„Gyere pingpong-showra!” – állított meg egy kacsintós törpe thai. Ha kínai lett volna, talán az asztalitenisz jut eszembe, de így a punciból célbalövés, kisfiúsan nőies thai csajok, és nyáladzó német sörivók társaságára gondoltam először. „Itt van a kedvesem” – mutattam magam mögé, hárítva ezzel a biztosan remek programot. „Nem baj, majd ha vele végeztél, gyere!”
Bangkok a ladyboyok és a shemale-ek városa. Vigyázni kell, kivel kezd ki az ember. Mert rengeteg fiú lányra hasonlít. De nem ezért lett Bangkok helyi neve Angyalok városa, thai nevén Krung Thep Maha Nakhon. Ez a város hivatalos nevének rövid változata. A Guinness-rekorder hosszúságú név tartalmaz egyéb magasztos jelzőket is, mint például az örök ékkő városa. Bangkok igyekszik rászolgálni ezekre. Szép csöndben hatalmasat fejlődött és Szingapúr vagy Kuala Lumpur méltó versenytársa lett az utóbbi évtizedben.
Földrajzi fekvése és nyitott politikai-gazdasági környezete tette lehetővé ezt az ugrást. Délkelet-Ázsia közepén fekszik, összekötve Indokínát a Maláj-félszigettel, Szingapúrral és Indonéziával. Malajziát leszámítva szomszédai (Mianmar, Laosz, Kambodzsa) háborúk, népirtások, katonai diktatúrák által súlytott országok voltak, és maradtak többé-kevésbé kaotikusak mind a mai napig.
Thaiföld nyitottságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a főváros lakosságának negyede nem thai. Él itt több mint negyedmillió kínai, a világ legnagyobb japán közössége (természetesen Japánon kívül), százezer indiai és vagy ötvenezer európai. De ez mind eltörpül ahhoz a jó félmilliósra becsült illegális bevándorlóhoz képest, akik a sokkal rosszabb helyzetben lévő környező vidékekről érkeznek szerencsét próbálni: burmaiak, khmerek, pakisztániak, de szép számmal akadnak oroszok, ukránok és feketék is.
A magasvasút, vagy itteni nevén Skytrain igazi ínyencség a négyemeletes budapesti épületek látványához szokott hazánkfiának. 15-20 méter magasan, felhőkarcolók között suhan, van benne légkondi, tévé és a jegy is mindössze egy dollár körüli bathba kerül a távolságtól függően. Hogy mennyire környezetbarát, azt egyszerű volt kiszámítani. Minden szerelvénybe nagyjából ezer utas fér, ennyien 800 autóban ülnek általában. Fentről nézve kéjes a káröröm, ahogy a hangyának látszó kocsik végtelen álló sorát bambulom a magasból.
Ma már nem létezik modern város plázák nélkül. Hogy szükség van-e rájuk, arról lehet vitatkozni – Bangkok lakóinak biztosan. Elég hamar beletanultak a plázakultúrába, amely magyar árakhoz viszonyított drágaságához képest is hatalmas tömegeket vonz. A hazai
A vásárlás másik véglete a turista- és hippinegyed, vagyis inkább az egyetlen utcából és szűkebb környezetéből álló Khao San Road kavalkádja. A háromdolláros póló-, kétdolláros hamiscédé- és bahiaboltjai vonzzák a nyugati világ olcsó beszerzésre kiéhezett turistáit. A színvonalat semmi sem garantálja itt, idős európaiak próbálnak megfűzni fiatal thai ladyboyokat, hogy tegyenek kedvükre, ittas britekre hajtanak a thai ifjak, minden eladó, nők, hamis iratok, Kabul-Mogadishu repülőjegy…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése