Öngól

Ma is szép napunk van. Nézzük, mit tudnak ehhez hozzátenni az amerikaiak:

Irak: Hova lett 110 ezer Kalasnyikov?


Az amerikai számvevőszék szerint az amerikai hadsereg hivatalnokainak fogalmuk sincs arról, hova tűnhetett azoknak a fegyvereknek a harmada, amelyeket 2004 óta küldtek Irakba, hogy kiképezzék és felfegyverezzék az iraki katonákat. A korábbi legmagasabb becslés 14 ezer eltűnt fegyverről szólt. Ennek most több mint harmincszorosa hiányzik.

Az Egyesült Államok hadserege nem tud elszámolni 190 ezer Kalasnyikovval (AK-47) és egyéb kézifegyverrel, amelyet az iraki biztonsági erőknek adott 2004 júniusa és 2005 szeptembere között, amikor a hadsereg megpróbálta újraszervezni a szunnita lázadók és a siíta milíciák által szétszóródott iraki erőket - derült ki hétfőn egy washingtoni kormányjelentésből. Ez a mennyiség a fele annak, mint amennyit az Egyesült Államok abban a két évben összesen átadott az arab ország hadseregének és rendőrségének.

A Bowen-jelentés

Tavaly májusban John W. Warner, Virginia állam republikánus szenátora, a Szenátus Fegyveres Szolgálati Bizottságának elnöke Stuart Bowenhez, az iraki fejlesztés különleges főfelügyelőjéhez fordult, hogy vizsgálja meg, vajon az iraki biztonsági erők képesek-e elvégezni feladataikat, és van-e megfelelő mennyiségű logisztikai szakemberük. Bowen Warnernek adott válaszjelentésében kiemelte, hogy az iraki biztonsági erők még erősen függnek az amerikaiaktól, különösen a logisztika terén: az élelmiszer-ellátásban, az üzemanyag- és lőszerellátásban, a csapatszállításban és az egészségügyben is amerikai támogatásra szorulnak. Bowen azt találta, hogy az amerikai hadsereg nem tudja pontosan, hány iraki logisztikai szakembert képeztek ki, mert a számítógéphálózat összeomlott és törlődtek az ezzel kapcsolatos adatok. A probléma azért merült fel, mert az USA tavalyig 666 millió dollárt költött az iraki logisztikai képességek javítására, amelyről végül is nem tudni, elegendő-e ahhoz, hogy idén csökkentsék az amerikaiak a logisztikai támogatást.

A jelentés emelett súlyos hibákra mutatott rá. Eszerint többezer 9 mm-es pisztoly, többszáz gépkarabély és egyéb lőfegyver hiányzik. Mivel a sorozatszámuk sehol sem volt regisztrálva, később lehetetlenné vált ezeknek a fegyvereknek a nyomon követése, amelyek könnyen kerülhettek ellenséges kézre. Bagdadban a feketepiacon a fegyverkereskedőktől egyszerűen beszerezhetőek, mint ahogy az iraki katonai- és rendőregyenruhák is. A főfelügyelő feladata mindössze a közvetlenül az adófizetők pénzén beszerzett fegyverek ellenőrzése volt, azonban az eltűnt fegyverek száma ennél jóval magasabb. Bowen ezután új feladatot kapott: utána kellett néznie minden fegyvernek, köztük azoknak is, amelyeket az iraki kormányzat finanszírozott.

A főfelügyelő jelentése szerint az utóbbi években 505 ezer fegyvert adtak át az iraki belügyminisztériumnak és a védelmni minisztériumnak, ebből összesen 12 ezernek rögzítették a sorozatszámát. Olyan fegyverek voltak köztük, mint RPG gránátvetők, félautomata- és automata fegyverek, mesterlövész puskák és gépkarabélyok. Az összes fegyverből 370 ezer az amerikai adófizetők pénzéből került oda az Iraki Felszabadítás és Újjáépítés Alapon keresztül. Amikor fölmerült annak a kérdése, hogy miért került annyi regisztrálatlan fegyver Irakba, egy Bagdadban szolgáló amerikai tisztviselő azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy az amerikai regisztrációs sztenderd nem vonatkozik a külföldiek által birtokolt fegyverekre.

Háborús zűrzavar

2004 elején gyakorlatilag nem léteztek iraki biztonsági erők, és az év júniusában David Petraeus főparancsnok feladata volt, hogy felállítsa ezeket a szervezeteket, és megszervezze kiképzésüket. Ettől kezdve másfél évig, 2005 decemberéig nem tartották nyilván a szétosztott felszerelést. A hadsereg nem tartotta nyilván az átvett hadianyag dátumát, az elosztott anyag mennyiségét, vagy azt, hogy az iraki egységek átvették-e egyáltalán a tételeket. Egy neve elhallgatását kérő parancsnok azt nyilatkozta a New York Times-nak, hogy akkoriban nem sok idejük és lehetőségük volt foglalkozni ezzel. Kevesen voltak, és nem tudtak azzal törődni, hogy minden egyes tétel a helyén legyen, amikor kiadják őket, különösen amikor gyorsan volt rájuk szükség, mint a Nedzsefért, Falludzsáért vagy Moszulért vívott csatákban. A Pentagon egy neve elhallgatását kérő magas rangú tisztviselője a The Washington Postnak nyilatkozva elmondta: „Kiadtunk pár dolgot az új iraki egységeknek, köztük fegyvereket, védőfelszerelést és egyebeket is, amikor a szó szoros értelmében csatába indultak.” A szóban forgó fegyverek közül valamennyi bizonyosan az amerikai erők ellen harcolók kezébe került. Amikor például a fallúdzsai iraki dandár 2004-ben feloszlott, tagjai az amerikaiak ellen fogtak fegyvert.

Az amerikai vezetés gyakran a külföldi hatalmakat, például Iránt és Szíriát vádolja az iraki milíciák támogatásával, azonban nyilvánvaló, hogy a százezerszámra lévő fegyverek szétosztásával nem vádolhatók kizárólag a külső támogatók. Pár hónapja Törökország jelentette, hogy kurd gerillák léptek az országba Irak északi részéről, és az iraki erőknek szánt amerikai fegyvereik voltak.

Számháború

Az Iraki Többnemzeti Biztonsági Átmeneti Parancsnokság adatai szerint 2004 júniusa és 2005 szeptembere között 185 ezer Kalasnyikov, 170 ezer pisztoly, 215 ezer védőfelszerelés és 140 ezer sisak került az iraki biztonsági erők tulajdonába. Petraeus jelentése szerint viszont a leltárkönyvekben azonban csak 75 ezer Kalasnyikovot, 90 ezer pisztolyt, 80 ezer védőfelszerelést és 25 ezer sisakot találtak. Vagyis hiányzik 110 ezer AK-47-es, 80 ezer pisztoly, 135 ezer védőfelszerelés és 115 ezer rohamsisak.

Ezekről a hiányokról az amerikai számvevőszék tett jelentést a kongresszusnak július 31-én. A hivatal hozzátette, hogy a Pentagon ugyanezekre a megállapításokra jutott, és vizsgálatot indított az ügyben. A számvevőszék szerint azóta is folyamatosan probléma, hogy nyoma vész a minisztérium által Irakba küldött bizonyos felszereléseknek. Jelentésében a hivatal aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az eltűnt fegyverek és felszerelések az iraki lázadók birtokába kerültek és kerülnek. Az iraki belügyminisztérium az amerikaiakat vádolja a fegyverek eltűnéséért. Abd-al-Karim Khalaf dandártábornok a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a minisztérium nem konzultált velük az elosztással kapcsolatban.

Az Egyesült Államok 2003 óta 19,2 milliárd dollárt költött az iraki biztonsági erők létrehozására, ki- és továbbképzésére, felszerelésére - olvasható a számvevőszéki jelentésben. Ebből a pénzből 2,8 milliárd dollárba került a fegyverek és egyéb felszerelések beszerzése és szétosztása. A Pentagon nemrég további 2 milliárdot kért erre a célra.


Az iraki katonák felszerelésének nagy része a korábbi szovjet blokkból származik. Az Amnesty International tavalyi beszámolója szerint 2004 és 2005-ben több mint 350 ezer darab AK-47-es és ahhoz hasonló fegyver került Irakba, elsősorban Szerbiából és Boszniából. A szállítók pedig magáncégek voltak, akik a Pentagonnal álltak szerződésben – a NATO és a boszniai EUFOR jóváhagyásával. Boszniában például az USA 100 millió dollárnyi fegyvert és felszerelést adott a bosnyák hadseregnek. Egyes elemzők szerint a helyzet valószínűleg hasonló Afganisztánban is.