2007. augusztus 7., kedd

Irán: vallás és üzlet

Irán legnagyobb üzleti vállalkozása


„Muszlim vagy?” – kérdezte az őr. „Keresztény vagyok, zarándok” – feleltem. Máris megnyílt előttem Irán legszentebb helye, a 9. században mártírhalált halt Reza imám sírja az iráni Meshedben. Ugyan magát a szent sírt hitetlenként nem láthattam, bőségesen elláttak Khomeini műveivel és egy DVD-vel a sír történetéről és egy másikkal Khomeini temetéséről. Beléptem egy birodalomba.

Minden évben 12 millió síita zarándokol el Meshedbe, Irán második legnagyobb városába, többen, mint ahányan Mekkába. Itt található ugyanis Reza imám sírja, aki a síita mártírium egyik legjelentősebb alakja. A sírt magát csak az igazhitűek látogathatják, de a keresztény zarándokokat is szívesen látják, adnak mellé vezetőt, irodalmat és akár filmeket is.
Van miből. A szent sír miatt érkező tömegek testi és lelki ellátása hatalmas üzlet. A történetileg kialakult vallási komplexum ma már az ország legnagyobb vállalkozása: bányák, gyárak, sütödék mellett Irán magánföldjeinek negyedét birtokolja. És ami a legfontosabb, nem számoltatható el a vagyonával.

Iszlám konglomerátum

Az afgán és a türkmén határtól nem messze található kétmilliós városba iraki, iráni, libanoni és egyéb országokból érkező síita muszlimok milliói zarándokolnak el, hogy imádkozhassanak a 9. században mártírhalált halt Reza sírjánál. Csakúgy, mint a középkori Európában, a hívek itt is adományoznak a klérusnak, amely az évszázadok során rengeteg pénzt, földet, ékszert és műkincset halmozott fel. A vagyont a Reza Imám Alapítvány kezeli. Így nemcsak Irán legszentebb helye, de az ország legnagyobb és leggazdagabb üzleti birodalma is az ellenőrzése alá tartozik. Az alapítvány gyakorlatilag mindennel foglalkozik a buszgyártástól a kaviártermelésig, tevékenysége kívülről szinte átláthatatlan. Az „iszlám konglomerátum” eközben iszlám tudományok központját működtet, és hatalmas Korán-gyűjteménnyel rendelkezik.
A Reza Imám Sírja tulajdonában vannak bányák, textilgyárak, autóbuszgyár, gyógynövényfarm, mérnöki vállalkozások, sütöde, cukorfinomító, borjú- és tevefarmok, gyümölcsöskertek. Birtokolja a Meshed körüli földek háromnegyedét, vízvezetéket épített Libanonban, hidat Irak és Szíria között és utat Algériában.

Meshedben új cementgyárat helyezett üzembe, hogy elősegítse az építési konjunktúrát. Sütödéje, a Reza Bread Co. vadonatúj német felszereléssel működik, főleg exportra készít gyümölcsös és pizzás rétest. Élesztőt a Reza Yeast Co., cukrot a Reza Sugar Co. gyárt és szállít, gyümölcsöt pedig a Sír által birtokolt kertekből szereznek. Az egyik legnagyobb vásárlója pedig szintén az alapítvány birtokában lévő Reza Kórház. A Sírhoz tartozó vállalatok piaci áron értékesítik egymásnak a javaikat. A sütöde tavaly 1,2 millió dolláros profitot termelt. A Samen nevű, részben állami tulajdonú gyógyszerészeti vállalatban 40%-os részesedését 70-re növelte, és az átalakítás miatt csak profitja 30%-át kell kifizetni a kormányzatnak, ugyanis a Sírhoz tartozó 70%-os rész nem fizet adót. Igaz nem minden üzlet megy ennyire fényesen, ennek ellenére a Sír gazdasági fennmaradása biztonságban van.

”Minden iparágban érintettek vagyunk” –nyilatkozta korábban a Wall Street Journalnak Mehdi Azazian, a sír őrzője, Abbasz Vez-Tabaszi ajatollah üzleti tanácsadója. A Szarmajeh, Irán egyik üzleti lapja szerint a Reza Imám Sír Alapítvány Irán legnagyobb bonyádja, vagyis vallási alapítványa. A lap szerint az alapítvány tevékenysége adja Irán GDP-jének 7,1 %-át, amely 188 milliárd dollár volt az utóbbi évben, legalábbis az IMF számításai alapján. Ezt azonban sokan túlzásnak tartják, de ha más nem is, a földbirtok mindenképpen jelentős mennyiségű.

Az Iráni Statisztikai Hivatal 1996-os beszámolója szerint az ország 79 ezer mecsetjének, szent sírjának és más vallási intézményének van valamilyen alapítványa, amelyhez gyakran földterület is tartozik. A Reza Imám Sír ezek közül az ország legnagyobb földbirtokosa. Meshed legnagyobb hoteljei, gyárai és farmjai a Sírhoz tartozó földeken vannak, és ezért bérleti díjat fizetnek a bonyádnak. Szintén a Sírhoz tartozik a türkmén határ menti szabadkereskedelmi övezet, ahol még repülőtér is épült – szintén az alapítványhoz tartozó cégek közreműködésével.

A pénz hatalom

Thierry Coville francia Irán-szakértő példának hozza fel Reza sírjának kettős szerepét, amely a lehető legjobban fejezi ki, hogy az Iránt uraló vallási elit hogyan volt képes megőrizni a hatalmát évtizedeken keresztül. „A pénz hatalom, és a mollák ellenőrzik Irán gazdaságának számos fontos részét” – idézi Thierryt a Wall Street Journal. A Reza Imám Sírja generációk alatt hatalmas vagyont gyűjtöttek be adományokból és a forradalom után elkobzott birtokokból.
Leginkább a középkori Európa viszonyaihoz hasonlít ez a hatalmi szerkezet. Akkoriban a katolikus egyház hatalma volt ekkora, és a vallási méltóságok hatalma akár a királyéval vetekedett. A vallási és a gazdasági hatalom mindig együtt jár. Az alapítványok vagyonukról és tevékenységükről nem tartoznak elszámolással sem a parlamentnek, sem más kormányzati szervnek, egyedül Ali Khamenei Legfőbb Vezetőnek. Ez a védett státusz teszi a bonyádokat Iránon belül az államtól független autoritásnak, amelyek képesek befolyásolni a választott tisztségviselőket – akár az elnököt – is.

Miközben a nyugat úgy írja le az iráni belpolitikát, mint a radikálisnak és a liberálisnak nevezett csoportok küzdelmét, a legfontosabb konfliktusok a pénz körül forognak, és nem sok közük van az ideológiához. Mahmud Ahmadinezsád támogatója a Forradalmi Gárda, amely üzleti érdekeit időnként sérti a Reza sírjához tartozó alapítványok tevékenysége.

A Sír konfliktusa az elnökkel és a kormányzattal egyébként enyhült, amióta Ahmadinezsádot választották meg. Enyhült, de nem szűnt meg. Tavaly az egyik tanácsadója azon gúnyolódott, hogy a Sír többet foglalkozik felhőkarcolók építésével és autógyártással, mint bármi mással. Ahmadinezsád keményvonalas kormányának támogatóinak a gazdasági érdekei ütköznek a kléruséval. A nagy haszonélvező pedig a már említett Forradalmi Gárda, amely megszerezte a jogot a teheráni Imám Khomeini repülőtér üzemeltetésére, gázmezők kiaknázására és civil mérnöki projektekre, vagyis azokra a területekre, amelyben a Reza Imám Sír is érdekelt.

Alapítvány vs. kormányzat

A meshedi szent sír homályos viszonya az államhoz a tavalyi libanoni háborúval kapcsolatban került előtérbe. Ekkor Izrael megpróbálta felszámolni a síita Hezbollahot, amely rakétatámadásokat intézett a zsidó állam ellen. A konfliktus után többmillió dollár került elő rejtélyes módon, amelyből a Hezbollah újjáépítette a lerombolt otthonokat és segítette a rászorulókat. Husszein al-Szami, a szervezet pénzügyi tanácsadója egy interjúban elismerte, hogy a Reza Imám Sírtől származik a pénz. Mehdi Azazian azonban tagadja ezt, és azt állítja, hogy a síita szervezet csak Reza Imám személyével és szentségével legitimálja magát. A sírhoz tartozó alapítvány csak Iránban tevékenykedik, jótékonykodik és fejleszt. Ezek közé tartozik magának a sírnak az építése, amelyre csak tavaly több mint 30 millió dollárt költöttek. De szintén jócskán kapott a meshedi Reza Kórház, amely 100 millió dolláros felszerelésével a legmodernebb a környéken, és a General Electric és a Siemens szerelte föl.

Az évek során az iráni állami vezetés folyamatosan próbálta hatáskörébe vonni a bonyádokat és más hatalmi központokat, de eddig nem nagyon sikerült. Ennek történelmi okai vannak: amikor a 16. században a Szafavida dinasztia a síita iszlámot tette meg államvallássá, Meshed szerepe és hatalma egyre nagyobb lett. A szafavidák központosították a vallási alapítványok és földek kezelését, egyedül Meshed őrizhette meg függetlenségét. A 20. században változott a klérus autonómiája. Reza Pahlavi, a Pahlavi dinasztia megalapítója és első uralkodója (1925-41) szekuláris rendet vezetett be. 1953-ban a sah fia, Mohamed Reza Pahlavi felszámolta a vallási birtokok önállóságát és a Reza Sírja élére felügyelőt nevezett ki.

Akkoriban a sír mai vezetője, Tabaszi ajatollah fiatal klerikus volt Meshedben. Amikor kormányellenes beszédeket kezdett tartani, többször bebötrönözték. Közben jó barátságba került a szintén meshedi Khamenei ajatollahhal is. A sah 1979-es megbuktatását követően Khomeini azonnal kinevezte Tabaszit a sír felügyelőjévé, és helyreállította a klérus ellenőrzését a sír és a hozzá tartozó birtokok felett. Az iszlám kormányzat kisajátította a sahnak és követőinek a birtokait, és ezzel a bonyádok ismét hatalmas gazdagságra tettek szert. (Ezek közül a legnagyobb volt a Bonyad Mosztazafan, vagyis az Elnyomottak Alapítványa, amely közjóléti tevékenységével hatalmas szervezetté nőtte ki magát. Olyan birtokokat szerzett meg, mint a Pepsi iráni partnerének a palackozóüzemét, a teheráni Hiltont vagy egy dubai sportklubot.)

A forradalom utáni első elnök, Abdolhasszan Baniszadr 1980-ban kifogást tett Khomeininek a bonyádok körüli korrupcióval és az adómentességgel kapcsolatos problémák miatt, és sürgette a bonyádok formális kormányzati ellenőrzés alá helyezését. Ezt nem sikerült elérnie, így a mollák tovább építhették párhuzamos államukat. Az 1980 és 88 között vívott háború Irakkal újabb lendületet adott a bonyádoknak, amelyek a segélyezésben és az újjáépításben az élen jártak. A Reza Imám Sír által birtokolt vállalatok segítettek az irakiak által lerombolt városok újjáépítésében és az iráni erők élelmezésében. Khomeini 1989-es halálát követően a nyomás egyre nőtt a bonyádok feletti ellenőrzéssel kapcsolatban. Miután 1997-ben elnökké választották az Iránban liberálisnak számító Mohamed Khatamit, a parlament elfogadott egy törvényt az alapítványok ellenőrzéséről azzal a megszorítással, hogy az alapítványokat az elnök felügyeli, de a Legfelső Vezető a védnöke. A Reza Imám Sírját ekkor támadások érték. Néhány médium vallomásokat tett közzé Tabaszi ajatollah idősebb fia, Nasszer ellen, akit korrupcióval vádoltak. Ő vezeti a Sír által ellenőrzött szabadkereskedelmi zónát közel Türkmenisztánhoz. A nyomozás végül kudarcba fulladt. A klérus értelmezése szerint radikális szekularisták akarják kikezdeni Tabaszi ajatollahot és ezzel magát az iszlám államot.

Nem sokkal Khatami 2005-ös második elnöksége vége előtt a parlament végül elrendelte, hogy az alapítványoknak el kell kezdeniük fizetni valamennyi adót. Néhány bonyád azonban mentességet kapott, köztük a Reza Imám Sír is. Rejtély marad tehát, hogy mennyi is az alapítvány éves bevétele. Azizian 50 millió dollárra becsüli, de ezt nyilvánosan nem erősíti meg senki. Pár éve iráni kutatók a sír teljes éves költségvetését 2 milliárd dollár körüli összegre becsülték. A bevétel nagy része a földek bérbadásából jön, csakúgy, mint évszázadokkal ezelőtt. A földadományok száma csökken, de a zarándokok mindig hagynak pénzt az imám sírjánál. Emellett húszezer önkéntes vár arra, hogy a sírnál dolgozhasson mint őr vagy takarító. Kívülről meg csak egy Vatikánnál nagyobb vallási komplexum látszik mecsetekkel és udvarokkal, középen aranykupolával és zarándokok tömegeivel.

Nincsenek megjegyzések: