Narkóterror
Afganisztánban a terror elleni háború lassan aktualitását veszti, a legfőbb ellenség a tálibok pénzügyi hátterét biztosító drogbiznisz. Az eddigi drogstratégia csődöt mondott, 2007-ben minden korábbinál több ópium került a piacra, dollárban mérve százmilliós nagyságrendű bevételt hozva a Talibánnak és a militáns iszlám csoportoknak.
Az utóbbi két évben a "drogháború" vált a Talibán leghatékonyabb eszközévé Afganisztánban. A tálibok új erőre kaptak a számtalan farmer támogatása miatt, akik valamilyen módon függnek az ópiumtermeléstől, mint egyetlen bevételi forrásuktól. A Talibán napról napra erősebb, különösen az ország keleti és déli részén. A drog elleni háború lassan beárnyékolja a terror elleni háborút.
A UNODC-jelentés
Földünk drogfogyasztása folyamatosan nő, a kapcsolódó bűncselekmények száma ugyancsak, miközben minden tiltás ellenére egyre jobb üzletnek bizonyul. A kábítószer-termelést- és elosztást uraló szindikátusok becslések szerint 4-500 milliárd dolláros profitra tesznek szert évente. A különböző szervezetek, mint a Talibán, a kereskedelemből származó bevételt többek között fegyvervásárlásra fordítják, amivel a Nyugat biztonságát veszélyeztetik.
Afganisztánban a terror elleni háború lassan aktualitását veszti, a legfőbb ellenség a tálibok pénzügyi hátterét biztosító drogbiznisz. Az eddigi drogstratégia csődöt mondott, 2007-ben minden korábbinál több ópium került a piacra, dollárban mérve százmilliós nagyságrendű bevételt hozva a Talibánnak és a militáns iszlám csoportoknak.
Az utóbbi két évben a "drogháború" vált a Talibán leghatékonyabb eszközévé Afganisztánban. A tálibok új erőre kaptak a számtalan farmer támogatása miatt, akik valamilyen módon függnek az ópiumtermeléstől, mint egyetlen bevételi forrásuktól. A Talibán napról napra erősebb, különösen az ország keleti és déli részén. A drog elleni háború lassan beárnyékolja a terror elleni háborút.
A UNODC-jelentés
Földünk drogfogyasztása folyamatosan nő, a kapcsolódó bűncselekmények száma ugyancsak, miközben minden tiltás ellenére egyre jobb üzletnek bizonyul. A kábítószer-termelést- és elosztást uraló szindikátusok becslések szerint 4-500 milliárd dolláros profitra tesznek szert évente. A különböző szervezetek, mint a Talibán, a kereskedelemből származó bevételt többek között fegyvervásárlásra fordítják, amivel a Nyugat biztonságát veszélyeztetik.

Az ENSZ-beszámoló szerint az ópiumtermelés nagymértékű csökkenése Közép-és Észak-Afganisztánban annak köszönhető, hogy a farmereket alaposan előkészített akciókkal ösztönözték a legális jövedelemszerzésre. A külső segítséget, iskolát, egészségügyi ellátást, elektromosságot, infrastruktúrát kapott falvak mindössze 6 százaléka vesz részt az ópiumtermelésben. „Az állítás teljesen korrekt, miszerint az északi tartományokban nem termelnek ópiumot, de jelentős csempészet van arrafelé és a vezetők rengeteg pénzhez jutnak a drogkereskedelemből”- nyilatkozta Barnett R. Rubin Afganisztán-szakértő a Guardiannak.

Drog és terror
A drogkereskedők szimbiózisban élnek a lázadókkal és a terrorista csoportokkal mint a Talibán vagy az al-Kaida. Az instabilitás lehetővé teszi az ópiumtermelést, az ópiumért megvehető a védelem, a fegyver és a zsoldosok. Végül olyan környezet alakul ki, amelyben a hadurak, a drogbárók, a lázadók és a terroristák büntetlenül tevékenykedhetnek, a rendszert az ópium tartja össze.

A drogból származó bevételek akár építhetnék is az országot a hadurak befektetései formájában. Ehelyett a bevétel jelentős része a tálibok kezébe kerül, gyengítve ezzel az olyan kulcsfontosságú intézményeket, mint az igazságszolgáltatás vagy a rendfenntartás, korrumpálja a kormányzatot, és közben erősíti a Talibánt. Több régióban a gazdaságot a drogkereskedők működtetik. Eredménytelen maradt az a kezdeményezés, amely büntetlenséget és integrációt ígért azoknak a haduraknak, akik a drogból szerzett pénzüket Afganisztánban fektetik be. Ehelyett hatalmas összegek vándoroltak a dubai bankokba.
2000-ben a tálib uralom az iszlámra



Az Egyesült Államok annyit költ évente a drogellenes tevékenységére Afganisztánban, mint amennyit az összes máktermelő együttesen keres meg. Eközben folyamatosan növekszik a megtermelt kábítószer mennyisége, azaz nyilvánvalóan hibás az eddigi drogpolitika. Az ópiumbiznisz a Talibánnak nem csupán anyagi hasznot hoz, hanem politikait is: őket támogatja ugyanis minden olyan szegény farmer, akiket az amerikaiak által fizetett mákirtó csapatok megfosztottak a megélhetésüktől.
Az Egyesült Államok új drogellenes stratégiája szerint a tartományi kormányzóknak több pénzt juttatnának, hogy felszámolják az ültetvényeket. Ez együtt járna egy jobban koordinált drog- és tálibellenes munkával. Szükség is van rá, ugyanis az utóbbi másfél évben voltak a legvéresebb harcok azóta, hogy az Egyesült Államok vezette koalíciós csapatok és az Északi Szövetség megdöntötte a tálibok mozgalmát 2001 őszén. A remények szerint a helyi kormányzók támogatása sokkal hatékonyabban vetné vissza az ópiumtermelést, mint a központi kormányzat által végrehajtott kezdeményezések. Kérdés azonban, hogy a nagyfokú korrupció, az átláthatatlan összefonódások miatt a tartományi szintű támogatások valóban segítik-e a termelés visszaszorítását, vagy inkább újabb milliárdokat nyelnek el a semmire. Az eddigi tapasztalatok alapján valószínűbb ez utóbbi.

Az Egyesült Államoknak abba kell hagynia a szegény farmerek támadását és a kereskedőkre kellene koncentrálnia, akik elviszik a hasznot. Az USA Kábítószerügyi Szakhatósága (DEA- Drug Enforcement Administration) ügynökei feladata a pénzmosó hálózatok, a laboratóriumok és a szállítmányok felderítése kéne hogy legyen. A közszemlére tett lista a drogban érintett hivatalnokok és más személyiségek nevével ugyancsak elrettentő hatású lenne, mint az történt Kolumbiában is.
Finanszírozás, pénzmozgás
A drogkereskedelem hatalmas bevételeit nehéz követni. Hiába fejlesztgetik a bankrendszert Afganisztánban, a tranzakciók nagy része az informális havalán keresztül történik. Ehhez nincs szükség másra, mint egy számológépre, egy mobiltelefonra és megbízható társakra. A megbízó odaad mondjuk 100 ezer dollárt a havala egyik tagjának Kabulban. Az fölhívja a megbízható londoni partnerét, aki azonnal összeszedi a pénzt, és odaadja a megbízó által kijelölt személynek Londonban. Nincs banki tranzakció, nincs záróra, nincs hétvége: gyors, olcsó és semmi nyoma sincs hatalmas összegek áramlásának. Nyugaton élő emigránsok milliói használják a havalát, hogy hazajuttassák a családjuknak a fizetésüket, de ezzel a lehetőséggel élnek a drogcsempészek, a korrupt hivatalnokok és az iszlám militánsok is. A pakisztáni kormányzat betiltotta az ilyesfajta tranzakciókat, miután kiderült, hogy Oszama bin Laden ezt a rendszert használta Dubai és Pakisztán között. De a rendőrség kevés ahhoz, hogy megállítsa a használatát, különösen Pakisztán törzsi területein, ahol a Talibán a legerősebb – írja a Guardian.
Finanszírozás, pénzmozgás
A drogkereskedelem hatalmas bevételeit nehéz követni. Hiába fejlesztgetik a bankrendszert Afganisztánban, a tranzakciók nagy része az informális havalán keresztül történik. Ehhez nincs szükség másra, mint egy számológépre, egy mobiltelefonra és megbízható társakra. A megbízó odaad mondjuk 100 ezer dollárt a havala egyik tagjának Kabulban. Az fölhívja a megbízható londoni partnerét, aki azonnal összeszedi a pénzt, és odaadja a megbízó által kijelölt személynek Londonban. Nincs banki tranzakció, nincs záróra, nincs hétvége: gyors, olcsó és semmi nyoma sincs hatalmas összegek áramlásának. Nyugaton élő emigránsok milliói használják a havalát, hogy hazajuttassák a családjuknak a fizetésüket, de ezzel a lehetőséggel élnek a drogcsempészek, a korrupt hivatalnokok és az iszlám militánsok is. A pakisztáni kormányzat betiltotta az ilyesfajta tranzakciókat, miután kiderült, hogy Oszama bin Laden ezt a rendszert használta Dubai és Pakisztán között. De a rendőrség kevés ahhoz, hogy megállítsa a használatát, különösen Pakisztán törzsi területein, ahol a Talibán a legerősebb – írja a Guardian.

Vallási köntösbe bújt támogatási forma az iszlám egyik alappillére is. Ez a zakat, vagyis a muszlimok évenkénti adománya a szegényeknek. Pakisztánban ezt az állam szedi be, egyébként minden muszlimnak kötelessége, hogy annak a vagyonnak minimum 2,5 százalékát a szegényeknek adja, amihez nem nyúlt hozzá az elmúlt évben. A gazdag Öböl-menti államok muszlimjai a zakatot a jobban rászoruló országokba küldik. Egyes becslések szerint a Szaúd-Arábiából küldött adomány eléri az 50 millió angol fontot – évente. Ennek volt köszönhető, hogy az afgán-pakisztáni határvidéken tízezerszámra épültek a madrasszák, amikor a Szovjetunió afganisztáni megszállása ellen harcolókat kellett toborozni a ’80-as években – a pakisztáni titkosszolgálat segítségével. Így aztán nem meglepő, hogy a radikális muszlimok éves zakatja az iszlamisták és a nyugat ellen harcolók kasszájában köt ki.
Afganisztáni drogadatok
A mákültetvények területe tavaly óta 17%-kal nőtt, 193 ezer hektárra. A kiirtott területek aránya 24%-kal ugyan nőtt, de ez még mindig elhanyagolható. Az időjárás miatt a hozam a hektáronkénti átlagos 37 kg-ról 42,5-re növekedett, aminek következtében az össztermelés 34%-kal lett több (6100 helyett 8200 tonna). A világ heroinjának 93%-a származik Afganisztánból.

Egy tipikus afgán történet 
A ’80-as évek végén az Egyesült Államok rendőrsége letartóztatott egy fiatal afgánt Las Vegasban. Egy zacskó heroint próbált meg eladni egy civil ruhás nyomozónak – kétmillió dollár utcai értékben. A férfi három év nyolc hónapot ült Nevada állami börtönében, a felesége felfüggesztett ítéletet kapott. Később azzal mentegette magát, hogy a mézesheteit töltötte a feleségével, és egyébként is fiatal volt, és George W. Bushra hivatkozott, akit 1976-ban ittas vezetésért tartóztattak le és találtak bűnösnek. A férfit Izzatullah Wasifinek hívják, és ma ő az afgán kormányzat korrupcióellenes ügynökségének a vezetője.

A ’80-as évek végén az Egyesült Államok rendőrsége letartóztatott egy fiatal afgánt Las Vegasban. Egy zacskó heroint próbált meg eladni egy civil ruhás nyomozónak – kétmillió dollár utcai értékben. A férfi három év nyolc hónapot ült Nevada állami börtönében, a felesége felfüggesztett ítéletet kapott. Később azzal mentegette magát, hogy a mézesheteit töltötte a feleségével, és egyébként is fiatal volt, és George W. Bushra hivatkozott, akit 1976-ban ittas vezetésért tartóztattak le és találtak bűnösnek. A férfit Izzatullah Wasifinek hívják, és ma ő az afgán kormányzat korrupcióellenes ügynökségének a vezetője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése