat elvitették. Föllépni esetleg privát partin
lehet, de arra még nem jöttem rá, hogy ezt hogy lehet kivitelezni. Irakban
voltam egyszer egy pizsamás death metál házibulin, de annyira unplugged volt az
egész, hogy metálnak semmiképpen sem nevezném a produkciót. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsccNq0yRJIdg10YKl9xN_LRhA8n-scJWwwhtyOTqxgBroSaeOuaodvhfneYmRWQDdOFcD0IQ6Zwfm4_DgLAHq-TRdeqwZIqHjgpEa_v6ZDrz3xZO3CYeZB6CACQoQWvCePNg4ofGCbA/s1600/dt.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="225" data-original-width="225" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsccNq0yRJIdg10YKl9xN_LRhA8n-scJWwwhtyOTqxgBroSaeOuaodvhfneYmRWQDdOFcD0IQ6Zwfm4_DgLAHq-TRdeqwZIqHjgpEa_v6ZDrz3xZO3CYeZB6CACQoQWvCePNg4ofGCbA/s200/dt.jpg" width="200" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A fentiekből
adódóan egy iráni death metál zenekarnak a története eléggé sablonos. Összejön
egy csapat ifjú titán, sokat és gyorsan játszanak és megtanulnak zenélni.
Kiadnak pár lemezt online, közben pár tag távozik Kanadába, Ausztráliába vagy
Svédországba a rokonokhoz és építész meg designer lesz belőlük. A helyükre
hasonló kaliberű arcok lépnek, évtizedes karrier alatt jó eséllyel letudnak két
vagy három koncertet, és ez az egész véget ér, amikor minden tag külföldön van
már, aki meg nem, az beszáll másik zenekarba. <o:p></o:p></span><br />
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span>
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A végén megemlítenék egy gyönyörű történetet. Amikor érdeklődtem a Chaos Descent zenekarnál, hogy honnan lehet megszerezni hivatalosan az albumukat, a gitáros srác azt mondta, torrentezzem le. Amikor mondtam neki, hogy már leloptam a netről, csak kíváncsi voltam, összehívta a zenekart és büszkén közölte, hogy mindig is arra vágyott, hogy valakinek annyira bejöjjön a produkció, hogy lelopja a netről. Ezzel életében először találkozott egy addig titkos rajongóval, én meg életemben először egy zenésszel, akinek örömet okoztam azzal, hogy ingyen nyúltam a zenéjét. Egyébként Iránban nagy hagyománya van annak, hogy nem fizetnek jogdíjat, és a srác büszkén kalóz népnek vallotta magát. Ilyen egy jó death metál deal, a végén mindenki boldog.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Aki még nem kattintott el erről a népszerű bejegyzésről és még mindig érdekli, íme
pár friss zene az iráni szcénából:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Deathtune: <a href="https://deathtune.bandcamp.com/releases">https://deathtune.bandcamp.com/releases</a><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Chaos Descent: <a href="https://chaosdescentofficial.bandcamp.com/releases">https://chaosdescentofficial.bandcamp.com/releases</a><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Azooma: <a href="https://xtreemmusic.bandcamp.com/album/a-hymn-of-the-vicious-monster">https://xtreemmusic.bandcamp.com/album/a-hymn-of-the-vicious-monster</a><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ekwon: <a href="https://soundcloud.com/ekwon-band">https://soundcloud.com/ekwon-band</a><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Creation of
Darkness: <a href="https://creationofdarkness.bandcamp.com/releases">https://creationofdarkness.bandcamp.com/releases</a><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">És végül ahonnan
a legtöbb zenekar elérhető:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Iranian Death
Metal Milicia: <a href="https://www.instagram.com/iraniandeathmetal/">https://www.instagram.com/iraniandeathmetal/</a><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="fb-like" data-href="https://danielfromhungary.blogspot.com/2018/10/kisebbsegek-teheranban-1-resz-death.html" data-width="" data-layout="standard" data-action="like" data-size="small" data-share="true"></div>Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-5877466090722961662018-10-06T17:11:00.000-07:002018-10-07T05:50:41.366-07:00...és akkor stoppoltam és fölvett egy albínó forradalmi gárdista<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másfél hónap az
iráni tájban<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcVmWkwW6AMIMhGz804DWftqnE_wcwpEOIpiDrEJnNfy-Dax1dQDQt1B4_VtkUlaOJ-vWLTYPT1ySHDHYFflYTQzwXXQkOedw4YuyaXbegaMCFM0VgLs8j3rZ6PwsIl2gO0ujX9PGByg/s1600/WP_20180912_14_49_48_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="883" data-original-width="1600" height="220" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcVmWkwW6AMIMhGz804DWftqnE_wcwpEOIpiDrEJnNfy-Dax1dQDQt1B4_VtkUlaOJ-vWLTYPT1ySHDHYFflYTQzwXXQkOedw4YuyaXbegaMCFM0VgLs8j3rZ6PwsIl2gO0ujX9PGByg/s400/WP_20180912_14_49_48_Pro.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Soua Chala</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Nem akarok nagy
szavakat használni az elmúlt hat hétre. Mindegyik úgy kezdődik, hogy az eddigi
leg... Szóval mindent összeadva lassan egy év Iránban töltött idő után
rájöttem, hogy a városok, vagy inkább ember alkotta művek sokkal kevésbe érdekelnek, mint az érinetlen tájak. Az emberi alkotások közül főleg azok érdekelnek, amiket még nem láttam. A városban levés épp csak
annyira mozgat, hogy ihassak egy nagyon jó kávét, ehessek egy birkahúsmentes és lehetőleg vékony tésztájú pizzát a sok vidéki
kaja után, esetleg legyen gyors netem. Egy száz valahányadik mecset, egy újabb
imamzade, újabb sziklába vésett sír már nem különösebben motivál, noha rajongok az ilyesmikért. Ezért úgy
döntöttem, a tájban keresek menedéket. Ez az, amiről az Iránban akár heteket
töltők sem tudnak körülbelül semmit sem, és a neten sincs sok infó a jó
helyekről, legalábbis európai nyelveken. Fél európányi területen rengeteg 4000
méter feletti csúcs, fél magyarországnyi erdők, érintetlen tájak és
fantasztikusan barátságos emberek. A sivatagok helyett most a sűrű erdőket és a kanyonokat vettem célba elsősorban, az ország északi részén, nagyjából Gilan, Kazvin és Kelet-Azerbajdzsán tartományokban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1G6bMWo6FKdSIra8UHhnGZEMgJ5mZ3Q_FOrmyWhUJIEG2oh7CQYlwJBvQZUXxadvZT9lOiPzup4fvzeRroX6IwNs-1IKU6IijdLYjYesdxZrnFuFCz7bpDSHivfyI-b-y2KRHT2ey7w/s1600/WP_20180917_16_04_12_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="899" data-original-width="1600" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1G6bMWo6FKdSIra8UHhnGZEMgJ5mZ3Q_FOrmyWhUJIEG2oh7CQYlwJBvQZUXxadvZT9lOiPzup4fvzeRroX6IwNs-1IKU6IijdLYjYesdxZrnFuFCz7bpDSHivfyI-b-y2KRHT2ey7w/s400/WP_20180917_16_04_12_Pro.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Hogy ne bénán
kezdjem a csavargást, előtte bő két évvel elkezdtem hegyen futni (mondjuk nem kifejezetten
erre készülve, de nem jött rosszul, mint ahogy a crossfit sem, amikor több órás emelkedőket kellett lenyomni, az éjszaka sötétjével versenyezve), valamint
pragmatikusan közelítettem a természetben levés problémaköréhez. Ne túlozzunk,
nevezzük inkább lustaságnak. Például nem kell hálózsákot meg sátrat cipelni,
mert ahol ember van egy napi járóföldön belül, ott akad fedél is a fejem fölé,
és ott már akad egy takaró is, meg pár falat. Szóval túl sok mindent nem kell
cipelni. Amolyan vándorélet féle megközelítés. Ezen kívül kell némi
magabiztosság alapszavakkal, amivel bármelyik hegyi emberrel el lehet smúzolni
pár percet (mondjuk elég sok helyi nyelv van, pl. a gilani, meg az azeri, szóval a perzsa sem jó mindenre), valamint ha állatokat látok, egy nagy kő a kezem ügyébe, ha esetleg
pár kutya megkóstolna. Az utazást városi viszonylatban busszal, a falvakig
taxival meg <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2007/07/flelem-s-reszkets-avagy-tibi-az-let.html" target="_blank">stoppal</a>, a tájban kizárólag gyalog meg stoppal képzeltem el. Ha mé</span>g
nem stoppoltál hegyek között, ott általában az helyzet, hogy mindenki elsőre felvesz, ha
beférsz a kocsiba/felférsz a platóra.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinRfYeb0UwmryhnAnavMDIb4qTKb0K0ul7l-w4MTxYhRlW5m5zUytVS7Ua3h1a62u2zBWi8sY44GPyliDg5CBBHd7UasMDKYZNUabres2m7y0veu6ZVqE44Dnwx2ZtvKtrLkLZliT1cQ/s1600/WP_20180917_13_26_19_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinRfYeb0UwmryhnAnavMDIb4qTKb0K0ul7l-w4MTxYhRlW5m5zUytVS7Ua3h1a62u2zBWi8sY44GPyliDg5CBBHd7UasMDKYZNUabres2m7y0veu6ZVqE44Dnwx2ZtvKtrLkLZliT1cQ/s320/WP_20180917_13_26_19_Pro.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az Andedzs völgy kanyonjai közül egy</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Egyik teheráni
barátom lakását megkaptam bázisnak, ahova 4-5 naponta visszatértem mosni és
borotválkozni, beszerezni újabb üveg szeszt és egyebeket, meg enni egy jót.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Életem egyik legkedvesebb hobbija, hogy ha látok valamit képen (mondjuk nem az Eiffel toronyra gondolok,
inkább olyanokra, amikről nem tudni semmit elsőre meg másodikra sem), azt
megpróbálom megkeresni élőben, már amennyiben tetszik, természetesen. Soua
Chala falu is ilyen hely volt, Gilan tartományban. Ahogy nézegettem képeket
Gilanról, egy-két helyen felbukkant egy kép egy állandóan ködbe burkolt faluról, mint utólag kiderült,
pontatlan elnevezéssel és koordinátákkal. De erre jók a barátok, egy teheráni
lány, akivel évekkel ezelőtt együtt dolgoztam, említett egy falut a hegyek között,
majd mutatott egy képet. Számomra nem meglepő módon éppen azt, amelyiket
kerestem. Az volt a vicces, hogy a falu nevét ő sem tudta, de a szomszéd faluét
igen, így már sínen voltam. Annyit még megmutatott a fotón, ha a falu melletti
ösvényen elindulok, egy még sokkal kisebb helyre érek, és higgyem el, az az
igazi. Szóval befotóztam a fotót, amin egy tollal mutatom éppen a még kisebb
helyre vezető ösvény helyét. Ennyire primitív módszernek működnie kell.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKwUV7Ia80QKTqXFXS32PXrAXtXdY81-RoAc4stQNRxCABa8OLFSx4WGglmMa-4r5p3N807kxtftIk9z3r6D4bisnTCN5D31uFD6gkdNdFJ7eVfcdi7H09oewfKxMXjFGAAoxHxG6TSw/s1600/WP_20180911_19_41_43_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKwUV7Ia80QKTqXFXS32PXrAXtXdY81-RoAc4stQNRxCABa8OLFSx4WGglmMa-4r5p3N807kxtftIk9z3r6D4bisnTCN5D31uFD6gkdNdFJ7eVfcdi7H09oewfKxMXjFGAAoxHxG6TSw/s400/WP_20180911_19_41_43_Pro.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap este már
Foumanban voltam, onnan Jamshid haverom taxijával mentünk a hegyek közé. Én
mondjuk nem tudtam merre, ő azt mondta tudja, de valójában ő sem nagyon volt
képben. Több mint ezer méter szintemelkedés után fölértünk a felhők fölé, majd
besötétedett és leszállt a köd, ami nem sokat javított a helyszínkeresés
esélyein. Végül minden embert megállítottunk, aki szembe jött, megmutattam a
befotózott képet, végül útba igazítottak. Elköszöntem Jamshidtól, majd jött egy
szaki a ködből motorral, hogy majd ő elvisz arra a helyre, amit tollal mutatok.
Fél órát motoroztunk az éjszakai ködben, és csak a másnapi trekking közben
gondoltam bele, amekkora mázlim volt, hogy semmit sem láttam. Az ösvény ugyanis
pontosan egy keréknyom széles volt, alatta végtelennek tűnő meredek hegyoldal
lefelé. Én meg kétszer le is szálltam a motorról, hogy kikerüljünk egy-egy
sziklát, és bele sem gondoltam, hogy elég lenne egyet lépnem rossz irányba,
hogy komoly gurulás legyen a vége. </span>A motoros csávó, mint minden rendes helyi
arc, telefonált párat az életveszélyes zötyködődés közben. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Végül megérkeztünk egy kunyhóhoz, ahol egy öreg
fószer kinyitotta az ajtót, mutatott egy egyetlen szőnyeggel berendezett,
másfél méter magas szobát, elkért úgy három dollárnyi riált, majd elvonult. Az előrelátó
módon időben letöltött csillagtérképemmel kinéztem a közben kitisztult égboltot
(ez az egyik leghasznosabb applikáció a távoli magányos éjszakákra). Reggel
aztán megláttam, hol vagyok, és napokra rendkívül elégedett lettem a
helyzetemmel.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBoCa1fR21CUYh5VHuglXhVqFip2_yYXNLqaabaTWiG86ff1YoAJ0Y_5diNyIrzrQo7AFPlO1Qxnpy4477w4oNupFgAV8FjOqq-NN_DW_y83C1eLp0BaHUtEO9kRhtOZqdYw6_-SsfhA/s1600/WP_20180912_12_07_51_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBoCa1fR21CUYh5VHuglXhVqFip2_yYXNLqaabaTWiG86ff1YoAJ0Y_5diNyIrzrQo7AFPlO1Qxnpy4477w4oNupFgAV8FjOqq-NN_DW_y83C1eLp0BaHUtEO9kRhtOZqdYw6_-SsfhA/s640/WP_20180912_12_07_51_Pro.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Otthonom egy pár napra</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A következő napok
aránylag ugyanúgy teltek: napközben gyönyörű napsütés, közben kitaláltam,
merre menjek, majd jött a délutáni köd, általában ilyenkor voltam a
legtávolabb, majd az eső, később a sötétség, amikor hazaértem, hogy végül éjjelre
kitisztuljon az idő és tudjak megint csillagokat bámulni.</span><br />
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span>
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Mivel bolt
nemigen volt a közelben, a nem messze lakó vendéglátom sűrű és sós sajtján,
lekváron és hajszálvékonyra sütött lepényen éltem. Napközben pedig mindig
találkoztam piknikező családdal, akik megtöltöttek teável és dinnyével, a
következő társaság teheráni ifjai egy nyárs birkával, végül egy másik család
magokkal és újabb dinnyével, így még a hegymászásból maradt energiaszeleteimet
is fölöslegesen cipeltem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwrusSgNSJMnNpRQEeyr7qhs4zOkaWfu-CffaqqaN2MiDQ-5nHBKJ1N_IV0m0AtBpnjCwTOjG1Z7KO7C1B0TO7okVgH6MM6C5ve_7UMdJxlX057WDtsUrB1EnT7DT2D5ETTRseX-nnug/s1600/WP_20180912_17_02_10_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwrusSgNSJMnNpRQEeyr7qhs4zOkaWfu-CffaqqaN2MiDQ-5nHBKJ1N_IV0m0AtBpnjCwTOjG1Z7KO7C1B0TO7okVgH6MM6C5ve_7UMdJxlX057WDtsUrB1EnT7DT2D5ETTRseX-nnug/s400/WP_20180912_17_02_10_Pro.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Utolsó nap a
közelben csatangolás közben az egyik közeli házban találkoztam Farzaddal, aki
az iráni kanyoning szövetségenek az egyik oktatója. Aznap együtt arakoztunk és
drónoztunk a vele lévő csajokkal, majd megbeszéltük, hogy jól elmegyünk együtt
kanyoningozni (fantasztikus expedíció volt, majd egyszer megírom).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Néhány nap után
eluntam ezt a szép életet, az arak meg az egybek elfogytak, a gyalog bejárható
környéket nagyjából kinéztem, amúgy is mindenki azon parázott, hogy egyedül
vagyok és sok a medve errefelé. Ez egyébként állandó para, de nemcsak medvék, hanem farkasok, róka, meg leopárd is előfordul errefelé. Végül a faluból kisétálva az első stoppal
fölvett egy iszhafáni pár, akik azonnal elvittek a foumani buszpályaudvarra,
ahonnan – ki hitte volna – épp indult egy busz vissza Teheránba, így kora
délután már ismerősként köszöntek a mellettem lévő kiváló burgerezőben.</span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWFcdceeFuIDKPNLhPbvwxsVAO3f6hyphenhyphenYzjgw4KhS-0InD5OWxYZNUAMpib_Uuhadw2GA-pSz9uKIvfmU-1beUQoJgzZdarvoNVBuXbvr-GJKZurNCRDmbuxryPzkkk7b6I9Luuvaa0Fg/s1600/WP_20180912_15_30_44_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWFcdceeFuIDKPNLhPbvwxsVAO3f6hyphenhyphenYzjgw4KhS-0InD5OWxYZNUAMpib_Uuhadw2GA-pSz9uKIvfmU-1beUQoJgzZdarvoNVBuXbvr-GJKZurNCRDmbuxryPzkkk7b6I9Luuvaa0Fg/s640/WP_20180912_15_30_44_Pro.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A következő
kirándulás célja <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>az Alamut völgyének környéke
volt. Itt már jártam korábban (akinek van ideje meg kedve nagyon vicces
sztorikat olvasni, azoknak <i>melegen </i>ajánlom ezt a bejegyzést <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2010/06/gay-bisexual-province-qazvin.html" target="_blank">itt</a>), de akkor
jobbára aszfalton voltam, most meg inkább ráérősen összevissza gyalogolva képzeltem el a
kirándulást.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWZwNsQzgIIPk18bpzMqnHLxGNNQuCrft1IdXbbvD4tTUBudtrkcfHxoqlfkZ5q6-9wshU7JuyR7dgUqjeSjoxUtzOzxtFn5Fy6GgirY-bqN_VBVz958zsirbfB5uzt1RoJR-DYRA4Xw/s1600/WP_20180917_22_27_54_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1470" data-original-width="1600" height="294" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWZwNsQzgIIPk18bpzMqnHLxGNNQuCrft1IdXbbvD4tTUBudtrkcfHxoqlfkZ5q6-9wshU7JuyR7dgUqjeSjoxUtzOzxtFn5Fy6GgirY-bqN_VBVz958zsirbfB5uzt1RoJR-DYRA4Xw/s320/WP_20180917_22_27_54_Pro.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Kazvinból taxival
mentem tovább, és hetek óta először találkoztam turisztokkal, egy holland
párral, akik 19 hónapja indultak el Amszterdamból azzal a kijelentéssel, hogy
soha többé nem akarnak visszamenni. Már túl voltak Közép-Amerikán meg
Dél-Afrikán, mostantól az ázsiai kontinensen távolodva képzelték el a következő
egy-két évüket. Ők kinéztek egy szállást egy Garmarud nevű helyen. Én ugyan máshova
akartam menni, de úgy döntöttem, megnézem az ő helyüket, aztán ha tetszik,
később visszamegyek. Így eltaxiztunk Garmarudba, ahol a térség egyetlen menő
hotelje miatt összegyűjt 10-15, főleg német turiszt, miattuk viszont volt kiváló
szolgáltatás is: angolul remekül beszélő tulajdonos, isteni kaja, valamint a környéket
ábrázoló pontos és részletes térképek, amiket egytől egyik végig is fényképeztem (kevésbé
rutinos versenyzőknek: ha messze vagy mindentől és látsz kézzel rajzolt
térképeket, azonnal fotózd be! Ennél jobbat sosem találsz és a téged nem érdeklő fölösleges dolgok sincsenek rajta, hogy összezavarjanak - ilyenek például a szintvonalak, szóval csak ésszel:) </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5dMiPUOieEL8s-4pIEEaads8l5NDUcZ5RUnUdWYQwvpvDt3z-8rJ7hxmRa1Mr4UUclEVNd7sjh9ykk7p-3G7L3b-9rEJ7NRRV_CW4m2ol3cHP9t6QzU2z-V8fkXooHZWR4YFlR5cmGQ/s1600/WP_20180918_14_21_20_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="959" data-original-width="1600" height="238" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5dMiPUOieEL8s-4pIEEaads8l5NDUcZ5RUnUdWYQwvpvDt3z-8rJ7hxmRa1Mr4UUclEVNd7sjh9ykk7p-3G7L3b-9rEJ7NRRV_CW4m2ol3cHP9t6QzU2z-V8fkXooHZWR4YFlR5cmGQ/s400/WP_20180918_14_21_20_Pro.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Gyaloglás Narmilából Garmarudba</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Végül elindultam
gyalog Ghazor Khan és Alamut vára felé. A táv összesen 24 kilométer, ebből 10 km
volt gyalog, 8 motorral (végig hegymenetben a legvégén), végül 6 kilométer 3
különböző járművel. Azt hiszem, az Iránban stoppolást végérvényesen kimaxoltam:
egy kék, Zamyad márkájú pickuppal fölvett egy albínó forradalmi gárdista, aki
útközben mutogatta a dolgokat és mesélt: „én vagyok itt a rendőr. Ez az én
teherautóm. Ez is az én teherautóm. Ez itt a boltom.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ghazor Khanban
bementem a vár melletti étterem kertjébe, köszöntem, szóltam a tulajnak, hogy
szeretnék vacsorázni és ott aludni a kertben, ha nem bánja. Így gyorsan
összeütött valamit, hozott párnát meg takarót (meg egy hosszabbítót, hogy
tudjak tölteni) és egy nagyszerűt ájultam a szabad ég alatt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6k1ggU9FKOsj-g20_qNVRiPSpgnyJnpZBIKbp_UxKcSO9KDd97_cwyZJiFSmjRm75SGHLkxIs5GLJjyBx3cwlKwuboUkxxpXoSIq-geX54T1FKoxGY2Uc9O91FtuEx9eavPBol7OHOg/s1600/WP_20180917_08_49_28_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6k1ggU9FKOsj-g20_qNVRiPSpgnyJnpZBIKbp_UxKcSO9KDd97_cwyZJiFSmjRm75SGHLkxIs5GLJjyBx3cwlKwuboUkxxpXoSIq-geX54T1FKoxGY2Uc9O91FtuEx9eavPBol7OHOg/s320/WP_20180917_08_49_28_Pro.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Alamut vára</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap reggel 20
perc alatt felmásztam Alamutba (megszámoltam, 488 lépcsőfok plusz az emelkedők.
Eszembe nem jutott volna ekkora baromság, de mindenki panaszkodott, hogy csomót
kell lépcsőzni, gondoltam utána járok ennek is:). Továbbra is térdig érő romok
bádoglemezekkel letakarva, de nagyon serényen dolgoznak, hogy bemutatható és
érdekes állapotba kerüljön, úgyhogy a nyolc évvel ezelőtti állapotához képest
határozottan jól fest. Mondjuk ha nem régész vagy történész vagy, ne holnap
indulj, hanem majd 4-5 év múlva. De a kilátás továbbra is pazar, és a
környékbeli trekking útvonalakra sem lehet panasz. Miután kigyalogoltam magam,
átstoppoltam Garmarudba, ahol ismerősként köszöntöttek. Gyorsan megbeszéltük az
összes hadrafogható német meg holland arccal, hogy másnap nyomunk egy komolyabb
trekkinget egy Narmila nevű faluba meg vissza. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ266kvhGJChNiqzFJWLqeS1KxkFfS3T2K7QJPDNhdyr1D_GIQfYnYkh6PofAtrYRiqoYZmQ-FtL6xKE6Rue781yoji4expC1Otm7lGZjgYT5YLsoz-OO6J2mg4JuCfwCAmulecgHqBw/s1600/WP_20180918_10_56_18_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ266kvhGJChNiqzFJWLqeS1KxkFfS3T2K7QJPDNhdyr1D_GIQfYnYkh6PofAtrYRiqoYZmQ-FtL6xKE6Rue781yoji4expC1Otm7lGZjgYT5YLsoz-OO6J2mg4JuCfwCAmulecgHqBw/s400/WP_20180918_10_56_18_Pro.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Trekking Narmila felé</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Este még
fölgyalogoltam a szomszédos völgy végében lévő bányáig, de már kezdett
sötétedni, és gyanítottam, hogy a bányán belül kóborolva nem biztos, hogy
örülnek<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>nekem, így vissza is fordultam. Lefelé baktatva természetesen megint fölvettek helyiek, akik először elvittek a kertjükbe kinyitni az
öntözéshez használt zsilipeket, szedtek nekem egy marék szedret meg mogyorót,
végül hazavittek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap aztán egyedül vágtam neki a túrának, mert mindenki bénázott az indulással, de aztán egy ponton összeértek a különböző csapatok, végül két hollanddal értünk el Narmilába, meg onnan az út végi másik
faluba, Dinarutba, visszafelé még összeszedtük a németeket. Itt a falu definíciója egyébként az, hogy egy tucat család együtt él a hegyek között, általában csak tavasztól őszig, mert télen több méteres hó borít mindent. Ilyenkor az állatokkal lejjebb vonaulnak egy nagyobb településre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxClbKcrHgdRbCT2dMFBNWVTcfEGa4njXambaUW5oWCjaT4lUsjRaVsF0V0RbWG0dDrhHc9c1KxBUEvfHEdnzAicKXlXSWkt7ujfq31FMqWsMU330tVo1Avm5kuJCSeJ1Rtw3v_fBGxQ/s1600/WP_20180917_15_15_11_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxClbKcrHgdRbCT2dMFBNWVTcfEGa4njXambaUW5oWCjaT4lUsjRaVsF0V0RbWG0dDrhHc9c1KxBUEvfHEdnzAicKXlXSWkt7ujfq31FMqWsMU330tVo1Avm5kuJCSeJ1Rtw3v_fBGxQ/s640/WP_20180917_15_15_11_Pro.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Andedzs völgy</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br />Következő napra
egyetlen tervem volt, az Andedzs völgy végiggyaloglása. Túl sok infóm nem volt
róla, csak annyi, hogy három kanyon nyílik belőle, ami eléggé vonzóvá tette.
Elstoppoltam a végéig (ott van egy falu, meg a google maps szerint egy
struccfarm), majd az összes kanyont végigjárva délutánra visszagyalogoltam az
aszfaltútra. Egész nap egyetlen emberrel sem találkoztam, leszámítva pár piknikező
lányt, de ők is gyorsan elhúztak. Egyszerűen fantasztikus, hogy olyan
természeti helyek vannak teljesen érintetlenül, amire máshol nemzeti parkot,
meg hatalmas tursztikai ipart építenek, itt meg tök egyedül lehet bóklászni
csodaszép kanyonokban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjheQvrxewQ6j-htmeq4wNfZAtSq5q7GVtjs-XCtetY_gHIuo8fCextHhY1UZJLs73wGxdJLa1qbS7MhQIUqpbZ0lyl8qN-yYmBwzT9lK7utXirfgYe__s57SRH6ufTFu1zWD7HRwgpMg/s1600/WP_20180918_11_42_34_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjheQvrxewQ6j-htmeq4wNfZAtSq5q7GVtjs-XCtetY_gHIuo8fCextHhY1UZJLs73wGxdJLa1qbS7MhQIUqpbZ0lyl8qN-yYmBwzT9lK7utXirfgYe__s57SRH6ufTFu1zWD7HRwgpMg/s320/WP_20180918_11_42_34_Pro.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Narmila city</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A hazajutásom
Teheránba megint álomszerűen egyszerűre sikerült. Valami noname falu előtti
kereszteződésnél stoppoltam. Fölvett egy öreg szaki, kérdezte, hova megyek.
Mondtam, Moallem Kelayam, a legközelebbi kisváros. Majd beszélgetés közben
említettem, hogy onnan fognék egy taxit Kazvinba, onnan meg buszt Teheránba.
Erre fölajánlotta, hogy elvisz Teheránba, ha már úgyis oda megy, így végül lett egy 4 órás stoppom és csak
20 percet kellett taxiznom a végén. Olyan csodálatosan egyszerűen működnek a dolgok errefelé. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Folytatom később.<o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVIZA-GM-9SpHNA-VlWGMchdIsW5g-mYF3szNp70fNQ3ZQXtsHe5-y0R8FbfIlr036FyDcOnvqf_m_gAY5s26vD6t8WSKjmh4nrHBixNqXDE78ONzLTz1mg6Rbw7hvDlK1vJVQPN7d3Q/s1600/WP_20180917_09_00_30_Pro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="901" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVIZA-GM-9SpHNA-VlWGMchdIsW5g-mYF3szNp70fNQ3ZQXtsHe5-y0R8FbfIlr036FyDcOnvqf_m_gAY5s26vD6t8WSKjmh4nrHBixNqXDE78ONzLTz1mg6Rbw7hvDlK1vJVQPN7d3Q/s640/WP_20180917_09_00_30_Pro.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Reggeli trekking Alamutban</td></tr>
</tbody></table>
Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-83662673867561898362018-09-28T00:20:00.000-07:002018-09-28T01:02:28.986-07:00Mászás Iránban, a "kevéssé ismert négyezresek" kategóriában<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b>A Sabalan
megmászása testhezálló feladatnak ígérkezett: egy 4811 méter magas vulkánt egy
nap alatt megmászni akklimatizáció nélkül, könnyű felszereléssel, a mászószezon
vége után pár héttel, megfelelő információk nélkül, kellemesen kilendített a
komfortzónámból.</b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUYb0kfK3Fm-hY6boLSvx6JcWI_hNGkiZqI1vAB4M7z78uwH39u_Ke0aOegBoW5qBzIC3Tv40P4DKrCLfhyphenhyphenRNNIqAsXbfhJz8poAf8VIja41WfiPgG6HIULcfWFEded-QcMekv_XPCdg/s1600/2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="856" data-original-width="1600" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUYb0kfK3Fm-hY6boLSvx6JcWI_hNGkiZqI1vAB4M7z78uwH39u_Ke0aOegBoW5qBzIC3Tv40P4DKrCLfhyphenhyphenRNNIqAsXbfhJz8poAf8VIja41WfiPgG6HIULcfWFEded-QcMekv_XPCdg/s400/2.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">A neten nem sok mindent
találtam róla, a blabla kivételével (a zoroasztriánusok szent hegye,
rétegvulkán, július végén és augusztus elején összesen négy hétig nincs
befagyva a krátertó), főleg nem arra vonatkozóan, ami<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>a szezonon kívüli mászást és a technikai
részleteket illeti. Annyit tudtam előre, hogy egy héten belül melyik napra mond
tiszta időt az internet okossága (értsd: nem havazik és nincs mínusz), és azt
lőttem be.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Az előkészületek
Ardabilban kezdődtek. Lassan kezdem megszokni, hogy egy-két turistás nagyváros
belvárosának (Teheránban mondjuk olyan sincs) kivételével senki nem beszél
angolul egy rohadt szót sem az oké meg a thankyou kivételével, ezért kénytelen
vagyok én alkalmazkodni. De egy szóló magashegyi túra leszervezése meglehetősen
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>felelősségteljes kihívás, amit a
taxisoktól és éttermekből összekukázott perzsámmal nem túl könnyű
lebonyolítani. Ardabilban egyik este egyszerűen kinéztem egy olyan terepjárót,
amiről látszott, hogy járnak is vele terepen, és bekopogtam az ablakán a piros
lámpánál, hogy a Sabalanra akarok menni. A sofőr fél percig szerencsétlenkedett
az angollal, majd folyékony németre váltott, leírta egy papírra, hogy jutok
oda, majd megadta a nővére telefonszámát, aki a hegy lábánál lakik. Minek ide
internet... Végül persze nem hívtam fel, de jó volt A-tervnek egy pár órára. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9IMxqUDQAK1R0TYy1Uo9Qsy9fL7HDXsRD7xas7qY2pt3XskPg-oK0OlJeguqT9ql1f5IB_OQBywIRMWQdL60K73g4xOZ6G3FG-oJIv9A5I2tCI4_XlEbXH19cmzeC2rjWszNZhEIZ5g/s1600/5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="902" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9IMxqUDQAK1R0TYy1Uo9Qsy9fL7HDXsRD7xas7qY2pt3XskPg-oK0OlJeguqT9ql1f5IB_OQBywIRMWQdL60K73g4xOZ6G3FG-oJIv9A5I2tCI4_XlEbXH19cmzeC2rjWszNZhEIZ5g/s400/5.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap reggel
taxiba ültem, és egyszerűen elvitettem magam az aszfaltút végéig, vagy 3000
méter magasra. Hideg volt és köd és teljesen kihalt minden. Találtam egy
szakit, aki azt mondta, hogy itt ne maradjak, mert éjjel megfagyok és egyébként
sincs itt senki. Másnap reggel korán próbálkozzak újra, hátha van valaki,
akihez tudok csatlakozni. Egyedül ne másszak, medvék és farkasok vadásznak,
rendkívül változékony az időjárás, nehéz a terep. Ja, és nincs guide. Abban
maradtunk, másnap reggel 7-re visszajövök, legalább vigyen föl a menedékházig
3600 méter fölé, és ha semmi sem jön össze, ott bóklászok picit, aztán
legyalogolok egy hőforráshoz, ázok ott egy keveset, majd visszataxizok
Ardabilba. Vagy Ardabilbe. Ez volt a rosszabb forgatókönyv. A jobbik megoldás csak
az elképzeléseimben létezett egyelőre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOVaGyc4SR_6Fe5WOL3THh2foHylyMrmMK9EkkukMd872HvxgCHsuqIMHEGXwUn25jKE2AJzsghj_CCy4t_5orPUlJo87KGlV73DB3OtOIOUhFsWPyC_pdFrxVVSyezUotlrd9AMi-Tw/s1600/3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="817" data-original-width="1600" height="163" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOVaGyc4SR_6Fe5WOL3THh2foHylyMrmMK9EkkukMd872HvxgCHsuqIMHEGXwUn25jKE2AJzsghj_CCy4t_5orPUlJo87KGlV73DB3OtOIOUhFsWPyC_pdFrxVVSyezUotlrd9AMi-Tw/s320/3.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ahogy este
kisétáltam a hegy lábánál lévő Lahrud nevű falu végébe, hogy megnézzem távolról
a hegyet naplemente előtt, az út túloldaláról elkezdett integetni az a fószer,
aki napközben lebeszélt arról, hogy a hegyen éjszakázzak. Bemutatott egy másik
arcnak, hogy ő a guide, holnap fölvisz. Majd bemutatott egy hevenyészett
költségvetést, hogy falutól a csúcsra és onnan vissza a faluba három és fél
dollár. Miután vagy háromszor rákérdeztem, hogy biztos annyi-e, leírtuk egy
papírra is. Próbáltam elmagyarázni, hogy délelőtt háromszor ennyiért akart fölvinni
terepjáróval, tehát biztosan többet adok, le is írtam egy papírra, de nem
értette, hogy miért akarok fölfelé alkudni. Végül ráhagytam. Este már majdnem
aludtam, amikor bekopogott az arc, hogy nem annyi, hanem tízszer annyi.
Mondtam, hogy jól van, tudom, de azért elég béna volt a délutáni performansza.
(A félreértés főleg a turisztokat érinti, meglepett, hogy a helyiek ennyire
benézték. Ha nem lett volna leírva, el sem hiszem. A hivatalos pénznem a riál,
amiből ha van 10 egységed, azt tomannak hívják. Mindenki tomanban számol. A
legnépszerűbb bankjegy a 100.000 riálos, ami 10 ezer toman, de csak 10 tomannak
mondják. Tehát ha valami szóban 10, az papíron 100.000, és nagyjából 70
dollárcent értékű.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvQgon9qLrfR5l6305Igr0qP9YnKtP90AOtymaG-KfI6ejKhnSf9dG_XVlc9A3pf4u0pOsb1O_HO4Sriygt_LCg7XkRvN5XdqdoLH4t1REqJdJGCUHXm-uEcZHMJl2c3MKM0pneSvPvw/s1600/6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="389" data-original-width="1600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvQgon9qLrfR5l6305Igr0qP9YnKtP90AOtymaG-KfI6ejKhnSf9dG_XVlc9A3pf4u0pOsb1O_HO4Sriygt_LCg7XkRvN5XdqdoLH4t1REqJdJGCUHXm-uEcZHMJl2c3MKM0pneSvPvw/s1600/6.jpg" /></a></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Másnap reggel
pontban ötkor egy végtelenül szakadt terepjáróban várt rám két szaki, teáztak
és sajtot ettek. Pár értelmetlennek látszó megálló után fölmentünk a hegyre az
út végéig. Valamiért az volt a meggyőződésem, hogy aki guidenak mondja magát,
mások is guidenak mondják, és fölvisz embert a hegyre, az guide. Kezdetben ezt
a meggyőződésem erősítette, hogy 1. tudta, hogy hova megyünk, 2. volt nála elég
meleg ruha (mondjuk a tesóját is hozta, aki egy szál tornacipőben volt, majd a
térdig érő hóban két zokni közé felhúzott egy-egy nejlonzacskót, de akkor már
szinte mindegy volt), 3. Volt nála plusz mászóbot, ami nálam nem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoY4SWCh6-R27liEULdVnqljby_WU1TgxIyRRum9UN-d_b-Zmy5JdZ3aJKP7FRIfzx0KtOXlTWD0BcvGpNeVlCLCYl2ZeQ_y2VuDAU6uj-npQNKIr9Qxbs3AOAAgU3BU23x6zu4LigIA/s1600/8.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="902" data-original-width="1600" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoY4SWCh6-R27liEULdVnqljby_WU1TgxIyRRum9UN-d_b-Zmy5JdZ3aJKP7FRIfzx0KtOXlTWD0BcvGpNeVlCLCYl2ZeQ_y2VuDAU6uj-npQNKIr9Qxbs3AOAAgU3BU23x6zu4LigIA/s320/8.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ez az illúzió
fölfelé menet elszállt. Le-lemaradoztak, nem annyira bírták fölfelé, és ketten
kevesebb vizet hoztak magukkal, mint én egyedül, így végül az enyémet itták.
Amit persze szívesen megosztok velük, de amikor kiszáradva jöttem lefelé, azért
elgondolkoztam, hogy ha valami baj történne velem, akkor vajon hogyan jutnék
le. Végül mire leértünk, nem meglepő módon kijött rajtam a magaslati betegség,
mégiscsak egy 4800 méter fölötti vulkánra mentünk föl előzetes akklimatizáció
nélkül. Ők </span>elkezdtek teát főzni, én meg kértem, hogy menjünk le 3000 méter alá,
mert pokolian fáj a fejem és befeküdnék a lenti termálvízbe. Valamiért nemigen
vették a lapot, így elindultam gyalog, ami kicsit sem zavarta őket. Nagyjából
fél óra múlva követtek kocsival. Nagyon kedvesek voltak amúgy, de az valahogy
nem ment át, hogy valójában fizető kliens vagyok, nem a haverjuk, és ha szarul
vagyok a hegyen és tudom, hogy muszáj lemennem, akkor nem hagyni kell a hülyét,
hogy induljon lefelé egyedül, hanem mondjuk lemenni vele vagy levinni kocsival
és fél órával később főzni azt a fakin’ teát. Egyébként belátom, az én elvárásaim
voltak túlzottak, errefelé nemigen létezik fizetős turizmus, külföldiek
szezonon kívül meg egyáltalán nincsenek, szóval nem volt sok alkalmuk
kitapasztalni a piac működését.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_482ViDiWu1jqjSyo6UV3WMYxePfVatnIOLBsXkxInkZxKPSuYDjoIIFrOm03KyOnYHD4zdsqlB_Fqxidlo8X2N3l-zX65zw2iwycIU-cBsEz_OVNgG_ufR8OH13dC3pZVcwNm_tphA/s1600/9.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="955" data-original-width="1600" height="238" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_482ViDiWu1jqjSyo6UV3WMYxePfVatnIOLBsXkxInkZxKPSuYDjoIIFrOm03KyOnYHD4zdsqlB_Fqxidlo8X2N3l-zX65zw2iwycIU-cBsEz_OVNgG_ufR8OH13dC3pZVcwNm_tphA/s400/9.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Lefelé botladozás
közben csatlakozott hozzám egy róka. Alighanem kaja után kutatott, nagyon
érdeklődve jött végig, hol előttem, hol mögöttem, amikor pedig megálltam
fényképezni, annyira közel jött, hogy az orrával megbökte a telefonom. Úgy
látszik, a hegyekben szegődnek mellém állatok alkami cimborának, legutóbb egy hatalmas
pásztorkutyával osztoztunk a hegyi ösvényeken. Sajnos rókakaja nem volt nálam,
csak egy gránátalma, de azt nem meglepő módon nem eszi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Magáról a
mászásról elég annyi, hogy fantasztikus volt, de rendkívül megerőltető. Nem
technikás, csak néha térdig érő porhóban mászni és visszacsúszni,
akklimatizálódás nélkül egyre gyakrabban meg-megállni, végül pedig lefelé azt
érezni, hogy ha csinálok háromezer guggolást sem lennék ennyire kész. A keleti
oldalról, ahonnan másztam, összesen egyetlen út van, úgy ahogy kijelölve. Ha
eltévesztem, szakadék szélén vagy gleccseren találom magam. A csúcson lévő
krátertó szépen befagyva, egyedül az zavart, hogy üvöltve beszélgettek a
helyijeim, majd egyszer csak előkerült egy kis spíker, ami onnantól kezdve az recsegtette
a helyi dalokat, így a természet csendjei/hangjai nem annyira érvényesültek. De
nagyon autentikus élmény volt, mindenhol ez van a Közel-Keleten.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiSTMG1h2oehT_S7Jus_QhQ-SLFcALGiSnEUJlCL8TBCdkuRbcPzBF9cYi3cIDeQnF0Ix_YYknBidDl4GW8IjFCT2ccQ9xm5QqbWLnPKhS9E_sEvs-Str9BFrAM8aG_-1PVzrVVk5t8Q/s1600/7.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="899" data-original-width="1600" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiSTMG1h2oehT_S7Jus_QhQ-SLFcALGiSnEUJlCL8TBCdkuRbcPzBF9cYi3cIDeQnF0Ix_YYknBidDl4GW8IjFCT2ccQ9xm5QqbWLnPKhS9E_sEvs-Str9BFrAM8aG_-1PVzrVVk5t8Q/s320/7.jpg" width="320" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Végül megvolt a
meleg vízben ázásom is. A hegy lábánál egy Gotor Su nevű helyen (a su törökül
víz, errefelé törökül/azeriül beszélnek<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>a népek) van egy darab medence, amit bekerítettek a helyiek és
belevezették a meleg patakot. A szolgáltatás, avagy a hozzáadott érték <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>annyi, hogy egyrészt valaki kibetonozott egyszer
egy medencét, meg valaki bevert pár szöget a falba, amire föl lehet akasztani a
ruhákat. Amikor beléptem, minden tekintet rám szegeződött. A medence egyik
sarkában, ahol melegebb volt a víz, kb. harminc alsógatyás szőrös férfi bámult
egy nagy kupacban. Amint beleereszkedtem a vízbe, azonnal odahívtak maguk közé,
hogy ott jó meleg. Életem egyik leginkább homoerotikus élménye volt, nem mintha
bárki hozzám ért volna, de akkor is, az a sok őszintén bámuló tekintet egy
bikinis csajt sem falt volna föl ennyire. Végül a tömegben felismertem egy
faszit, akivel két nappal korábban egy Sarayen nevű faluban egy másik
termálvízben áztunk, ő mindenkinek elmondta, hogy magyar vagyok és turista,
majd begyűjtöttem az elismerő pillantásokat a hegy megmászása miatt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_hJOHqpACQTBmtE_EhFYUmaOEyyOJdi9q6MU3Wav8LqZbR5Xv6ge9MfiquEk_SdwQMZDLTg0sZqFuoY2k_QXVsspGgGghwpgPI-PWsSChMSrQ7PDrB8A1Plo2wE_hMwtFq6ksNzKxAg/s1600/4.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="902" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_hJOHqpACQTBmtE_EhFYUmaOEyyOJdi9q6MU3Wav8LqZbR5Xv6ge9MfiquEk_SdwQMZDLTg0sZqFuoY2k_QXVsspGgGghwpgPI-PWsSChMSrQ7PDrB8A1Plo2wE_hMwtFq6ksNzKxAg/s400/4.jpg" width="400" /></a><span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Mire visszaértem
Lahrudba, már csak annyi vágyam volt, hogy ehessek és alhassak. Az evéstől pár
perc smúzolás, az alvástól, amit éjszakai buszon képzeltem el, bő egy óra
taxizás választott el. Este Lahrudból fuvart találni Ardabilba nem könnyű, de
mivel a riál annyira értéktelen, hogy néha már nekem kellemetlen, amikor
megkérdezik, hogy mennyiért váltottam dollárt legutóbb, egyszerűen megkérdeztem
az étterem mellett csellengő szomszédot, hogy mennyiért visz be a 85
kilométerre lévő városba. Amikor azt mondta, 70 (most már ti is tudjátok, hogy
az 700.000), gyors fejszámolás után úgy gondoltam, öt dollár nem olyan sok egy
ekkora fuvarért, és azonnal igent mondtam, azzal a feltétellel, hogy azonnal
indulunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="HU" style="mso-ansi-language: HU;">Ez a két napos
hit’n’run túra a benne rejlő összes kihívással és bénázással maximálisan
meggyőzött arról, hogy érdemes végigmásznom Irán négyezreseit. Úgy Alam Kuh,
Ostoran, Taftan, Zard Kuh és közel négy tucat társa, várjatok, pár éven belül biztosan
találkozunk!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqVq_Ijgr4ONxs6mwT9yalLllwuidyUxkyIoXN5xFv5h3y3NfCYOEWlewM2f2qRmAEXzfV_rM675EGw0QAIpGdxymtyWZIbpFqoUY0rjRwH6NsnRe1kmTLEdryOvQy2P2X3fAQ1z4yLw/s1600/10.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="715" data-original-width="1600" height="286" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqVq_Ijgr4ONxs6mwT9yalLllwuidyUxkyIoXN5xFv5h3y3NfCYOEWlewM2f2qRmAEXzfV_rM675EGw0QAIpGdxymtyWZIbpFqoUY0rjRwH6NsnRe1kmTLEdryOvQy2P2X3fAQ1z4yLw/s640/10.jpg" width="640" /></a></div>
<br />Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-5414022786854648252017-07-07T05:29:00.000-07:002017-07-07T05:29:28.085-07:00Vakok közt a félszemű: a kurdok és a sport<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Előre lelövöm a poént. A félszemű én vagyok, a
többit meg helyettesítsétek be. Több mint egy éve élek Iraki Kurdisztánban,
csomó mindenről írnék, amiről nem lehet, csomó minden másról szintén írnék, de
nehéz úgy megfogalmaznom, hogy korrekt legyen, de azért eléggé árnyalt. A sport
szerencsére olyan kategória, amin keresztül a többi dolgot is el lehet
magyarázni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Eddig három olyan sportélményem volt, ami
megér egy bekezdést. Az első, hogy egy éves ittlétem alatt rengeteget
sportoltam, elsősorban futottam egy parkban lévő 1350 méteres rekortán
futókörön reggelente. Volt aztán egy hegymászás, végül egy maratonnak nevezett
futás. Mivel sportolás közben nemigen fényképezgetek, érjétek be a kirándulós képekkel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx9t47KnKpeBsuP6jTGD_ePAiU1nBT-PqTqCDlREBcXbDGusndLzkgQN9wPgf-JI3qs8_D3hxm2ZyBTS4sZWcLzJ0OlX9ZTUeK6A4aEB8WGT667vWudgm8Dp0TNgTg0yYuQZVrMOlQrA/s1600/halgordfb+%252813%2529.jpg" imageanchor="1" style="font-size: medium; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1024" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhx9t47KnKpeBsuP6jTGD_ePAiU1nBT-PqTqCDlREBcXbDGusndLzkgQN9wPgf-JI3qs8_D3hxm2ZyBTS4sZWcLzJ0OlX9ZTUeK6A4aEB8WGT667vWudgm8Dp0TNgTg0yYuQZVrMOlQrA/s640/halgordfb+%252813%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A reggeli futásaim előtt esténként futottam
gépen, mert túl meleg volt a kinti edzéshez. Konditerembe jártam, az első
benyomásaim onnan vannak. Az alapélményem az volt, hogy a kurdok nagyon
ügyelnek arra, hogy a sportolás(nak nevezett testmozgás) komfortzónán belül
történjen, sem megizzadni, sem elfáradni nem szabad. A teremben lábnap sosem volt
senkinek, a durvább arcok egy 20 perces sétával zsírt égettek, a még durvábbak
bevállaltak egy 10 perces, másfél kilométeres kocogást. Fél év alatt senkit sem
láttam futni. Soha, sehol. Gondoltam, majd a parkban összegyűlnek a futós
arcok. Télen elkezdtem a kijárni reggelente, amióta pedig 38 fok van reggel
7-kor, átálltam az estére. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Tök cukik a helyiek, csadoros nő retiküllel
sétál a belső íven, lányok farmerban sétálnak, fiúk futócuccban sétálnak. Néha
felbukkan egy-egy elszántabb középkorú kocogó. Időnként, presztízsből, amikor
látják, hogy közeledek vagy lehagyom őket, lenyomnak egy 30-40 méteres
sprintet, visszaelőznek, majd megnyugodva, hogy lenyomtak, pihegnek egy kicsit
a következő lekörözésig. Egyetlen egyszer fordult elő, hogy valaki kitartóan
mellém szegődött és majdnem 3 kilométert jött mellettem, annak gratuláltam is.
A napokban egy középkorú brigádra lettem figyelmes, akiket egy amerikai edző
instruált. Amint kikerültek a látóteréből, egyből ment a kummantás meg a séta.
Összegezve az eddigieket, van valami össznépi igény a testmozgásra, de ezt
sportnak nevezni erős túlzás. Egy kezemen meg tudom számolni, egy év alatt hány
embert láttam intenzíven mozogni. Cserébe mindenki nagyon nett, amikor a
reggeli vagy esti mozgás után beszáll a kocsijába. Ugyanezt a hozzáállást a
munkára is nyugodtan rávetíthetjük, és megkapjuk az itteni munkamorált,
hozzáértést és hatékonyságot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJkwhmnLN5mzpvHzZniiTEXPKpmC76xypI294gy1hZFPY-2yAZNdYFe-LZAu6QP-RNJ2PdwIZ5kOYOSQwQ2_4YMW04qWCnWXZSnm4J9zPpvetH1MaBpn063_hHdbYvi9eKLXs5zklejQ/s1600/IMG_4284.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJkwhmnLN5mzpvHzZniiTEXPKpmC76xypI294gy1hZFPY-2yAZNdYFe-LZAu6QP-RNJ2PdwIZ5kOYOSQwQ2_4YMW04qWCnWXZSnm4J9zPpvetH1MaBpn063_hHdbYvi9eKLXs5zklejQ/s640/IMG_4284.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Unortodox sporttevékenység a Dukan tavon (fárasztó, és nem árt, ha az ember tud úszni)</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A másik remek dolog az úszás. Aláírom, hogy
úszni a Tigrisben Tikritben, Szamarrában vagy Bagdadban, úszni a bászrai
tengerparton az Öbölben, vagy úszni valamelyik felduzzasztott víztározóban nem mindenkinek
élmény és nincs is rá sok igény. De az úszni tudóra úgy néznek, mint aki tud levitálni.
Ezzel kapcsolatban tavaly elég komoly élmény ért, amikor egy Kermán környéki hegyi
hőforrás női medencéjében Nati úszni tanította az iráni nőket, és utána elmesélte
mindazt, amit ott látott. A helyzet itt is ugyanez. Eddig a hotelek medencéit
tudtam csak csekkolni, de úszó embert sosem láttam. Igaz, másfél méternél
mélyebb medence nincs is sehol (tudom, mindenhol leér a lábam, csak a fejem nem
látszik ki), és hideg vizet sem engednek bele soha. Így ha valaki úszni
szeretne (és nem a Tigrisben, Bászrában vagy mondjuk a moszuli víztározóban), akkor
egy 30 fokos, legfeljebb 20 méteres, szőrös és keresztben sétáló férfiakkal
teli medencében lehet, ahol mindenki alaposan megnéz, hogy te tulajdonképpen
most mit is csinálsz (és azt hogy kell?).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijII6lkWBsX-057GIZv1kO92NPMOLFrCHkqy9TqPRhyphenhyphen3UXiFinGAMzINgDys5OWd2iopgQA94GmqMS7GU2XCvRBrquFjr7YB1YPW30Na-hyXFzSDgyx8AhT7kzeyKEJeOPq5RAMg9lRw/s1600/halgordfb+%25285%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1024" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijII6lkWBsX-057GIZv1kO92NPMOLFrCHkqy9TqPRhyphenhyphen3UXiFinGAMzINgDys5OWd2iopgQA94GmqMS7GU2XCvRBrquFjr7YB1YPW30Na-hyXFzSDgyx8AhT7kzeyKEJeOPq5RAMg9lRw/s320/halgordfb+%25285%2529.jpg" width="320" /></a><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Ezen tapasztalatok fényében kicsit szkeptikus
voltam, amikor bejelentkeztünk egy hegymászásra a Halgordra. Ez Irak
legmagasabb hegye, 3607 méter. Nem túl nagy, de azért kell erőfeszítést tenni,
hogy följusson az ember. Van a facebookon egy kurd trekking csapat, a Rock Your
Bones. Elkezdtem követni őket, így sikerült behúzni pár érdekes helyet a fotóik
alapján. Mivel a Halgord elég rendesen el van aknásítva, logikusnak tűnt, hogy
először ne szólóban másszunk. Az első dolog, amire fölfigyeltem, egy bejegyzés
volt, miszerint tilos farmerban jönni a programokra, mert az nem profi. Ettől
nagyon gyanús lett az egész, mert nem a farmer miatt nem profi az ember, hanem
mert nem elég felkészült, vagy szar az állóképessége, vagy gyenge, vagy nem tud
viselkedni, vagy valami hasonló. Odafelé majdnem 2400 méterig föl lehetett
menni kocsival, így a másnapi mászásra 1200 méteres szintkülönbség maradt, ami
azért nem olyan sok teljesen kipihent állapotból. A vezetőnk 8 órával számolt,
és innentől látszott, hogy nem egy ligában játszunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgji2BeZWwCjewbSHGyQv7oLRA62VP66E4b4CAl1OzSXtQwTUmrcRJyxCB83C-rUATCo2uoJLGdK0e8fgsamebV4rQaJxCNiWTwvvGvTdo2UW6fPexsDHUzbpXy4pLCknI7yBfTjQVhCQ/s1600/halgordfb+%252823%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="575" data-original-width="1024" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgji2BeZWwCjewbSHGyQv7oLRA62VP66E4b4CAl1OzSXtQwTUmrcRJyxCB83C-rUATCo2uoJLGdK0e8fgsamebV4rQaJxCNiWTwvvGvTdo2UW6fPexsDHUzbpXy4pLCknI7yBfTjQVhCQ/s320/halgordfb+%252823%2529.jpg" width="320" /></a><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Reggel 6-kor indultunk a táborhelytől, és a 15
perc séta, 10 perc pihenő volt az alapritmus. Ettől a megőrülés határára
kerültem, és ez később tovább lassult 15 perc pihenő, 5 perc séta tempóra.
Végül a csapat kettészakadt, és követtük az élbolyt. Egy óra után kiderült, ők
csak elindultak, fogalmuk sincs, hol vannak, és merre mennek. Kicsit előre
másztunk a sziklán és kiderült, hogy nincs tovább, egy neccesnek tűnő jeges
lejtőn kéne fölmászni hágóvas nélkül. Végül azt javasoltam, hogy a saját
nyomainkon menjünk vissza, és ahonnan leszakadtunk, kövessük a csapatot a
kitaposott nyomaikban. Nagyjából két óra hátránnyal indultunk, persze az élboly
többi része addigra kifújt, mi végül a vezetővel egyszerre értünk a csúcsra. Az
egész csapat alig állt a lábán, de legalább följutottak. Lefelé menet
megtaláltuk a félúton hagyott snowboardot, és minden 43-as lábú embernek
lehetősége nyílt csúszni egyet. Mivel ez Irak, a snowboardozásnak nincs túl
nagy hagyománya, sőt, kicsi sem, ezért mindenki extra béna volt, ami rendben is
van. </span><span style="font-size: 12pt;">De a vezetőnk azzal menőzött, hogy ő Irak első snowboardosa. A produkció
alapján rá is illik a vakok közt a félszemű, de az is csak szürkehályoggal. Azt már meg sem merem említeni, hogy a Halgord csúcsán állva kijelentette, hogy azok a szép nagy hegyek a távolban az Elbrusz csúcsai. Nem bírtam ki és megkérdeztem, hogy tényleg azt hiszi-e, hogy valóban el lehet látni innen több mint 300 kilométerre, de erre nem válaszolt, csak annyit, hogy az az Elbrusz és kész. Azóta megnéztem térképen, nagyjából 400 kilométer...</span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1wn7sY_zvRo1_Xh3GjmLyw1N0zIY5uAdcPfhXnGqeOJ6KflX1jkTtSwD-giHwTrWA1ElkhoqL-fIUlnZUmyAaheOdSAa1yBOklIagNytXdvgsJRnGjsgbPZMgZ5OGCpfLlr6MGWtUhg/s1600/WP_20170511_17_56_36_Pro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1wn7sY_zvRo1_Xh3GjmLyw1N0zIY5uAdcPfhXnGqeOJ6KflX1jkTtSwD-giHwTrWA1ElkhoqL-fIUlnZUmyAaheOdSAa1yBOklIagNytXdvgsJRnGjsgbPZMgZ5OGCpfLlr6MGWtUhg/s320/WP_20170511_17_56_36_Pro.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pussy voltam és nem mertem kipróbálni</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;">Összességében
mindenki nagyon kedves volt, lelkesek és segítőkészek, de sem erőnlét, sem
ügyesség, sem tapasztalat nem jellemzett senkit sem. Amikor pedig a combközépig
érő hóban megláttam az egyik srácot futócipőben és bokazokniban botladozni,
eszembe jutott, hogy ezért kár volt betiltani a farmert, mert ez így sokkal
bénább. Hab a tortán, hogy ereszkedésnél láttunk egy másik csapatot magasan a
hegyen, a rossz csúcson egy sziklákkal közbevett zsákutcába menni. Vagy vezető
nélkül voltak, vagy a vezető nem vezetett. Aknák egyébként nagyjából 2000
méteres magasságig vannak, de elég jól kitáblázva. Ennek ellenére láttam a
sátrunktól nem messze egy igen gyanús dolgot, amit nem volt kedvem alaposabban
megvizsgálni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS1tNjaYb7ljXnXfsp8dO2k-4fE_tPOIhxEeBuD2bi4fW-WFAL-REdRYem9RvTGpRNaf1tk8YVOr1QXS67zpH1Qj4D7aLhacwnRHphFV4CUo6890gI9B8EiTAvw2Ycp0584ImqTi_KBg/s1600/suli+fut%25C3%25A1s+%252817%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="719" data-original-width="1280" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS1tNjaYb7ljXnXfsp8dO2k-4fE_tPOIhxEeBuD2bi4fW-WFAL-REdRYem9RvTGpRNaf1tk8YVOr1QXS67zpH1Qj4D7aLhacwnRHphFV4CUo6890gI9B8EiTAvw2Ycp0584ImqTi_KBg/s320/suli+fut%25C3%25A1s+%252817%2529.jpg" width="320" /></a><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Utoljára maradt egy 4 kilométeresre
meghirdetett maraton, ahol 2500 méter után célba értem, kurd 5 perc alatt
lefutva. Jótékonysági futásnak hirdették, beneveztünk, elsősorban azért, mert
Szulejmániában volt, ahol még sosem futottam. Szulejmánia hatalmas város, és az
egész egy nagy lejtő, ezért gyanús volt, hogy lesz benne szintkülönbség, amitől
viszont az lett gyanús, hogy ha van benne emelkedő is, akkor ezt ki fogja lefutni
rajtunk kívül. Nyugtatott az a tudat, hogy csak 4 kilométer, azt azért nem
olyan nehéz lefutni vagy lekocogni. A rajt egy emelkedő tetején volt,
logikusnak tűnt, hogy oda föl is kell majd jutni valahogy. Vagy száz-százötven,
jobbára tinédzser fazon volt körülöttünk. Gondoltam, majd elszaladnak az
elején, én meg fölfelé jövet jól ledarálok mindenkit és szépen az elején végzek
valahol. A rajtnál mindenki megindult, mintha nem lenne holnap, míg én a magam
tempójában gurultam szépen lefelé. Az első frissítő pont 500 méternél volt,
ahol sokan megálltak inni, és egyre többen sétáltak. Egy kilométernél a mezőny
harmada sétált (lefelé!), szépen hagytam el a népeket. Aztán egyszer csak
betereltek egy kisebb utcába, valaki hátulról lesprintelt, én meg láttam, hogy
beértem a célba a lejtő alján. Másfél szám ment végig a zenémből, ekkora táv
még egy experimentális grindcore EP meghallgatásához is túl kevés.
Megállítottam az órám, láttam, hogy 2,5 kilométer volt, majd gyorsan adtam öt
interjú a különböző kurd tévéknek. Utána kocoghattunk vissza a dombra… <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Most, hogy lehet derülni rajta, hogy hogyan sportolnak
a kurdok, és mekkora szar alak vagyok, hogy ezen derülök, tessék keresni a
neten kurd sportolókat (futót és úszót mindenképpen), valamint kurd
hegymászókat. Segítek: a wikipédia híres kurd sportolók listáján 33 név van,
ebből 1 autóversenyző, 1 súlyemelő, 1 MMA harcos, 1 küzdősportos, 1 hegymászó,
az összes többi focista. A fele szír, a többi európai, iráni vagy török,
összesen talán kettő iraki.</span></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHji1qtQDWcRMuzwUgZRzcUzJEF49mTTFRHzAXss3y2_uUISel6OvrFDu0FGRFY0nYsmIi-nITLVHwk8-d2Bs3nNgNZn_mtH54UwyVVd8I33YBJSKeXycuR60VV7vezgmMNRZX0J2kGw/s1600/halgordfb+%252830%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1024" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHji1qtQDWcRMuzwUgZRzcUzJEF49mTTFRHzAXss3y2_uUISel6OvrFDu0FGRFY0nYsmIi-nITLVHwk8-d2Bs3nNgNZn_mtH54UwyVVd8I33YBJSKeXycuR60VV7vezgmMNRZX0J2kGw/s640/halgordfb+%252830%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Úgyhogy a legtöbb, amit tehetek, hogy 1.
eljárok futni és örülök, ha hiúságból lesprintelnek és elfáradnak 2. eljárok
hegyet mászni és örülök, ha a megosztott képeim alapján mások is elmennek 3.
eljárok minden kis versenyre és interjúk tucatjait adom, hogy tessék jönni
futni és tessék támogatni a futóversenyeket. Mondjuk a munkavégzés hatékonyságát
és értelmezhetetlenül alacsony színvonalát ez sem fogja emelni. Remélem az
mindenkinek átjött, hogy ez a poszt félig erről szólt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSEonR-8_kCLIUQ1nnvMONMdb7qSOFCvPepAQMaIcVDyBIPJm13ql4QNjnmK1Rfc0skzKYaACAv0aF5WNw3GafzGRP4DDRUDSVG7HLEIOgd4_Io-tLuwosLpkQrvZuJGE7j3Oi2V0T4w/s1600/halgordfb+%252819%2529.jpg" imageanchor="1" style="font-size: medium; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="576" data-original-width="1024" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSEonR-8_kCLIUQ1nnvMONMdb7qSOFCvPepAQMaIcVDyBIPJm13ql4QNjnmK1Rfc0skzKYaACAv0aF5WNw3GafzGRP4DDRUDSVG7HLEIOgd4_Io-tLuwosLpkQrvZuJGE7j3Oi2V0T4w/s640/halgordfb+%252819%2529.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Halgord csúcsa</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 132.75pt; text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"></span></div>
Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-1075231481542770171.post-8176956483115185772017-03-04T10:40:00.002-08:002017-03-05T01:30:18.988-08:00Death metal koncerten Irakban<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Néhány száz death (meg black) metal koncerttel a hátam
mögött mindenképpen a rutinos versenyzők közé számítok ebben a szubkultúrában.
Láttam aranykezű ismeretleneket 5-6 ittas ember előtt játszani, iráni és grúz
csapatokat a jereváni bábszínházban rendezett death metal fesztiválon, majd
néhányat közülük pár nappal később egy tbiliszi szexklubban, szado-mazo
<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Pornogrind" target="_blank">porngrind</a> bulit egy szarajevói pincében vagy éppen egy tiranai kocsmában zenélő kiváló
Death tribute zenekart, ami valamiért a nem annyira metál Trout névre
hallgatott. A Dark Phantom nevű kirkuki zenekar erbili hangversenyének
megtekintése tökéletesen illeszkedik a „fura helyeken death metal koncertekre
megyünk” tematikájú hobbimhoz.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpvqizGZ_Jfl0THtVS1oQrAB6G6BIL8kHlR0pBVOuJjaZ3QXFZojvT7at2tdXpjh54BQsaUW9HsRzOiIH8KGwW637z-IFxhGOqpHkgbMdK6ZdJO6hRo7Nf4Gy3V2evilkM8dDKsOe_Mg/s1600/IMG_2648.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpvqizGZ_Jfl0THtVS1oQrAB6G6BIL8kHlR0pBVOuJjaZ3QXFZojvT7at2tdXpjh54BQsaUW9HsRzOiIH8KGwW637z-IFxhGOqpHkgbMdK6ZdJO6hRo7Nf4Gy3V2evilkM8dDKsOe_Mg/s640/IMG_2648.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Erbil, és úgy általában egész Kurdisztán legnagyobb hátránya
a letelepedett népeknél meglévő kultúra teljes hiánya. Persze ez így kicsit
erős állítás, mert apró rezdülések akadnak néha, de alapvetően igaz. Nincs
színház, nincsenek múzeumok (ami van egy-kettő, az kis jóindulattal még éppen
befér a felejthető kategóriába), nincsenek koncertek, nincsenek filmvetítések a
három nagyvárosban (Erbil, Szulejmania, Duhok) évente megrendezett
filmfesztiválokat meg a plázákban játszott buta amerikai akciókat leszámítva, és az épített környezet esztétikája sem csábít sehol
városnézésre. Kultúrafogyasztó embereknek marad az olvasás és a torrentezés.
Esetleg egy rövid kiruccanás Isztambulba vagy Bejrútba, vagy valami expatoknak
szervezett argentin tangó est és white party egy luxusszálló emeleti bárjában.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A kultúra hiánya mellé extra nehezítés, hogy a death metal
olyan műfaj, amit még a rokkerkedők nagyja sem tud elviselni, a műfaj nagyágyúi
önálló szerzői estjeiken sem szórakoztatnak párszáz fizetővendégnél többet. Ezt
a kombót az iraki Erbilbe helyezve igencsak szűk keresztmetszetet eredményez.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8FiBc6so6H_78e0ioZypLm2DElLyVxyv_DcRtkyKV_vjYEvL_qF4MOJ-MKNms0TIg62JodPT2LWJJKfHGujpaaBVeG6f5uzbpdzjxTn4_ECdf33BzcShAvx9kL0kyvTitJqy3JH5oAg/s1600/IMG_2699.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8FiBc6so6H_78e0ioZypLm2DElLyVxyv_DcRtkyKV_vjYEvL_qF4MOJ-MKNms0TIg62JodPT2LWJJKfHGujpaaBVeG6f5uzbpdzjxTn4_ECdf33BzcShAvx9kL0kyvTitJqy3JH5oAg/s640/IMG_2699.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Mivel Kurdisztánban koncertek híján koncerttermek sem nagyon
vannak, a kisebb, párszáz főre tervezett esküvői csarnokok értelemszerűen túl
nagyok egy ilyen műsornak, a népszerűbb klubokban araktól ittasodó nagyérdeműt
pedig inkább az arabul üvöltöző bingó dobja fel, az ilyen szeánszok szervezése
esősorban az optimista/baráti vagy pénzéhes hotel menedzserek feladata marad. Mondjuk
a pénzéhség és a death metal közös halmaza elhanyagolhatóan kicsi, és miután
egyik legutóbbi Napalm Death koncertem után láttam, hogy harminc akárhány év legmagasabb
szintű aprítás után még mindig kisbusszal turnézzák végig Európát, ezt a jelzőt
talán le is lehet venni a listáról.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEithkJ8FknKJhEXTp4DPZ1ePlPv0Sa6megmBEnxHA6tuRAWY3GGBy_2qjFNO3yRQPCZdTG3zuHi1L7wpk3WZTberwaFb-gIyFNwHXyaY2f1i-HXBqWqEkVWpeCk6vYqdNVBb9TunZjCLg/s1600/IMG_2784.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEithkJ8FknKJhEXTp4DPZ1ePlPv0Sa6megmBEnxHA6tuRAWY3GGBy_2qjFNO3yRQPCZdTG3zuHi1L7wpk3WZTberwaFb-gIyFNwHXyaY2f1i-HXBqWqEkVWpeCk6vYqdNVBb9TunZjCLg/s640/IMG_2784.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Az örömzene (jelen esetben a death metal) és az értelmezhető
piac (rock) közti szakadékot áthidalandó, a koncertet élő rock estnek hirdette
meg az a luxusszálló, amelyik biztosította a tetőterasz bárját a vadulni
vágyóknak. A Dark Phantom is ráérzett arra, hogy ha gyorsan ledarálják-elhörgik
a mondandójukat, azzal az ott megjelent, elsősorban nem death metal rajongó
expatok és pár helyi szemét nem fogják kiszúrni, ezért a műsorba illesztettek néhány Metallica meg System of a Down feldolgozást, amit legalább lehetett együtt
dalolni és pengetni hozzá a léggitárt. Közben a színpad köré terített
asztalokhoz pingvinek hordták a 4 dolláros legolcsóbb-legkisebb sört, miközben
a megjelent 30 emberből minimum a fele mobilozta az eseményt. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGyDu29LJT86DeLPoYXDtvcIV2g9SIhXAGD1jBw_F6QlbFrRcXSzU0ofI6FUEz0wkxsdOkpNZImc-sh6Ysgm1uoJ57RKUpDqN2BfXGNe8QUIaByOnFDD2pHqEAqkakwvLPVZ_owmkGWA/s1600/IMG_2916.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGyDu29LJT86DeLPoYXDtvcIV2g9SIhXAGD1jBw_F6QlbFrRcXSzU0ofI6FUEz0wkxsdOkpNZImc-sh6Ysgm1uoJ57RKUpDqN2BfXGNe8QUIaByOnFDD2pHqEAqkakwvLPVZ_owmkGWA/s640/IMG_2916.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Hogy magáról a jelenségről is írjak valamit, a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=b33thPE-lb8" target="_blank">Dark Phantom</a> nevű kirkuki death metal zenekarról először tavaly olvastam. A sztori szerint
egy amerikai katonától kaptak egy metál cédét még 2003-ban, és annyira
beőrültek tőle, hogy 10 éve megalapították a mostani zenekart. Közben persze
zajlott a háború, életveszélyes fenyegetéseket kaptak, mivel <a href="http://danielfromhungary.blogspot.com/2008/06/ali-g-in-da-shia.html" target="_blank">„sátánisták”</a> (ez a
nyugati zene, főleg a metál iszlám értelmezése, elég kényelmes jelző, mert nem
kell rajta gondolkodni), a dobos lelépett, néha hibernálták magukat, végül tízéves
pályafutásuk során összeh<span style="text-align: center;">oztak szó szerint néhány koncertet – a legutóbbit volt szerencsém
megtekinteni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaiTardD1h0Rc-cg98GnvrVtdc7hclQFSNtHo3Zqj3lgF18i70k2-DTo0Rr5CQAw4jQ2s9kePv-_mNp0-a4BljBzFowBqe7LmysqnSdrhh_QHLeWF0w2S0tD-4uv-LXa1fssUJ5e1L8Q/s1600/IMG_3040.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaiTardD1h0Rc-cg98GnvrVtdc7hclQFSNtHo3Zqj3lgF18i70k2-DTo0Rr5CQAw4jQ2s9kePv-_mNp0-a4BljBzFowBqe7LmysqnSdrhh_QHLeWF0w2S0tD-4uv-LXa1fssUJ5e1L8Q/s640/IMG_3040.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Death metal rajongó kollégáktól kérem, a műfaji
hülyeségeitekkel, hogy ez most dallamos vagy valamilyen –core-os vagy thrashes
death metal, kérlek ne fárasszatok, inkább hallgassátok őket <a href="https://darkphantom.bandcamp.com/album/nation-of-dogs-3" target="_blank">itt</a> vagy hívjátok meg őket európai fesztiválokra. Addig is hallgassátok <a href="https://www.youtube.com/watch?v=M0kjr1xesZ8" target="_blank">ezt</a> az örök
klasszikust. A képekért ezer hála <a href="https://www.facebook.com/kristof.holvenyi" target="_blank">Hölvényi Kristóf</a>nak.</div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
További képek Irakról: <a href="https://www.instagram.com/danielfromhungary/">https://www.instagram.com/danielfromhungary/</a><br />
<br /></div>
Danielhttp://www.blogger.com/profile/12941400497072721493noreply@blogger.com4