2008. május 14., szerda

mit adtak nekünk a rómaiak?

Izrael 60


Eddig még sosem foglalkoztam a blogban Izraellel, most minden bizonnyal itt az ideje: a világ egyik legproblémásabb állama ma 60 éves. Emellett kicsit ellensúlyoznám az itt felbukkanó bejegyzések iszlám-dominanciáját is. A cseppet sem unalmas történeti részeket mellőzve nézzük csak, mit adott nekünk Izrael '48 május közepe óta.


Krav-Maga
A hírhedt Haganában, majd két évtizedig az Izraeli Védelmi Erőknél oktatott közelharcot az a budapesti születésű Lichtenfeld Imre, aki kifejlesztette a Krav Maga (közelharc) önvédelmi stílust. Lényege a hatékonyság, amellyel az ember az ellen irányuló puszta kezes vagy fegyveres támadást „kezeli”. A Krav-Maga ma már nem csak Izraelben része a katonai képzésnek, de bekerült a katonai közelharc oktatásba Svédországban, Finnországban, Dániában, Norvégiában, Lengyelországban, Franciaországban, Indiában, az Egyesült Államokban és Magyarországon is.


Nobel-díjasok
Izrael nyolc Nobel-díjjal büszkélkedhet, köztük három béke Nobel-díjjal. Kettőt 1994-ben Jitczak Rabin és Simon Peresz kaptak, a palesztin Jasszer Arafat társaságában az oslói békeegyezmény aláírásáért. 1978-ban Menachem Begin vehette át a béke Nobel-díjat az Egyiptommal kötött békéért. Emellett Izrael egy irodalmi Nobel-díjjal (Smuel Joszef Agnon, 1966), két kémiai (a Magyarországon született Avram Hersko és Aaron Ciechanover 2004-ben a fehérjék lebontásának kutatásáért nyert) és két közgazdasági kitüntetéssel (2002-ben Daniel Kahneman, és 2005-ben Robert Aumann) büszkélkedhet.

Ékszeripar
A kultúrák és hagyományok keresztútján lévő Izraelben keverednek a nemzetközi minták, anyagok, technikák és színek legjobbjai. Az itteni mesterek kitűnően értenek ahhoz, hogy vegyítsék a kelet és a nyugat, az ősi és a modern, a zsidó-keresztény és az iszlám hagyományokat. A 390 millió dolláros éves forgalom egyre növekszik, ennek oka pedig a vámmentesség, a művészeti változatosság, a minőség és a relatív alacsony ár: a gyémántkereskedők és a gyémántcsiszolók, valamint az ékszerkereskedők között nincsenek közvetítők. Izrael a világ egyik legnagyobb csiszoltgyémánt-központja.

Jerida
Jerida – azaz az Izraelből hosszú időre, esetleg örökre „lemenő”, kivándorló zsidót jelenti. Bizony az állam alapítása óta ezzel a számmal is meg kellett birkóznia a hivataloknak. 2007-ben a csaknem 20 ezer bevándorló ellenére majdnem ugyanennyien távoznak az országból. Utoljára az 1973-as jom kippuri háború után hagytál el többet a zsidó államot, mint ahányan alijáztak (kivándoroltak). Egy tanulmány szerint Izrael fiatal lakosságának a fele gondolkozik azon, hogy elvándorol Izraelből a kormánnyal és a biztonsági helyzettel való elégedetlenségük miatt, és jobb karrierlehetőségek érdekében. Sokan más menekülő utat választanak: az európai ősökkel rendelkezők kikérik az uniós útlevelet (2007-ben Izrael lakosságának 42 százaléka jogosult ilyet kapni), vagy esetleg az Egyesült Államokban próbálnak papírokat szerezni.

Biztonság és honvédelem
Izraelben 1948-as megalapítása óta az első számú prioritás a honvédelem. Függetlensége kikiáltásának napjától folyamatos, létezéséért folyó harcban vagy fenyegetettségben edződik, fejlődik. Az országban 450 cég foglalkozik olyan biztonságtechnológiai fejlesztésekkel, mint az automatikus beszédfelismerő rendszerek, mozgásérzékelők vagy arcfelismerő programok. Különösen a terror elleni háború óta repülőtereken, kikötőkben, kormányzati- és pénzügyi központokban világszerte használják Izrael hat évtizedes tapasztalatát.

Megújuló energia
Ahol nincs olaj és ásványkincsek, nincsenek kihasználható folyók, ott különösen fontosak az alternatív energiaforrások. Izrael egyvalamiben bővelkedik: napfényben. Mára az elektromosság egynegyedét adja a napelemek által termelt energia. Az országban több mint 100 cég foglalkozik a megújuló energiával a geotermikus forrásoktól a biomasszán át a szélenergiáig. Az állami intézmények és a tudományos szervezetek teljes kapacitásukkal támogatják erőfeszítéseiket, az új technológiát pedig már az amerikai Mojave-sivatag kilenc erőművében alkalmazzák.

A kibuc
A héberül „csoport”, „összegyűjteni” az izraeli társadalom egykori alapegységének a neve. Olyan kollektív közösség, ahol a vagyon közös, mindenki képességei szerint dolgozik, és szükséglete szerint kap a jövedelemből. A kibuc a cionizmus (egykor a földeket többek közt Rotschild báró pénzén vették) és a szocializmus (megművelői viszont főleg Oroszországból érkezett zsidók voltak) sajátos keveréke. 1908-ban a zsidók palesztinai letelepedését segítő "zsidó nemzeti alap" egy Bejrútban élő perzsa családtól megvásárolt kb. 3000 hektár földet Genezáreti-tó partján, majd a földet átadták 12 vállalkozó szellemű fiatalnak. Ők 1910-ben büszkén vállalták, hogy „megalapították az első héber munkások független települését nemzeti földünkön, egy kizsákmányolók és kizsákmányoltak nélküli kollektív települést, egy kommunát”. Ez volt az első kibuc, Deganya alef. Mára már ezt is elsodorta a privatizációs hullám. A kibucok ma már egyre inkább élnek iparból és turisztikából. Egykor az izraeli elit is „kibbucnyik” volt, ám a második-harmadik generáció tagjait a fényes katonai karrier, a zsírosabb állások elcsábították. A kibucok lakói egykor, talán naivan azt szerették volna elérni, hogy Izrael kibucok hálózata legyen. Ma már viszont a kibucok alig különböznek a többi településtől, várostól.

Makkabi Tel Aviv B. C.
A kosárlabda a második legkedveltebb sportág Izraelben, a labdarúgás után. Európa egyik legjobb csapata a Tel-Avivi Maccabi Tel Aviv, ötször nyerte meg az Európa Bajnokságot (1997, 1981, 2001, 2004, 2005), és 12-szer játszottak a döntőben. A csapat 47-szer nyerte meg az 1954-ben létrehozott nemzeti bajnokságot, 1970 és 1992 között 23-szor sorban. 2005-ben a Maccabi Tel Aviv legyőzte az amerikai NBA-ben szereplő Toronto Raptors csapatát, s ez a győzelem több szempontból is fontos volt: 21 éve először nyertek NBA-s csapat ellen, 17 éve vert meg NBA-s csapatot európai csapat, és először nyert európai csapat NBA-s csapat ellen Észak-Amerikában. Ugyanakkor az izraeli kosárlabda-közösség egy része szerint a Maccabi dominanciája ellehetetleníti az igazi versenyt, s a rajongók ezért átpártolnak a focihoz.

Bor
Az utóbbi években Izrael fölkerült a világ bortérképére is. A világ legbefolyásosabb bormagazinja, a Robert Parker által alapított Wine Advocate 14 izraeli bort sorolt a legjobbak közé. A kritika szerint „vonzó, a fajtajelleget tükröző, helyenként kiváló borokat készítenek.” A Yatir Borászat 2003-as Yatir Forestje (cabernet sauvignon-merlot) kapta a legtöbb pontot. A legjobb borok a Júdeai dombokról, a Golán-fennsíkról és a Galileai hegyekből kerülnek ki. Az ország 130 pincészete az elmúlt évben 140 millió dolláros forgalmat bonyolított.

Dana és a többiek
Dana International, az 1972-ben született izraeli popénekesnő (eredeti neve: Sharon Cohen 1998-ban Diva című számával megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. A transszexuális művésznő részvételét a dalversenyen Izraelben hevesen ellenezte a vallásos közösség. A szomszédos Egyiptomban is betiltották arab számait. Dana már 1995-ben is részt vett az Eurovíziós Dalfesztivál izraeli selejtezőjében, de akkor csak a második helyezett lett Layla tov Europa című számával. A 2005-ös, jubileumi 50. dalvesztiválon is szerepelt Koppenhágában, vendégként újra előadta az 1998-ban győztes dalát a közönségnek. Dana a harmadik izraeli, aki győzni tudott a dalversenyen, korábban 1978-ban Izhar Cohen & Alpha Beta együttes az A-Ba-Ni-Bi című számával tudott nyerni, majd rá egy évre a Milk & Honey a Hallelujah-val győzedelmeskedett.

Vallás
Zsidók: 76 százalék, muzulmánok: 16,3 százalék, keresztények 2,1 százalék, drúzok 1,7 százalék. Egy 2004-es felmérés szerint a zsidó lakosság 8 százaléka vallja magát haszid, ultraortodox zsidónak (ruhájuk miatt „feketék”-nek hívja őket a köznyelv), további 9 százalék mondja magát vallásosnak (főleg vallásos cionistákat, horgolt kipásokat jelent), 12 százaléka a társadalomnak vallásos-tradicionálisnak tartja magát (hagyománytartók), 27 százalék nem-vallásos tradicionalista (csak nagyobb ünnepeken vesznek részt a vallási szertartásokon), és 43 százalék szekuláris. Ugyanakkor a szekulárisok 53 százaléka hisz Istenben.

IT
Izrael 7,1 milliós népességének 99%-a rendelkezik vonalas telefonnal, és a mobiltelefonok aránya 110%, ezzel mindenképpen a világ élvonalába tartozik. Ez nem véletlen: egy főre számítva itt található a legtöbb high-tech vállalat a világon – a Szilikon-völgyet leszámítva. Több mint 100 millió wirelessre alkalmas laptopot működtet az Izraelben tervezett Intel Centrino processzor, az izraeli Vocaltec pedig kifejlesztette a Voice-over-Internet protokolt. Az IT üzletág 5 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le 2006-ban, évi 17%-os növekedést produkálva.

Teva
A legtöbb turista és sportoló ismeri az izraeli Teva szandáljait és sportcipőit. A több mint 100 éve Jeruzsálemben alapított gyógyszergyártó cég eleinte teve- és szamárháton juttatta el termékeit a megrendelőhöz. Mára hatalmas cégbirodalommá nőtte ki magát, 1995 óta 520 millió dollárt fektetett be hazánkban, és további 110 millió dollárt költött kutatás-fejlesztésre. Magyarországon két és félezer embert foglalkoztat. Legutóbbi, 15 milliárd forintos debreceni beruházásával a város egyik legnagyobb adófizetője lett.

UZI
A világhírű UZI géppisztolyt Uziel Gal százados tervezte az első arab-izraeli háborút követően az Izraeli Védelmi Erők részére. Népserűsége azóta is törtetlen: kicsi, könnyű, hatékony, viszonylag kevés részből áll, olcsó és biztonságos. Zárt szerkezete miatt elég jól használható mostoha körülmények között is. Először 1956-ban alkalmazták nagy sikerrel, majd később tovább fejlesztették. Eddig kétmilliárd dollárért adtak el belőle 90 országnak, köztük az Egyesült Államoknak, Németországnak, Franciaországnak de Kolumbiának és Szomáliának is.



Rekordok
A világ népei között Izraelben a legmagasabb az egyetemet végzettek aránya.
250 F-16-osával az Egyesült Államok után Izraelnek van a második legnagyobb légiflottája.
Az összes többi országénál magasabb Izraelben az egy főre jutó múzeumok száma.
Ugyancsak itt a legmagasabb az egy főre jutó otthoni számítógépek száma.
Izrael vezeti a kutatókat és tudósokat számon tartó rangsort: 10 ezer emberből 145 tartozik közéjük, szemben az amerikai 85-tel, a japán 70-nel és a német 60-nal.
Az egy főre eső új könyvek számával a második a világon.
Golda Meir miniszterelnök volt a modern idők második választott női vezetője 1969-ben.
A népességéhez képest Izrael fogadja be a legtöbb bevándorlót, akik elsősorban a magasabb életszínvonal, az üzleti lehetőségek és a szabadság miatt választják.

(Aki hasonlóságot vél felfedezni a Népszabadság Izrael 60 melléklete és eközött, nyert: volt hozzá közöm. Mint ahogy Eszternek is van az itteni bejegyzésekhez.)

Nincsenek megjegyzések: